A 7/2006. TNM rendelet 2021. januári módosítása számos értelmezési nehézséget okozott a szakmán belül. A témában írt korábbi bejegyzésünk kapcsán is számos vélemény született, az alábbiakban ezekre reagálunk.
Kapcsolódó cikk: Jó így az irány
Tisztelt Kollégák!
Köszönöm a Jó így az irány címmel közreadott írásomra érkezett tartalmas-, az értelmezési módokat elemző hozzászólásokat. Mindegyik fontos, és hasznos információt ad.
Ahogy jeleztem, más-más szakmai érdekeltségi körből – tervező/szakértő, kivitelező, forgalmazó – kerestek meg a rendeletmódosítással kapcsolatban. Azért tartottam fontosnak az ITM-el tisztázni, pontosítani a tartalmat.
A „net-jogtár” a különböző Rendeleteket a módosításokat folyamatosan jegyző, frissített formában közli.
A TNM Rendelet 1. Mellékletének 2.1 pontjára 2021. január 28-án nem jelez módosítást. Jelez viszont a 2.2 és a 2.4 pontokra. Tehát a számított légmennyiség meghatározási módja a nem lakójellegű épületekre nem változik, de változik a lakóépületekre.
Beidézem ismét a frissített állapotú 2.4. pontot az 1 jelű figyelmeztető megjegyzéssel együtt.
2.4.1 Az épület 2.1. vagy 2.2. alpontban meghatározott, a tartózkodási zónába minimálisan bejuttatandó friss levegő mennyiséget és az elvezetésre kerülő szennyezett levegőt, így a légcserét, csak szabályozott működésű hővisszanyerős szellőztetőrendszer, vagy központi elszívásos szellőzés kiépítésével lehet biztosítani, mely a belső páratartalom és CO2 -szint alapján automatikusan és folyamatosan, igény szerint üzemel. A rendszer részeként és kialakításánál figyelembe vehetők a friss levegő bevezetésére alkalmas passzív, automatikus működésű páraszabályozású légbevezető elemek. Az épület külső nyílászáróinak teljes vagy részleges nyitásával történő friss levegő bejutást a 2.1. és 2.2. alpontban meghatározott érték számításnál nem szabad figyelembe venni.
1 Beiktatta: 61/2020. (XII. 30.) ITM rendelet 6. § (1), 1. melléklet 1. Hatályos: 2021. I. 1-től.
(A részleges szövegkiemelés tőlem.)
Nehezen olvasható ki ebből a szövegből az, hogy úgy kell/lehet érteni, „ha légtechnikai rendszert használunk”, akkor … . Hanem úgy, hogy „… CSAK szabályozott működésű …” stb.
Lehetne-e vajon magyarázatul hivatkozni arra, hogy a 253/1997 (XII.20) Kormányrendelet (OTÉK) 91. paragrafusa megengedi a természetes szellőzést is? (Ilyen alapon lehetne még a 4/2002 (II.20) SzCsM-EüM együttes rendeletre is hivatkozni!) Lehetne, de ez már értelmezési- és vitahelyzetet eredményez!
Véleményem szerint az gond – mi több, nem fogadható el! – ha „két jogszabály mondhat egymásnak ellent”. Az alkalmi szabályértelmezés típusú megoldás nem kívánatos vita forrása lehet. Ezt a mindennapok gyakorlata nem tudja kezelni, nem kezelheti!
Az az állításom, miszerint kritizálható a módosítás „a meglepetésszerű, előkészítetlen bevezetése miatt. Azért, mert nem kellően átgondolt”, nem vitatható. Ezt a kommentek sem vitatták! Fontos viszont azért, mert én ebben a vonatkozásban – meglepetésszerű, egyeztetetlen, értelmezési vitákat generáló, nem kellően átgondolt – értelmeztem a „rossz az irány” kifejezést! Távolról sem annak műszaki tartalmi változtatása miatt. Pontosítok: távolról sem elsősorban annak műszaki tartalmi változtatása miatt!
Ismételten megköszönve a kommenteket, jelzem, hogy az MMK elnöke kezdeményezte az ITM illetékeseivel a személyes egyeztetést.
Gyurkovics Zoltán
Gyurkovics Zoltáns
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.