Mármint a legnagyobb taglétszámú. A Dr. Mecsi József által készített grafikonok igen érdekes képet mutatnak az MMK tagsági viszonyairól.
Persze az, hogy az Épületgépészeti Tagozat rendelkezik a legnagyobb taglétszámmal, önmagában még nem sokat jelent, főleg, hogy „fölénye” nem markáns az utána következőkkel szemben. De azért az emberben ott bújkál a kisördög; ha mi vagyunk a legtöbben, nem nekünk kéne…? Miért nem mi…?
Erre a miértre nehéz választ adni, talán a régi beidegződés, hogy az építész, építő a „főnök”, talán a még régebbi, amikor az előző rendszerben nem is lehetett véleményt nyilvánítani. Sajnos, a passzivitás több fronton is érezhető – azon nyögünk, hogy az épületgépészeknek, a mérnökségnek el kellene foglalnia az őt megillető társadalmi pozíciót – de tenni ezért nagyon kevesen tesznek, és éppen ezért nekik nagyon nehéz dolguk van.
Visszatérve a taglétszámokra, három nagyobb csoportra oszthatók fel (így részemről, önkényesen) a tagozatok:
1. A „kicsik”, mint a Vegyészmérnöki, a Munkabiztonsági, kevés taggal, és egyes törvényértelmezések szerint anélkül vannak bent a Kamarában, hogy ez kötelező lenne számukra.
2. Az Építők, aki jelentős erőt és létszámot képviselnek,
3. És az épülettechnika, amely önmagában nagyobb, mint az előző két csoport együttvéve!
Érdekes dolog, ha csak statisztikai adatként tekintjük, mint ahogy az is, hogy a budapesti és Pest megyei létszám majd akkora, mint az ország többi részét képviselők összesen.
szerkesztő
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.