A XXI. század gazdasága „koncepcióvezérelt”, ami azt jelenti, hogy az új termékekben és szolgáltatásokban új koncepciók testesülnek meg. A műszaki fejlesztés ellentmondásokkal teli környezetben kell megvalósuljanak korunkban. A vállalati menedzsmentnek a műszaki-gazdasági külső és belső környezeti kényszerek hatására meg kell őriznie versenyképességét. Ezen versenyképesség legfőbb kritériuma, hogy egy vállalat képviselni tudja-e a műszaki fejlődés élvonalát, vagy legalább szorosan követi azt.
Az élvonal képviseletét, illetve szoros követését három sajátosság nehezíti meg:
1. A műszaki fejlődés egyre gyorsul, ezért a fejlesztési pozíció megőrzése mind intenzívebb fejlesztést, mind nagyobb anyagi ráfordításokat követel meg.
2. A műszaki fejlődés egyre bonyolultabb megoldásokat követel, ami szintén növeli a költségeket.
3. A gyorsabb műszaki fejlődés viszont lerövidítette az innovációk, az ezeket hordozó termékek és szolgáltatások piaci élettartamát – vagyis az egyre nagyobb fejlesztési ráfordításokat, az egyre magasabb költségeket mind rövidebb idő alatt kell „kitermelnie” a vállalatnak. Ez a műszaki fejlesztés nagy ellentmondása korunknak.
Ma már nem csupán gyorsabb és komfortosabb a tervezés folyamata, hanem módszertanát tekintve is elérő gondolkodásmód van kialakulóban. A professzionális tervezés hatékony csapatmunka, számtalan tudományterület eredményeit egyesíti. A többnyire művészi tevékenységnek tekintett ipari formatervezés és a több lépésben megvalósuló mérnöki tervezés eredményeként áll elő egy-egy viszonylag bonyolultabb, nagyobb szériában készülő termék teljes körű műszaki dokumentációja.
A fejlesztési folyamatban számos döntési pont található, ahol az érdekeltek számára nem áll rendelkezésre minden olyan információ, amely a fejlesztés, vagy továbbfejlesztés kezdetekor megfogalmazódott. Fordítva is igaz, a tervezési folyamat kezdeti szakaszaiban sincs általában lehetőség arra, hogy a későbbi munkaszakaszok során felmerülő szempontok figyelembevételére sor kerülhessen. Éppen ezért rendkívül indokolt olyan integrált mérnöki tervezési módszer fejlesztését célul kitűzni, amely lehetővé teszi az iterációs eljárások számának csökkentését, a tervezés folyamán elvesző követelmények teljesülését, a teljes tervezési folyamat optimalizálását.
Az optimalizálás célfüggvényeinek meghatározása önmagában is egy különösképpen fontos kutatási cél, hiszen a műszaki, minőségi, környezetvédelmi, ergonómiai, gazdaságossági, design szempontokon keresztül egy sor egyéb más számszerűsíthető és kvalitatív tényező játszik szerepet a végeredmény minősítésében.
A kutatás-fejlesztési munka hasznosítására, a kidolgozandó módszerek megfelelőségének ellenőrzésére a leginkább alkalmas teszt az lehet, ha egy konkrét termék vonatkozásában megtörténhet a teljes innovációs lánc valamennyi lépésének a vizsgálata.
Az igényes kivitelű, bennünket körülvevő tárgyak kiváló példaként szolgálhatnak arra, ahol kiemelten fontos a design, a konstrukciós és a gyártási szempontok mellett a gazdaságosság kritériumainak egyidejű teljesülése. A műszaki specifikáció megfogalmazását követően gyakran találkozunk azzal a problémával, hogy az építészeti, gépészeti, villamos stb. terveken szereplő szerkezetek, megoldások nem kellően részletezett módon, a többi szakmaterület igényeinek és lehetőségeinek a figyelembe vételével készülnek el. Így óhatatlanul is az optimálistól távol eső, számos kompromisszumos kényszert tartalmazó, végeredményét tekintve pedig a szükségesnél drágább megoldások születnek. Különösen nagy probléma ez egy viszonylag kis piacon eladható, kis és közepes sorozatokban készülő termék esetében. Az „alapos” tervezéskor a fejlesztési költségek egy darabra vetítetten fajlagosan igen magasak lesznek, viszont kevésbé „alapos” tervezés esetén a termék gyártási és kivitelezési költsége lesz várhatóan magasabb.
A fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban nem szabad szó nélkül elmennünk az egyre erősödő környezetvédelmi szempontok mellett sem. A tervezési projektnek egyre inkább nem kizárólag szigorúan vett műszaki követelményeket kell érvényre juttatnia. A gazdasági számításokon túl a projektnek részét képezi számos egyéb terv, kalkuláció, például környezetvédelmi vonatkozásban is. Az életciklus-elemzés tartalmazza a termék teljes életútjának elemzését a bölcsőtől a sírig, sőt újabban a bölcsőtől a bölcsőig (a termék elhasználódása után keletkező hulladék más termék alapanyagaként történő hasznosításának lehetősége) is. Az életciklus-elemzés számszerűsített információt nyújt a megvalósítandó termék tervezéséhez, fejlesztéséhez, összehasonlító vizsgálatokhoz, vagy akár a vásárlók döntésének a megkönnyítéséhez.
A k+f program megvalósulásától az érdekelt felek azt várják, hogy az optimalizált mérnöki tervezési módszer az egymásnak sokszor ellentmondó követelmények ellenére, egy valamennyi elvárást maximálisan teljesítő megoldást eredményezzen.
Cégünk a fennállása során számos termékfejlesztési feladatot oldott meg. Ez egyben biztosíték is arra, hogy a korábbi években elvégzett és a folyamatban lévő munkák általánosítható tapasztalatai, azok tudományos igényű feldolgozása révén teljesíthető a fentiekben megfogalmazott kutatási cél.
Logikai szempontból tekintve paradox helyzetet eredményez, hogy miközben egyfelől azt állítjuk, hogy számos mérnöki feladatot oldottunk meg eredményesen, aközben rendkívül nehéz feladatnak kell tekintsük a sokszor elvégzett munka alkalmazott módszereinek leírását. A nehézséget az okozza, hogy szinte nincsen két egyforma feladat. Minden tervezési folyamatnak vannak olyan mozzanatai, amelyekről utólag már nagyon nehéz megállapítani, hogy milyen módon jutottunk a végén talpon maradt megoldáshoz.
A kutatás-fejlesztési program eredményei várhatóan az egyedi tervezési feladatok megoldása során járnak a legnagyobb haszonnal. A Direct-Line az utcabútorok gazdag választékát tervezi és gyártja egyedi kivitelben és nagy sorozatban. Az utcabútoraink különleges acélok és más korszerű alapanyagok felhasználásával készülnek, a fenntartás és az üzemeltetés gazdaságosságát is szem előtt tartva. Cégünk formatervező művészekkel és mérnökökkel dolgozik azon, hogy a megrendelői igényeket rendszerbe foglalja, az egyes szakmaterületek írott és íratlan szabályai szerint hatékonyan és gyorsan kiszolgálja.
Még ennél is sokkal igényesebb tervezői munkát jelent az olyan szennyvíztechnológiai berendezések, kutatási célokat szolgáló prototípusok tervezése és gyártása, amelyek nem csupán gépészeti ismereteket, hanem biológiai, kémiai, villamos jelenségek ismeretét és felhasználást teszi szükségessé.
Ez a tapasztalati bázis lesz segítségünkre abban, hogy a kutatás módszertani és műszaki tudományok területén felhalmozott ismereteinket felhasználva olyan új célokat fogalmazzunk meg, amelyek a k+f feladat meghatározásban leírtak irányába tovább visznek bennünket.
Dr. Reith János
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.