A hőkomfort elemzése télen, irodai környezetben

Írásunkban a Magyar Épületgépészet szaklap legújabb számának tartalmát ismertetjük, illetve a fenti című cikket teljes egészében leközöljük.

TARTALOM


Dr. Kajtár László: A hőkomfort elemzése télen, irodai környezetben


Új gyáregységet nyitott a Halton Magyarországon


Prof. Dr. Garbai László – Radnai Norbert: A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai 2. rész


Móczár Gábor: Frontáttörés az épületgépészeti szakképzésben


Prof. Dr. Garbai László – Sánta Róbert: A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizsgálata állandósult állapotban


A BSH újdonsága: Termoventilátor robbanásbiztos és Design környezetben


Werner Stutterecker: Alacsony energiafelhasználású épületek, Zéró energiafelhasználású épületek, Plusz energiafelhasználású épületek – Meghatározások, kihívások, vizsgálati eredmények


EuP 2013 – Az irányelv hatása a keringető szivattyúkra


Magyar Épületgépészek Napja 2011


Knauf Insulation épületgépészeti szigetelések


Hurbán Tamás: Áthallás-gátlás légtechnikai elemekkel


Erdős Attila: Odooproject


Kovács István: Nagykonyhai elszívók


A hőkomfort elemzése télen, irodai környezetben
Kajtár László


A hőkomfort értékelésére a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott módszer a PMV-PPD elmélet, amelyet Fanger professzor laboratóriumi körülmények között, egyetemi hallgatók, mint élőalanyok bevonásával dolgozott ki. Az eredmények nemzetközi szabványok (pl. ISO 7730, MSZ CR 1752) alapját képezik. A kapott eredményeket a mérsékelt égövi hőmérsékletviszonyok mellett határozták meg.


Több kutató vizsgálta melegövi környezetben a PMV érték alkalmazhatóságát. Az adott komforttérben komfort kérdőívek alapján meghatározott hőérzeti számotAMV-nek nevezték el (AMV, „actual mean vote”, aktuális hőérzeti érték).


Hazánkban erre vonatkozó kutatások még nem folytak. A nemzetközi tapasztalatok indokolták a hazai kutatás beindítását a PMV és AMV témakörében. Szükségesnek és indokoltnak tartottuk a hazai kutatómunkát.


A célul kitűzött helyszíni hőkomfort vizsgálatokhoz a téli időszakot választottuk. Ekkor a klimatizált épületek frisslevegő ellátása fűtött, kezelt levegővel történik, emiatt a huzathatás nem jellemző.A hőkomforttal kapcsolatos elégedetlenség függetleníthető a huzathatástól. A hőkomfortot télen befolyásolja a külső határoló szerkezetek (falak, ablakok) hőátbocsátási tényezője, az ebből adódó sugárzásos hőcsere.


Nyári esetben is végeztünk komfortelemzést. Ekkor a hőkomforttal kapcsolatos elégedetlenséghez további hatások adódnak hozzá. Hűtött levegővel végzett szellőztetés esetében a huzathatás elkerülése gondos tervezést, kivitelezést és szakszerű üzemeltetést igényel, egyes személyek fokozott huzatérzékenysége ekkor sem zárható ki. Nyáron a hűtési igény és a hőérzet szempontjából meghatározó szerepe van a közvetlen napsugárzásnak, árnyékolás alkalmazása célszerű. Nyári esetre vonatkozóan is végeztünk helyszíni méréseket és elméleti elemzéseket. Ennek eredményeit a nyári esetre vonatkozó kutatómunka befejezése után tudjuk összegezni. A kutatómunka kapcsolódik a vezetésemmel folyó PhD témákhoz.


Kétféle hőkomfort vizsgálatot végeztünk. Egyrészt a PMV méréses meghatározásával, másrészt az ASHRAE hőérzeti skála alapján hőkomfort kérdőívekkel értékeltük a hőérzetet. A kapott eredményeket feldolgoztuk és kiértékeltük a tudományos kutatás módszereit alkalmazva. Jelen cikk ezeket az eredményeket mutatja be.


A TELJES CIKK PDF FORMÁTUMBAN


Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.