Az épület szellőzési hőveszteségének meghatározása

Ez a tény most különös jelentőséggel bír régi épületek energetikai korszerűsítése esetén. Hiába költünk milliókat hőszigetelésre, és energetikai felújításra, ha aztán kényszerűen ablaknyitással dobjuk ki a nyereséget!

Érdemes figyelemmel lenni az alábbi számításokra, és a felújításnál gondoskodni a szellőzőrendszerről is.

De mennyibe is kerül, ha ablaknyitással szellőztetünk?

Az épület szellőzési hőveszteségének meghatározásánál a legfontosabb tényező a légcsereszám, azaz az épületen belül egy óra alatt kicserélt levegő mennyisége. Egy régi építésű, nem hőszigetelt épület esetében, a magas filtráció miatt, az ablakokon, ajtókon és a falszerkezet résein keresztül kiáramlik a meleg levegő, amit a kintről érkező hideg levegő vált fel. Lehet, hogy nem is vagyunk tisztában azzal, hogy ez mekkora fűtési energiaveszteséget is jelent.

Egy új, hőszigeteléssel és fokozott légzárású nyílászárókkal ellátott épület természetes szellőzése, a közel nullára lecsökkentett filtrációs hőveszteség miatt, rendkívül alacsony.

Azonban ahhoz, hogy egy ilyen, szinte légtömör épületben kezelni tudjuk a légcsere hiányából adódó levegőminőség-romlást, mindenképpen szükség van egy jól megtervezett gépi szellőztetőrendszerre, amely megfelelő mennyiségű tiszta, friss levegőt képes biztosítani. A szellőzés elengedhetetlenül fontos az egészséges lakókörnyezet fenntartásához, mivel eltávolítja a nedvességet és az állott levegőt, valamint a szagokat és a szennyező anyagokat, és friss levegővel helyettesíti azt.

Lakóépület esetében, átlagos használat mellett 0,5 légcsereszámmal kalkulálhatunk a szellőzőrendszer megtervezése esetén, mindennek a biztosítására.

Szellőzőrendszer kiépítése nélkül, időszakosan elengedhetetlenül szükséges ablaknyitás mellett az energetikai számításnál 0,8 légcserével kell kalkulálni. Valójában a szellőzési hőveszteség egzakt mérése meglehetősen összetett folyamat.

Egy ház térfogata (alapterület x belmagasság) = V m³, és a légcsereszám: n, akkor az óránként áthaladó levegő teljes mennyisége n × V m³ lesz. Ezt a levegőt a külső hőmérséklet és a belső hőmérséklet közötti ΔT hőmérséklet-különbségen keresztül kell felmelegíteni.

Ezt a légcsereszámot a belső hőmérsékletű levegőre értjük, így a sűrűsége 1,193 kg/m³. A levegő fajhője 1,04 kJ/kgK=0,289 Wh/kgK. Egy köbméter levegő egy kelvinen keresztüli felemeléséhez szükséges energia 0,33 wattóra, azaz köbméterenkénti hőkapacitása 0,33 Wh/m³K.

Így a teljes szellőztetési hőveszteség az alábbi képlet alapján számítható: Qv = 0,33 × n × V × ΔT (watt)

Magyarországon a gáz fűtőértéke nem éri el a 36 MJ/Nm³ értéket, ami 10 kWh/Nm³ -nek felel
meg. Ennek alapján a következő táblázat jól megmutatja, hogy egy 100 m²-es 2,7 m belmagasságú
családi ház szellőzési hővesztesége hogyan alakul:

Ablaknyitásos szellőztetés esetén

Folyamatosan működésű nem szabályozott gépi szellőzés esetén

Aereco 90% hővisszanyerési hatásfokú hővisszanyerős szellőző rendszeresetén

Aereco központi páraszabályozott szellőzőrendszer esetén

A számításnál az alábbi értékeket vettük figyelembe:
1 m³ gáz fűtőértéke = 11 kW villamos energia
Földgáz ára: 110 Ft/m³

Érdemes figyelembe venni azt a tényt is, hogy az energiaárak változása jelentős hatással van fenti számításokra. Továbbá fontos a beruházás finanszírozhatósága is, ugyanis a kalkulációban szereplő műszaki megoldások között jelentős különbség lehet beruházási költség tekintetében.

Kérje tanácsunkat, és kalkuláljon velünk! 

Regisztráljon szakmai webinárunkra, melyben az alábbi témákat boncolgatjuk:

• Energetikai felújítások és szellőzési hőveszteségek összehangolása
• Mit mondjon megrendelőjének a szellőzési költségek megtérüléséről
• Hogyan takarítson meg rezsi költséget ügyfeleinek
• Esettanulmány – Tényleges számadatok bemutatása

Legyen Ön is aktív részese ennek az online eseménynek!
Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött!
Időpont: 2022. augusztus 10. (szerda) 15:00 – 16:00 óráig.

Regisztráció

e-gépész