A kötelező iparkamarai regisztráció ellen tiltakozik mind az MMK, mind a MÉK elnöke, mindkét köztestület maga szeretné regisztrálni a tervező vállalkozásokat. Néhány érv, ami miatt jó lenne, ha ez a szándék megvalósulna.
Az iparkamarai regisztráció értelme és célja – valószínűsíthetően – az állam pontosabb piacismerete, ami lényeges lehet gazdaságpolitikai célok kitűzésekor, megvalósításakor. E szempontból nem releváns, hogy az adatok az Iparkamaránál vagy az MMK-nál vannak.
Ellenben az MMK – túl azon, hogy legitim köztestületként képes az alapfeladat megvalósítására – több egyéb célt is megvalósíthat, amennyiben hozzá kerül a tervező (esetleg kivitelező, kereskedő, gyártó?) vállalkozások regisztrációja:
Ilyen opció lehet a kamara etikai elveinek valamilyen szintű kiterjesztése a cégekre, amibe beletartozhatna úgy a jó erkölcsbe nem ütköző kommunikáció, reklám, mint a korrekt szerződések és üzleti magatartás megléte.
Ellenőrizhetővé válna, hogy melyek a működő, és melyek a, nevezzük úgy, „projekt” cégek.
Biztosítható lenne igény esetén a kamarán keresztül való szerződéskötés, ami kiemelt biztonságot nyújtana a cégeknek.
Megvalósulhatna a kamara által nyújtott jogi képviselet, például fizetési meghagyások, de akár gazdasági perek esetén is. Ezt a fajta képviseletet egyelőre bonyolulttá teszi, hogy a kamarai tag tervező egy cég tagjaként tervez, ám amennyiben a cég is tagja lenne a kamarának, a legfőbb akadály elhárulna. (Itt kell megjegyeznünk, hogy az MMK Épületgépészeti Tagozatának Budapesti és Pest megyei Szakcsoportja már kezdeményezte a jogi képviselet megvalósítását, konkrét tervet és ütemezést kidolgozva, amit a tagozat továbbított a BPMK-nak és az MMK-nak, de az ügy ott sajnos megpihenni látszik.)
És mindez csak néhány opció. Felmérhetetlen, hogy az adatokkal jól gazdálkodva milyen lehetőségek nyílnak, és milyen piactisztulási folyamat kezdődhetne, a tisztességes cégek javára.
Veresegyházi Béla
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.