A megoldásra a világ 50 országában kértünk szabadalmat, amelyet az Európai Szabadalmi Hivatal már meg is adott.
A működési elvet az alábbi ábrákon világítjuk meg.
A fenti ábra jelölései:
1. hajtó kerék
2. hajtott kerék
3. golyó
4. golyóvezető
t1 a hajtó kerék tengelye
t2 a hajtott kerék tengelye
A következő ábrán a hajtó kereket nem látjuk:
A hajtó kereket forgassuk meg a t1 tengely körül. Ekkor a hornyaiban levő golyók és a hornyok felülete között nyomóerő lép fel. Ezt a nyomóerőt közvetíti a golyó a hajtott kerék hornyának felületére. Az erő irányának egyenese a t2 tengelyhez képest kitérő, tehát a hajtott kerék tengelyén nyomaték jön létre. A kerekek forgása közben a golyók legördülnek a hornyokon. A golyó a gördülése közben a gördülőgörbe mentén érintkezik a horonnyal. A hajtó és hajtott kerekek hornyaihoz tartozó gördülőgörbék hossza egyenlő. Mivel egy adott golyó esetében a pillanatnyi érintkezési pontok által meghatározott egyenes és a t1, t2 tengely szöget zár be, ezért a golyó a hornyok felületéhez viszonyítva fúrómozgást is végez.
Miközben a hajtó kerék ω1, a hajtott kerék ω2 szögsebességgel forog, a G golyó a gp gördülőgörbe mentén mozog a térben. Mozgás közben a hajtó kerékkel a g1, a hajtott kerékkel a g2 gördülőgörbe mentén érintkezik. A matematikai modell segítségével megkapjuk a gp, g1, g2 görbéket. Ezek ismeretében háromdimenziós CAD rendszerrel kialakítható a kerekek és a hornyok geometriája. A gördülőelemes hajtással mindenfajta tengelyelrendezés (párhuzamos, kitérő, metsződő) megvalósítható, ezen kívül készíthető külső- és belsőfogazású kivitel, valamint fogasléchajtás a léc síkjával párhuzamos vagy azzal szöget bezáró tengelyű kerékkel.
Metsződő tengelyű hajtás:
Párhuzamos tengelyű hajtás azonos forgásiránnyal:
Kitérő tengelyű hajtás:
Fogasléchajtás:
Belső fogazású hajtás:
Bogár István, Direct-Line Kft.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.