A belügyminiszter nemet mondott a pluszköltségre

Zöhls András levele:

Dr. Pintér Sándor
Miniszter
Belügyminisztérium

Tisztelt Miniszter Úr!

Alulírott Zöhls András épületgépész mérnök kérem, hogy mint a Magyar Mérnöki Kamara törvényességi felügyeletét ellátó miniszter, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény 38. § (2), illetve a 212/2010. (VII. 1.) kormányrendelet 39. § (3) meghatározta jogkörében eljárva, vizsgálja meg az MMK Elnökség 25/2010. (IX. 15.) határozatát.

25/2010. (IX. 15.) MMK Elnökségi határozat
A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet alapján kiadott jogosultságok lejárati határidejét a rendelet a továbbképzési kötelezettség meghatározott időközönkénti teljesítéséhez és annak igazolásához köti. A rendelet 14.§ (2) bekezdése szerint ”a névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az igazolásokkal mellékelt kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki”. A rendelet ezen imperatív, eltérést nem engedő megfogalmazásából következik, hogy a névjegyzéket vezető területi kamara köteles hatósági bizonyítványt kiállítani a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről akkor is, ha azt az ügyfél nem kéri. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 58. § (3) ba) pontja szerint ”húszezer forint igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni az eljáró hatóság számlájára a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítését igazoló hatósági bizonyítvány kiállítását kérelmező személy”.
http://mmk.hu/?page_id=1673
http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=5142

A kamarai törvény 1. § (1) szerint:
”Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, tervellenőri, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, továbbá – ha az adott tevékenységet szabályozó külön törvény úgy rendelkezik – más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik. ”
A törvényben részletezett tervezői és szakértői jogosultságok meglétét a kamara igazolja. A kiadott engedélyeket ötévente meg kell hosszabbítani, aminek alapvető feltétele a 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet által meghatározott továbbképzési kötelezettség teljesítése és annak igazolása. Ezeket az igazolásokat a továbbképzésen részt vevők kapják az előadások szervezőitől, ők gyűjtik, és a jogosultság meghosszabbításakor ők mutatják be a kamaránál.
103/2006. (IV. 28.) kormányrendelet 8. § (1) ”A tanfolyamszervező igazolást állít ki a tanfolyam résztvevője számára… A szakmagyakorló ezen igazolást köteles megőrizni, és a névjegyzéket vezető szerv kérésére bemutatni.”
Mivel az igazolások bemutatása nélkül a kérelmező nem kaphatja meg a jogosultságot, így ez utóbbi megléte már önmagában tanúsítja az előírt továbbképzés teljesítését, annak újbóli megerősítésére egy bizonyítvány kiadásával csak egészen kivételes esetben lehet szükség.
A hatósági bizonyítvány kiadásának általános szabályait a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény fogalmazza meg:
”83. § (1) Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.”
A speciális, ránk vonatkozó szabályozások erre támaszkodva, ezt kiegészítve, alacsonyabb szinten, mint kormányrendeletek jelentek meg:
Az egyes építésügyi szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 192/2009. (IX. 15.) Kormányrendelet:
”10. § (2) A területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.”
A településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet:
”14. § (2) A névjegyzéket vezető területi szakmai kamara a külön jogszabály szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítéséről, az ott meghatározott igazolásokkal mellékelt kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki.”
A jogalkotó mindhárom esetben teljesen egyértelműen fogalmaz, a bizonyítvány kiadásának egyértelműen feltétele az ügyfél ilyen irányú kérelme. Véleményem szerint ezzel teljesen ellentétes az elnökségi határozat állítása, miszerint: ”a névjegyzéket vezető területi kamara köteles hatósági bizonyítványt kiállítani a továbbképzési kötelezettség teljesítéséről akkor is, ha azt az ügyfél nem kéri”. Az MMK határozat indoklásában szereplő, imperatív jelzővel illetett, a közjogban általános megközelítés arra vonatkozik, hogy kérelemre a kamara nem tagadhatja meg a bizonyítvány kiadását, ha az igénylő a továbbképzésen való részvételt igazolja, és az eljárási díjat befizeti.
Esetünkben a jogosultságát meghosszabbítani akaró ügyfél az esetek többségében nem kéri, eddig sem kérte ezt a bizonyítványt, mivel azt legfeljebb a bizonyítvány kiadójának tudná visszaadni, harmadik fél nem kéri tőle. Egy hatósági jogkörben eljáró szervezet nem kér olyan okiratot, amit ő saját maga állít, állíthat ki. Ezt a bizonyítványt csak az igényli, akinek a továbbképzésen való részvételt valahol máshol, más ügyben is igazolni kell.
Mit kérünk általában a kamarától? Véleményem szerint, legfeljebb az eljárási díjak összegét rögzítő, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXVIII törvény 58.§ (3) da) pontja szerint, a jogosultságunk igazolását. Ehhez kellenek, a 103/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet 8.§ alapján, a tanfolyamszervezőktől kapott papírok. Ennek az eljárásnak a jogszabály szerinti ára viszont csak ötezer forint. Mivel itt a kamara feladata mindössze az általa vezetett elektronikus adatbázisban a lejárati dátum javítása, és erről értesítés küldése, a törvényben meghatározott díj mértéke úgy gondolom, számukra nézve méltányos.

Az ehhez hasonló észrevételek hatására az MMK elnökség ismét napirendre tűzte a kérdést, de 26/2010. (X. 20.) határozatában, igaz ezúttal csak szótöbbséggel, fenntartotta korábbi döntését, ezzel éves szinten mintegy 50 millió forint, szerintem teljesen indokolatlan, fölösleges többletkiadást okozva a tagságnak.

Fentiek alapján kérem Miniszter Urat, vizsgálja felül a 25/2010. (IX. 15.) MMK Elnökségi határozatot, és járjon el annak visszavonása, illetve megsemmisítése ügyében.

2011. január 11.
Tisztelettel:

Zöhls András

A belügyminiszter válasza:

Az eset sajnálatos, mert a Kamara presztízsvesztésével jár. A nem egészen egy éve megválasztott új elnökség igen helyesen járt el, amikor külön jogászi stábot hozott létre; ez a mai világban nélkülözhetetlen. Sajnos, úgy tűnik, hogy a törvényi környezetünk értelmezése legalábbis kétesélyes, így talán érdemes lenne legközelebb véleményezésre megküldeni a hasonló jellegű rendelkezéseket egy szakhatóságnak, mert így elkerülhetővé válnának az azok visszavonásával járó kellemetlenségek. Például kérdésként merül fel, hogy az érintettek kívánnak-e kártérítési igénnyel érni, ha igen, azt egyénileg, vagy közösen próbálják-e érvényesíteni.

Itt jeleznénk, hogy Zöhls Andrásnak más (hozzánk is eljuttatott) észrevétele is bent van a Kamaránál, mindezidáig válasz nélkül.

Végül: szeretnénk megköszönni Zöhls András kollégánknak, hogy egy nagy hibát megakadályozott, több millió forintot megspórolva a tagságnak. (Kérdés: mi lett volna, ha nincs egy Zöhls András?) A magunk szerény eszközeivel kifejezve hálánkat, jelképes, 20.000 Ft-os – az immár be nem fizetendő összeggel megegyező – tiszteletdíjat ajánlunk fel neki munkájáért.

Veresegyházi Béla