A MÉGSZ elnökségének álláspontja szerint félreértésre adhat okot a Kéményseprők Országos Szakszervezete népszavazási kezdeményezésének indoklása, amellyel kapcsolatban az alábbiakat fontosnak tartják kihangsúlyozni.
A lakossági felhasználó biztonsága szempontjából megítélésünk szerint nem az a legfontosabb kérdés, hogy évente vagy kétévente legyen kötelező az ingyenes kéményellenőrzés. A ma is hatályos rendelet értelmében a kémény ellenőrzését kéményseprés követi, ha szükséges. Szilárd tüzelőanyagú tüzelőberendezések kéményeinek évenkénti ellenőrzése és általában a seprése is, a tapasztalatok szerint indokolt, az ellenőrzés ritkítása növeli a kockázatot és csökkenti a lakosság biztonságát.
Más a helyzet a lakossági felhasználók többsége által alkalmazott földgáztüzelés esetében. Korom- és kátrányképződés valamint egyéb szilárd szennyeződés hiányában a kémény seprésére általában nincs szükség. A kémény rendszeres ellenőrzésére viszont igen, főleg ha a tüzelőberendezés nyitott égésterű és az égéstermék gravitáció hatására jut a szabadba. Egyelőre sok ilyen berendezés üzemel, de ilyenek újonnan már nem létesíthetők.
Az utóbbi években telepített gázelhasználó készülékek többsége már most is zárt égésterű, az égéstermék visszaáramlása a felállítás helyiségébe kizárható, emellett a korszerű készülékek automatikusan leállnak bármiféle levegőellátási hiba esetén.
A gázkészülékek rendszeres (a gyártó által előírt évenkénti vagy kétévenkénti) karbantartása a szakági jogszabály szerint kötelező. Az összes tüzeléstechnikai ellenőrzésen alapuló karbantartás arra jogosult gázszerelővel történő elvégeztetése az üzemeltető kötelezettsége és felelőssége. Gázkészülékek esetében a kéményseprő részére nem indokolt tüzeléstechnikával kapcsolatos feladatokat előírni. Álláspontunk szerint elegendő lenne, ha azt ellenőrizné, hogy a fogyasztó érdekében előírt karbantartást az üzemeltető elvégeztette-e, amennyiben a kéményseprőnek hatósági feladatot is el kell látnia.
A MÉGSZ elnöksége a részletes szabályozás kialakításához ezúton is felajánlja segítő szakmai együttműködését. Meggyőződésünk szerint a legfontosabb cél a fogyasztó biztonsága. Ennek megvalósításához az érdekeltek együttműködő és kompromisszumra kész magatartására van szükség úgy, hogy a végső szabályozás széleskörűen elfogadható, költségtakarékos megoldást tegyen lehetővé anélkül, hogy a kéményseprő-ipari tevékenység szakmaisága sérülne.
Forrás: megsz.hu
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Ismeretes, hogy a gépjármű vezetésre szóló jogosítvány egyik feltétele az orvosi alkalmassági vizsgálat. Ekkor az alkalmasság eltérő hosszúsági időre határozható meg; az illető életkorától függően 10, 5, 3 és 2 évre. Egy műszaki berendezés is elhasználódik, „öregszik”. Az alkalmasságra vonatkozóan is lehet a használatba vétel óta eltelt időtől és a vizsgálatnál megállapított tényekből függően különböző időtartamokat (éveket) meghatározni. Egy kéményseprő is mondhatja (mondhatná), hogy a következő vizsgálatot mennyi idő (hány év) után kell elvégezni, hogy közben súlyos következményekkel járó hiba nagy valószínűséggel ne forduljon elő. Értelmes ember ezt el is fogadná. Persze ki ne tartana attól, hogy a nagyobb bevételre való törekvés miatt a megállapítás objektivitása enyhén szólva vitatható? Vagy fordítva, „ingyenes” vizsgálatnál ne akarjanak minél több pénzt kisajtolni az államon keresztül az adófizetőktől. Hihetünk-e abban, hogy a kémény vitákban is végül a közjó érvényesül, vagy az egyéni és csoport önzés lesz erősebb?
Kedves Gyuri!
A szükség szerinti vizsgálati gyakoriság nem egyéb elvi lehetőségnél. Annál is inkább, mert a 2016 július 1-ől induló Katasztrófavédelem égisze alatti kéményseprő szervezetek a korábbi létszám kb. 50 % létszámmal kezdik meg tevékenységüket, vagyis hiába is lenne szükséges nagyobb gyakoriság, ha annak személyi feltételei nem lesznek biztosítottak.
A szilárd tüzelésű berendezések kéményseprő gyakorlat szerinti fél évenkénti ellenőrzési gyakoriságának csökkentése már a gyakorlatban bizonyított; ugrásszerűen megnőtt a kéménytüzek gyakorisága (még akkor is, ha az esetek egy részében jegyzőkönyv felvételre sem került sor).
NG