Az alábbiakban foglaljuk össze azokat a kiemelten fontos szakmai és szervezeti elvárásainkat, melyekben meggyőződésünk szerint a Magyar Építész Kamarának megalkuvás nélküli, gyors és hathatós eredményt kell elérnie ahhoz, hogy a magyar építész szakmának hosszú távon esélye maradhasson kompetenciája megőrzéséhez. Ez ma az Építész Kamara legfontosabb feladata.
1. Szakmai cselekvési terv
1.1. Tervpályázatok a közbeszerzési, kiemelt, és önkormányzati beruházásoknál
A tervpályázat nem csupán a tervezői munkaelosztás korrekt, transzparens és legitim módozata, hanem az egyetlen biztosítéka a meghatározó projektek megfelelő előkészítésének és hiteles szakmai színvonalának. Ez az építési folyamat minden résztvevőjének elemi érdeke. Mindemellett egy jól felépített és tudatosan működtetett tervpályázati rendszer folyamatos szellemi aktivitási és további egzisztenciális lehetőségeket is biztosíthat hosszú távon a szakma széles körének. Ahhoz, hogy a tervezői pályázatok széles szakmai kört érintve, eredményesen betölthessék fenti funkciójukat, fontos a vonatkozó értékhatár körültekintő meghatározása is. Az elmúlt időszak gyakorlatát, miszerint a legjelentősebb, többségében közpénzből megvalósuló projektek tervezői kiválasztása következetesen pályázat nélkül dőlt el, a Magyar Építész Kamarának meg kell állítania.
1.2. Minimális és méltányos tervezői díjszabás
A régóta húzódó és már számos megoldási javaslatot látott stratégiai ügyben való objektív eredmény elérése nem tűrhet további halasztást. A kötelező díjszabás intézményesítése lehet csak a garanciája a méltányos és fenntartható tervezői szolgáltatási árképzésnek és annak széles körű érvényesítésének. Ebben a Magyar Építész Kamarának kezdeményező és hatékony ügyvivői szerepet, valamint konkrét eredmény elérését kell vállalnia.
1.3 A 1731/2013 Korm. határozat
A legfelsőbb szinten azonnali egyeztetést kell kezdeményezni a 2013 október 11.- én megjelent kormányhatározat 5. pontjában rögzítettek ügyében. A hivatkozott pont nem csupán az építész (és mérnök) szakma a válságból való kilábalásának egyik esélyét csorbítja jelentősen, hanem szemléletével a legmeghatározóbb beruházásoknál a széleskörű szakma kizárásával, az elvárható minőséget és szakmaiságot sodorja komoly veszélybe. A folyamat további visszafordíthatatlan kárt okozhat a magyar tervezői társadalomban és kompetenciában. A Magyar Építész Kamarának a leghatározottabban kell fellépnie a téves szemléletű és a magyar tervezői társadalomra rendkívül káros és elfogadhatatlan kormányhatározat ellen.
2. Szervezeti cselekvési terv
2.1. Szakmai kommunikáció
Az építész szervezetek és köztestületek elmúlt évtizedben tapasztalt egyik legnagyobb mulasztása a kommunikáció minőségének, hatékonyságának és összehangolásának az elhanyagolása. Egységes, következetes és tudatos kommunikáció nélkül az építész szakma esélytelen szembenézni az új kihívásokkal és betölteni küldetését. Szorgalmazzuk egy átfogó szakmai Kommunikációs Stratégia elkészítését, annak szervezeti, működési, tartalmi és finanszírozási munkarészeivel.
2.2 Kamarai és szervezeti struktúra revíziója (együttműködések)
Szakmánk rossz értelemben túlszervezett. A köztestületek, civil és egyéb szervezetek, valamint kormányzati szervek között nincs megfelelő szinergia és elvész a kompetencia. Az indokolatlan számú szervezet és tisztségviselő nem csak fölösleges és fenntarthatatlan gazdasági, hanem jelentős működésbeli és kommunikációs terhet jelent. Szükségszerűnek érezzük a kamarai szervezeti struktúra haladéktalan revízióját és jelentős egyszerűsítését, melyet a Magyar Építész Kamarának kell kidolgoznia és kezdeményeznie.
2.3 Választási rendszer reformja
Az építész szakma jövőbeni érvényesüléséhez és várható kihívásaihoz a legfelvértezettebb érdekképviseletre és vezetőkre lesz szükség. A megfelelő és mozgósításra alkalmas legitimáció, valamint a legfelkészültebb tisztségviselők (szervezeti tapasztalat, nemzetközi tapasztalat, nyelvtudás, hiteles szakmai múlt, kiemelkedő kommunikációs képességek, vezetői kompetenciák stb.) jelöléséhez és megválasztásához a teljes választási rendszer újragondolása szükséges, ahol egy szervezet demokratikus és önkormányzati elvei érvényesülnek. Az új választási rendszer a Magyar Építész Kamara hitelességének és fennmaradásának a jövőbeni záloga, ezért annak reformját mielőbb, magának kell kezdeményeznie, és következetesen végigvinnie.
Borsay Attila építész
Gunther Zsolt építész
Hatvani Ádám építész
Kalmár László építész
Sándor Gergő építész
Szentirmai Tamás építész
Szoják Balázs építész
Zsuffa Zsolt építész
Budapest, 2013. 12. 01.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.