A gyakorlatról szólt

Az MMK főtitkársága és a területi kamarák titkárságainak képviselői július 3-án Budapesten tartották országos értekezletüket, ahol a közelmúltban elfogadott új szabályozások eljárási rendjei, az új informatikai platform, valamint a továbbképzési rendszerrel kapcsolatos kérdések és teendők kerültek terítékre.

Napirend előtt Barsiné Pataky Etelka, az MMK elnöke bemutatta dr. Virág Rudolfot, akit az MMK Elnöksége június 11-én tartott ülésén nevezett ki az MMK főtitkárának. A főtitkár elmondta: célja a kamarán belüli belső kommunikáció javítása, ennek jegyében – augusztus és december kivételével – havi rendszerességgel kerül sor országos titkári értekezletekre, jelezte, hogy a főtitkárság éves munkanaptárt készít elő, a közös gyakorlati tapasztalatok, gyakori kérdések és legjobb gyakorlatok folyamatos megismerésére alkalmas informatikai felület létrehozását támogatjat.

Iratminták, igazolások

Dr. Kiss Péter, az MMK jogi kabinetjének vezetője tájékoztatást adott a közelmúlt elfogadott új szabályozások eljárási rendjeihez tartozó iratmintákról, valamint az egyes eljárások sajátosságairól, továbbá bemutatta a szakmai címekhez kapcsolódó egységes-, az oklevél szakirányúságának megállapítását vizsgáló szakértői testület egységes jegyzőkönyve-, illetve tanúsítványok iratmintákat. Mint Kiss Péter elmondta, az idén lejáró tanúsítványok esetében a meghosszabbítást új kérelemként kell értelmezni, ennek megfelelően az új eljárásnak megfelelő tanúsítvány kerül kiállításra. Jelenleg folyamatban van a tanúsítással érintett szakterületek meghatározása, valamint a korábbi szakterületek felülvizsgálata; a jelenleg felülvizsgálat eredményeként kizárólag az Anyagmozgató gépek, Építőgépek és Felvonók Tagozathoz tartozó szakterületeken van mód tanúsítási eljárás lefolytatására; valamint kizárólag kamarai tagok számára nyitott a tanúsítási eljárás.

A jogi kabinet vezetője tájékoztatást adott a hatósági bizonyítvány, hatósági igazolvány, igazolás kiállításának elhatárolásáról is. A Ket. egyértelműen meghatározza mind a hatósági bizonyítvány, mind a hatósági igazolvány alkalmazási körét. Mindkét irat az ügyfél kérelmére adható ki. A hatósági bizonyítvány a ügyfél kérelmére tény, állapot vagy egyéb adat igazolására, míg a hatósági igazolvány az ügyfél adatainak vagy jogainak rendszeres igazolására szolgál.

Az Étv. hatósági bizonyítvány kiállításának igazgatási szolgáltatási díját 20 000 Ft-ban állapítja meg, míg a jogosultságának igazolását kérő személy részére 5 000 Ft igazgatási szolgáltatási díj fizetését írja elő. A Kamtv. értelmében a területi kamara kérelemre a mérnöki, illetve építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja az engedély kiadásának idejét, a gyakorolható tevékenységet. Az új szakmagyakorlási kormányrendelet konkrétan meghatározza a hatósági bizonyítvány kiállításának eseteit, kimondja, hogy a területi kamara titkára hatósági bizonyítványt állít ki a névjegyzék adataiból, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy vagy cég névjegyzéki jelöléséről, a szakmagyakorló továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről, amennyiben azt a szakmagyakorló kérelmezi. A kamara a jogszabályok alapján kérelemre mind hatósági bizonyítványt, mind hatósági igazolványt kiállíthat; természetes személyek részére hatósági igazolványt állít ki a mérnöki tevékenységre való jogosultságról; természetes személyek részére hatósági bizonyítványt állít ki a névjegyzék adataiból, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy névjegyzéki jelöléséről, valamint a szakmagyakorló továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről; jogi személyek részére hatósági bizonyítványt állít ki a névjegyzék adataiból, a cég névjegyzéki jelöléséről.

Kiss Péter tájékoztatása szerint az eddigi gyakorlat során a területi kamarák az ügyfél kérelmére a névjegyzék adataiból, változó tartalommal igazolást állítottak ki, aminek díja 5 000 Ft volt. Emellett a szakmagyakorló számára 20 000 Ft díj ellenében a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására hatósági bizonyítványt állítottak ki (ami a jogosultság érvényben tartásának egyik feltétele); a hatályos jogszabályok nem ismerik az igazolás, mint hatósági irat fogalmát, ezért annak további alkalmazása nem javasolt. Tekintettel az ismertetett jogszabályi rendelkezések eltérő megfogalmazásai és alkalmazási körei, valamint az eddigi gyakorlat áttekintése alapján az értekezleten az alábbi jogalkalmazási ajánlás született:

természetes személy részére kérelemre hatósági igazolványt állít ki a mérnöki tevékenységre való jogosultság rendszeres igazolására, ami igazolja az engedély kiadásának idejét, a gyakorolható tevékenységet; díja: 5 000 Ft. természetes személy részére kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki a névjegyzék adataiból, a szakmagyakorlási tevékenységet végző személy névjegyzéki jelöléséről, díja: 20 000 Ft, a szakmagyakorló továbbképzési kötelezettségének teljesítéséről, díja: 20 000 Ft. jogi személyek részére kérelemre hatósági bizonyítvány állítható ki a névjegyzék adataiból, a cég névjegyzéki jelöléséről, díja: 20 000 Ft. Az ajánlás szerint az eddigi igazolás helyett kérelemre hatósági igazolványt kell kiállítani a jogosultságának igazolását kérő személy részére, aminek igazgatási szolgáltatási díja 5 000.- Ft. A hatósági igazolvány tartalmának meghatározása további feladat.

A főtitkárság a fenti alkalmazási köröknek megfelelően mintát készít a hatósági igazolványra, és a hatósági bizonyítványra.

Szakmai címek

Kiss Péter informálta az értekezlet résztvevőit a szakmai címek odaítélésének eljárásáról, kiemelve a területi kamarai titkár feladatait. Kihangsúlyozta: az eljárás kérelemre indul, a döntést pedig a területi kamara elnöksége hozza; a titkár feladatai eljárás során adminisztratív jellegűek: hiánypótlásra szólít fel, szakértői testület véleményének kikérése, a kérelem elnökség elé terjesztése. Fontos szabály, hogy amennyiben a területi kamara elnöksége a címet megadta, a területi kamara titkára haladéktalanul, intézkedik a címnek a kamarai közhiteles nyilvántartásba történő felvezetéséről; ezzel egyidejűleg értesíti a kérelmezőt a területi kamara döntéséről. Ha a területi kamara elnöksége az eljáró szakértő vagy szakértői testület véleményével nem ért egyet, a területi kamara titkára a kérelmet az elnökségi üléstől számított legkésőbb 3 munkanapon belül küldi meg az MMK főtitkárának. Az eljárás végén a területi kamara a szakmai címről okiratot állít ki, ami többek között tartalmazza a területi kamara elnökségi határozatának számát. A bemutatott iratminta személyes adatokkal való kiegészítését a főtitkárság elvégzi. A szakmai cím odaítélése visszavonásig érvényes, ennek a okiraton történő feltüntetése nem indokolt. Minden cím odaítélését kérelmezni kell, ez alól a korábban megszerzett, de jogszabályi változás miatt eltörölt vezet tervezői címek sem jelentenek kivételt, ugyanakkor a 2006-2009 között kiadott vezető tervezi cím esetében a kérelem alapján a cím odaítélése formális. Jelenleg az MMK Elnökségének döntése értelmében, az új közbeszerzési irányelv hazai átültetéséig nem adunk ki különösen gyakorlott szakmai címeket.

Szőllőssy Gábor elnöki tanácsadó tájékoztatást adott arról, hogy tanúsításról szóló országos szabályzat 2014. május 24-én elfogadásra került. A szabályzat alapelvei: szolgáltatás tagok részére, kérelemre jár el a kamara, a tanúsítvány meghatározott időre szól, továbbképzési kötelezettséggel jár, a tagozat javaslatára, az MMK elnökség által jóváhagyott szakterületek, a tanúsítvány nem jelent jogosultságot.

Az eljárás rendje: a kérelmet az MMK-nál kell benyújtani; a kérelem tartalmazza: a kérelmező nevét és kamarai névjegyzéki számát,a kérelmezett szakterület megnevezését, a kérelmezőnek igazolnia kell szakirányú végzettségét és szakmai gyakorlatát, esetleg szóbeli beszámolóra is szükség lehet; a teljesen megfelelő tartalmú kérelmet a főtitkár 3 napon belül juttatja el a szakmai tagozat bíráló testületéhez és az általános esetben 15 napon belül dönt; a bíráló testület személyes meghallgatást is kezdeményezhet.

A tanúsítvány bejegyzése: a pozitív szakértői döntést követően 3 napon belül tájékoztatást kap a főtitkártól a kérelmező és az illetékes területi kamara; a tanúsítvány névjegyzékbe történő bejegyzését a területi kamara végzi; a területi kamarának fizetendő tagdíj a kötelező tagsággal végezhető jogosultsággal rendelkező tagok tagdíjával egyezik meg, azt a területi kamara részére kell fizetni; a tanúsítvány szolgáltatási díja egységesen 15 000 Ft, azt az MMK részére kell befizetni.

Továbbképzési kötelezettség: a kamarai továbbképzési szabályzat figyelembe vételével, a szakterületi sajátosságok szerint kell teljesíteni; csak kötelező-szakmai továbbképzés írható elő, a szervezési mód azonos az építéssel összefüggő jogosultságokéval; különösen gyakorlott cím tagozati javaslatok alapján a későbbiekben hozzáfűzhető lesz a tanúsítványhoz is. Az előadó tájékoztatást adott arról is, hogy az építésügyi és az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet szabályozása szerint: az MMK szakértő testületet működtet, amely a testület felhatalmazása szélesebb, mint az építőipari szakmagyakorlás, környezetvédelem, tűzvédelem, hatóságok alkalmazottaié; precedens értékű döntéseket hoz (amelyek évente miniszteri közleményben jelennek meg); részletes szabályozás a kamarai szabályzatban található; a bizottság döntését kötelezően figyelembe kell venni.

Területi kamarai feladatok: A végzettség vizsgálatára vonatkozó kérést a testület részére a területi kamara titkára küldi meg. Csak a területi kamara által küldött kérés fogadható el. A területi elnökség döntéséig az eljárás felfüggesztésre kerül. Az anyag elektronikusan is elküldhető, az IIR alkalmazásával. Elküldendő dokumentumok, a kérelmező valamennyi végzettségére vonatkozóan: diploma és annak mellékletei, leckekönyv, egyéb végzettségi igazolások.

Főtitkársági feladatok: A testület érintett tagjainak a teljes anyag beérkezését követő azonnali értesítése; a testület tagjainak javaslata alapján a döntés előkészítése; a testület döntését a főtitkárság 3 napon belül megküldi a területi kamarának, döntésénél a területi elnökség azt kötelezően figyelembe veszi; a testületi döntéseket a kamarai honlapon rendszeresen meg kell jelentetni, hogy a területi titkárságok azokat döntéseik során figyelembe vegyék.

Szakmai bírálati szempontok

A szakmai gyakorlat szakirányúságának megállapításához kapcsolódó eljárás titkári feladatairól ugyancsak dr. Kiss Péter adott információkat. Jelezte, hogy a korábbi tagozati minősítési eljárásoknak nem volt jogszabályi alapjuk, az új szakmagyakorlási kormányrendelet ugyanakkor lehetőséget biztosított az engedélyezési eljárások keretében a szakmai bírálati szempontok megjelenítésére. A hatályos szabályozás a területi kamara elnöksége a véleményét az országos szabályzatban meghatározottak szerint alakítja ki. A Magyar Mérnöki Kamara megalkotta a Szakmagyakorlási Szabályzatát, amiben meghatározta a szakmai gyakorlat szakirányúságának vizsgálatát végző szakértői testületek felállításának, a szakértői testületek vélemények megjelenítésének szabályait. Az eljárások szabályos lefolytatása és a szabályozás maradéktalan végrehajtása érdekében további feladat elvégzése szükséges: a szakértők listájának véglegesítése és jóváhagyása, minősítési ügyrendek felülvizsgálata – összevetése a hatályos szabályozással, a szakértői eljáráshoz kapcsolódó iratminták (pl. szakértői testület jegyzőkönyve) elkészítése, a szakértői testületek IIR kapcsolattartóinak meghatározása és feltöltése az IIR-be.

A megszűnő jogosultságokkal kapcsolatos feladatokról szólva, Szőllőssy Gábor röviden ismertette a Geodéziai Tagozat állásfoglalását. Az állásfoglalás összefügg a 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 47.§ (8) bekezdésében foglaltakkal, amely szerint az ott meghatározott tevékenységek vonatkozásában 2014. január 1. előtt kiadott engedélyek – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – 2015. december 31-éig hatályosak. Az értekezlet résztvevői egyetértettek azzal, hogy a 2015. december 31-e előtt lejáró – a rendeletben felsorolt – jogosultságokat a kamara a jogszabály erejénél fogva 2015. december 31-ig meghosszabbítja. A meghosszabbításhoz nincs szükség kérelemre, az értesítéseket a területi kamarák egyénileg, az országos kamara pedig központilag is elvégzi. Ezen jogosultságok meghosszabbításához nincs szükség a továbbképzési kötelezettség teljesítésére, ugyanakkor a mérnök kamarai tagdíj fizetési kötelezettség továbbra is fennáll. Annak érdekében, hogy a jogszabály által előírt, kötelező továbbképzés teljesítéséhez kötött, jogosultságokra vonatkozó engedélyek is hatályban maradhassanak, javasolt, hogy a lejáró jogosítottsággal rendelkezők jelentkezzenek a 2014. július 31. napja előtt meghirdetett továbbképzésre.

A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet sem közvetlenül, sem utaló rendelkezéssel nem rendelkezik a környezetvédelmi szakértői jogosultságokhoz kapcsolódó kötelező továbbképzésről, valamint a rendelet értelmében a jogosultság határozatlan időre szól. Az értekezlet egyetértett azzal, hogy a meglévő jogosultságok esetében a „jogosultság lejáratakor” a területi kamara titkára új, határozatlan időre szóló határozatot hoz. A jogfolytonosság biztosítása érdekében az új határozat kelte a korábbi lejáró határozat szerinti továbbképzési kötelezettség teljesítését követő nap.

Új jogosultság kiadásánál pedig a fent leírt jogszabályi rendelkezések az irányadók. Jogosultságok szüneteltetésének ideje: a szakmagyakorlási kormányrendelet értelmében a szüneteltetés idejével meghosszabbodik a továbbképzés igazolásának időpontja. A szüneteltetés IIR-ben történő kezelése további vizsgálatot igényel. Ép/B felelős műszaki vezetők tevékenységi körének rendezése: a régi Ép/B FMV jogosultsággal rendelkezőket a továbbképzési ciklus végén kell átsorolni az MV-É-R jogosultságra. Az egy évet meghaladó tagdíj hátralékhoz kapcsolód kamarai eljárás: a Kamtv. a tag kötelezettségévé teszi tagdíjnak a területi alapszabályban rögzített határidőig történő megfizetését. A törvény kimondja továbbá, hogy ha a tagnak a tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagot – negyven napos határidő biztosításával – a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a kamara a tagsági viszonyt megszünteti és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából. Amennyiben a tag a hátralékos tagdíjat a jogorvoslat során a másodfokú döntés meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az elsőfokú döntést hatályon kívül kell helyezni. A tagfelvételi eljárás keretében a törvény kimondja, hogy a megtagadó határozat ellen az országos kamarához fellebbezhet. Tagfelvételt megtagadó határozat ellen tett fellebbezés elbírálására az országos kamara jogosult. A törvényi rendelkezésekből megállapítható, hogy a tagsági jogviszonnyal kapcsolatos eljárásokban biztosított a jogorvoslat kétfokúsága. Igaz ugyan, hogy a Kamtv. kizárólag a tagfelvételt megtagadó határozat ellen tett fellebbezés elbírálására nevesíti az országos kamarát, ugyanakkor a tagdíj hátralék kezelése esetére is jogorvoslatot biztosít. A hivatkozott rendelkezések együttes értelmezése alapján kijelenthető, hogy a hátralékos tagdíj miatt hozott területi kamarai döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására az országos kamara elnöksége jogosult. Ha tehát a tagdíj hátralékos tag az országos kamara elnökségének döntéséig megfizeti a hátralékát, az országos kamara elnöksége a területi kamara elnökségének határozatát hatályon kívül helyezi. A Kamtv. nem rendelkezik a fellebbezés díjáról.

Integrált Informatikai Rendszer

Az Integrált Informatikai Rendszert (IIR) érintő kérdésekről Molnár Tamás nyújtott részletes tájékoztatást, s részletesen bemutatta az IIR jelenleg zajló fejlesztéseit. Ennek keretében az elfogadott Továbbképzési Szabályzat alapján kialakításra kerül a továbbképzés modul, valamint a szakmai címek és a kamara által kiadható tanúsítványok nyilvántartására és az engedélyezési eljárások lebonyolítására szintén külön modulok készülnek. Ezen kívül néhány kisebb fejlesztés révén egyszerűsödnek az on-line beküldhető űrlapok, valamint véglegesítésre kerül a szakmai gyakorlat szakirányúságát elbíráló szakértői testületek informatikai működése.

A továbbképzési modul leglényegesebb funkciója a szakmai képzések (illetve szükség esetén a kötelező képzések kontakt órás alkalmainak) kiírása és nyilvántartása, valamint ennek keretében a résztvevők és a résztvevőkkel kapcsolatos feladatok (pl. számlázás, igazolások nyomtatása, stb.) kezelése. Ezen kívül a személyek kartonja is kiegészül a megfelelő fülekkel és funkciókkal: pl. jelentkezett / elvégzett képzések listája, felmentések és egyéni teljesítések listája, a továbbképzési időszak alatt teljesítendő képzések listája, stb. A továbbképzési modul on-line megjelenését illetően a portálon kialakításra kerül az országos továbbképzési naptár, amely a meghirdetett szakmai továbbképzéseket (illetve a kötelező képzések kontakt órás alkalmait) mutatja szakterületi és megyei szűrési lehetőséggel. Az egyes képzésekre az IIR-ben szereplő személyek (kamarai tagok és nyilvántartottak) közvetlenül e felületen, on-line is tudnak jelentkezni, amelyről a területi kamara értesítést kap. Az IIR-hez hasonlóan a személyek bejelentkezést követően elérhető információi is kiegészülnek a továbbképzésekre vonatkozó adatokkal: elvégzett képzések listája, a továbbképzési időszak alatt teljesítendő képzések listája, stb. Fontos, hogy az elvégzett képzések listájánál a résztvevők automatikusan el fogják tudni érni a képzéshez tartozó tananyagokat és/vagy törzsanyagokat.

A szakmai címek modul a szakmagyakorlási jogosultsági eljáráshoz hasonlóan kerül kialakításra. A szakmai címek iránti kérelem kitölthető online, illetve papír alapú benyújtás esetén az eljárás manuálisan rögzíthető a területi kamara ügyintézője által. Az eljárás során lehetőség van a szakértői testületek véleményének kikérésére, illetve a különösen gyakorlott szakmai címek esetében pedig az MMK Szakmai Címek Ügyrendben foglaltak szerinti Bíráló Bizottság kötelező eljárásának igénybevételére. Az elfogadott szakmai címek nyilvántartása a személyek kartonján, az erre létrehozott fülön történik, illetve a szakmai címekre való kereshetőséggel kiegészül a portál névjegyzéki keresője és a személyek részletes on-line adatlapja is. A tanúsítási modul a Választmány által meghatározott és a Tanúsítási Szabályzatban elfogadott alapelvek szerint, a 3. napirendi pontban bemutatott eljárásrend alapján kerül fejlesztésre. A portál névjegyzéki keresője, illetve a személyek részletes adatlapja természetesen ez esetben is kiegészül a megfelelő adatokkal.

Továbbképzések

A továbbképzéshez kapcsolódó területi kamarai és titkári feladatokról szólva Molnár Tamás elmondta: az országos kamara által szervezendő kötelezői jogi továbbképzések tananyagai alapján a Továbbképzési Szabályzat értelmében elkezdődött az egyes témák távoktatásos on-line tananyagfejlesztése. A projekt várható befejezése 2014. augusztus közepe, a távoktatásos képzések indulása az egyes tananyagok tesztelését, illetve az e-learning keretrendszerbe való feltöltését követően, 2014. szeptember 1-től várható. A kötelező jogi továbbképzéssel kapcsolatban jelezte, hogy a 6. napirendi pont b) pontja szerinti probléma (júl. 1-től nem érvényes átmeneti rendelkezések) áthidalására 2014. július 24-re és 29-re kontakt órás formában kötelező képzéseket szervez, a területi kamarák feladata, hogy segítsék az érintett személyek tájékoztatását és értesítését. A szakmai továbbképzések szervezésével kapcsolatban az IIR továbbképzési moduljának indulásáig Deák Andrea (tovabbkepzes@mmk.hu) részére kell megküldeni az egyes képzési alkalmak alapadatait, ehhez az eddigi jó gyakorlatok alapján a Tudásközpont készít egy minta sablont. Ezzel egyidejűleg készül egy tájékoztató is a fizetendő törzsanyag-hozzájárulás technikai tudnivalóival kapcsolatban.

Végül a szponzori támogatás rendszeréről Csarnai Csaba beszélt, röviden összefoglalva a szakmai továbbképzésekhez kapcsolódó partner-együttműködési rendszer legfontosabb sajátosságait és teendőit. Az elmúlt hetekben számos vállalat csatlakozott a szakmai továbbképzéshez, melynek megszervezése a területi kamarák feladata. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szakmai továbbképzés napjain a 6×45 perces oktatás mellett további 2×45 perces előadást kell biztosítani az együttműködő partnerek számára. A további lépésekről és a szükséges feladatokról az MMK értesíteni fogja a területi kamarák továbbképzésért felelős munkatársait. A területi kamarák egy pontos listát fognak kapni arról, hogy mely vállalatok milyen tagozati előadásokhoz kapcsolódnak.

Forrás: mmk.hu

Egy hozzászólás

  1. csn.andrasne_gmail.com-
    2014. augusztus 25. - 20:07

    A kérdésről már esett szó az év elején, az ottani hozzászólásokból kiderül, miről van szó: a kamara januártól a kötelező (innentől már fizetős) továbbképzés lebonyolítását a saját hatáskörébe vonta.
    http://e-gepesz.hu/?action=show&id=15616
    Augusztus vége van, túl sok előadást még nem szervezett. Ha még egy ideig tudja húzni tétlenül az időt, a most érintett tagok idegességükben már nem nézik, mi lesz, és az mennyibe kerül, ha végre lesz valami, fizet, hogy végre túlessen az egészen.

Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.