Írásunkban a Magyar Épületgépészet szaklap legújabb számának tartalmát ismertetjük, illetve a fenti című cikket teljes egészében leközöljük.
TARTALOM
Dr. Kajtár László: A hőkomfort elemzése télen, irodai környezetben
Új gyáregységet nyitott a Halton Magyarországon
Prof. Dr. Garbai László – Radnai Norbert: A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai 2. rész
Móczár Gábor: Frontáttörés az épületgépészeti szakképzésben
Prof. Dr. Garbai László – Sánta Róbert: A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizsgálata állandósult állapotban
A BSH újdonsága: Termoventilátor robbanásbiztos és Design környezetben
Werner Stutterecker: Alacsony energiafelhasználású épületek, Zéró energiafelhasználású épületek, Plusz energiafelhasználású épületek – Meghatározások, kihívások, vizsgálati eredmények
EuP 2013 – Az irányelv hatása a keringető szivattyúkra
Magyar Épületgépészek Napja 2011
Knauf Insulation épületgépészeti szigetelések
Hurbán Tamás: Áthallás-gátlás légtechnikai elemekkel
Erdős Attila: Odooproject
Kovács István: Nagykonyhai elszívók
A hőkomfort elemzése télen, irodai környezetben
Kajtár László
A hőkomfort értékelésére a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszer a PMV-PPD elmélet, amelyet Fanger professzor laboratóriumi körülmények között, egyetemi hallgatók, mint élőalanyok bevonásával dolgozott ki. Az eredmények nemzetközi szabványok (pl. ISO 7730, MSZ CR 1752) alapját képezik. A kapott eredményeket a mérsékelt égövi hőmérsékletviszonyok mellett határozták meg.
Több kutató vizsgálta melegövi környezetben a PMV érték alkalmazhatóságát. Az adott komforttérben komfort kérdőívek alapján meghatározott hőérzeti számotAMV-nek nevezték el (AMV, „actual mean vote”, aktuális hőérzeti érték).
Hazánkban erre vonatkozó kutatások még nem folytak. A nemzetközi tapasztalatok indokolták a hazai kutatás beindítását a PMV és AMV témakörében. Szükségesnek és indokoltnak tartottuk a hazai kutatómunkát.
A célul kitűzött helyszíni hőkomfort vizsgálatokhoz a téli időszakot választottuk. Ekkor a klimatizált épületek frisslevegő ellátása fűtött, kezelt levegővel történik, emiatt a huzathatás nem jellemző.A hőkomforttal kapcsolatos elégedetlenség függetleníthető a huzathatástól. A hőkomfortot télen befolyásolja a külső határoló szerkezetek (falak, ablakok) hőátbocsátási tényezője, az ebből adódó sugárzásos hőcsere.
Nyári esetben is végeztünk komfortelemzést. Ekkor a hőkomforttal kapcsolatos elégedetlenséghez további hatások adódnak hozzá. Hűtött levegővel végzett szellőztetés esetében a huzathatás elkerülése gondos tervezést, kivitelezést és szakszerű üzemeltetést igényel, egyes személyek fokozott huzatérzékenysége ekkor sem zárható ki. Nyáron a hűtési igény és a hőérzet szempontjából meghatározó szerepe van a közvetlen napsugárzásnak, árnyékolás alkalmazása célszerű. Nyári esetre vonatkozóan is végeztünk helyszíni méréseket és elméleti elemzéseket. Ennek eredményeit a nyári esetre vonatkozó kutatómunka befejezése után tudjuk összegezni. A kutatómunka kapcsolódik a vezetésemmel folyó PhD témákhoz.
Kétféle hőkomfort vizsgálatot végeztünk. Egyrészt a PMV méréses meghatározásával, másrészt az ASHRAE hőérzeti skála alapján hőkomfort kérdőívekkel értékeltük a hőérzetet. A kapott eredményeket feldolgoztuk és kiértékeltük a tudományos kutatás módszereit alkalmazva. Jelen cikk ezeket az eredményeket mutatja be.

Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.