Az ErP rendeletek közvetett hatása a homlokzati égéstermék elvezetések témakörében

A hagyományos turbók és modern kondenzációs készülékek tulajdonságai

Hagyományos „turbó” jellemzői:
– Állandó fordulatszámú ventilátor
– Részterhelésen magas „légfelesleg” (λ)
– Ventilátor ΔP magas és állandó
– Valójában részleges előkeveréses atmoszférikus égő (lásd „kéményes”)
– Modulációs tartomány ≈50-100%
– Külön „turbó-kamra”
– Nem keletkezhet kondenzátum
– η=90-92% és ηNNG ≈93%

Modern „kondenzációs” jellemzői:
– Széles ford. szám. tart. ventilátor
– Közös házba épített primer és „után-kapcsolt„ hőcserélő
– Ez már teljes előkeveréses túlnyomásos felületi égő
– Modulációs tartomány: (10) 30-100%
– Égéstermék és a fűtővíz ellenáramban
– η=>105%
– A primer hőcserélő már korrózióálló acél vagy Al-Si ötvözet

Hagyományos „turbó” jellemzői:
– Állandó fordulatszámú ventilátor
– CO2 kibocsátás: 20–40 mg/kWh
– NOx kibocsátás: kategória 3.
– NOx kibocsátás: 120 – 150 mg/kWh
– Beépített ventilátor ΔP: >=120 Pa
– Modulációs tartomány ≈ 50 – 100%
– Égéstermék vízgőztartalom: van
– Égéstermék hőmérséklet: 105-140°C (70/50°C üzem esetén)
– Hatásfok: ƞ(Ha)=89-91%
– Égéstermék tömegáram: 50 – 80 kg/h

Modern „kondenzációs” jellemzői:
– Változó fordulatszámú ventilátor
– CO2 kibocsátás: <12 – 15 mg/kWh
– NOx kibocsátás: kategória 5.
– NOx kibocsátás: <20 mg/kWh
– Beépített ventilátor ΔP: 60 – 120 Pa
– Modulációs tartomány ≈ (10) 30 – 100%
– Égéstermék vízgőztartalom: minimális
– Égéstermék hőmérséklet: 30 – 50°C (50/30°C üzem esetén)
– Hatásfok: ƞ(Ha)=105 – 109%
– Égéstermék tömegáram: 7 – 20 kg/h

Az OTÉK és az MBSZ találkozása és szükséges elválasztása

1. Tervköteles eljárás

2. Készülékcsere eljárás (GMBSZ 2006)

A 111/2003.(VII. 29.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletét képező Gázelosztási Szabályzat 21.§. (1) bekezdés szerint: a legfeljebb azonos teljesítményű, azonos működési elvű, azonos rendeltetésű,
és a készülékek osztályozása (4. sz. melléklet) szerint azonos alcsoportba tartozó gázfogyasztó készülékek nem tervköteles cseréje során az eredeti létesítéskor hatályban lévő vagy jelen szabályzat előírásait kielégítő légellátási és égéstermék elvezetési feltételek meglétét ellenőrizni kel. E tekintetben a kémény megfelelőségének igazolásaként az időszakos és érvényes kéményvizsgálati bizonylat is elfogadható.

Az (új) MBSZ már nem tárgyalja ezt az esetet! Helyette:

3. Egyszerűsített készülékcsere eljárás

Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállás a esetén végezhető:

Az új készülék legfeljebb 36kW hőterhelésű,
Az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél,
A készülék csere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával,
Az új készülék besorolása:
da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával…
db) ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszerelemeivel…
da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybekötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által elő írt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy
db) ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszerelemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.

Az ErP rendeletekkel összefüggésben

Az ErP rendeleteknek nem megfelelő „kéményes készülék” esetén:
MBSZ 4.2.4.1 szerint új létesítésnél huzamos emberi tartózkodású térben NEM helyezhető el
MBSZ 4.2.4.1 szerint már üzemelő „B” készülék helyére csak az 5.3 Egyszerűsített készülékcsere szerint szerelhető fel „B” készülék
5.3 szerinti létesítés esetén az MBSZ 4.2.4.1 (C) pont feltételeinek is meg kell valósulnia

Összefoglalva:
Új létesítés (tervköteles) nem lehet „B” típusú készüléket felszerelni
Csere esetén pedig csak Egyszerűsített készülékcsere eljárás szerint lehet „B” típusú készüléket „B” típusú készülékre cserélni

Az ErP rendeleteknek nem megfelelő „zárt égésterű készülék” esetén:
MBSZ 4.2.1 általános előírások mellett a 4.3.5 (égéstermék elvezetés) követelményeket is be kell tartani és ezek együttes feltételei teljesülése esetén helyezhető el

Összefoglalva:
Új létesítés (tervköteles) lehet „C” készüléket felszerelni
Csere esetén „B” típusú készüléket Egyszerűsített készülékcsere eljárás keretében lehet „C” típusú készülékre cserélni

Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló jogszabály (OTÉK)
182/2008. (VII. 14.) Korm. Rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII. 20.) Korm. rendelet módosításáról

74. § (1) A tüzelő-, energiatermelő berendezések gáznemű égéstermékét – a 80. §-ban foglaltak kivételével – a tető fölé, szabadba kell kivezetni. E célra égéstermék-elvezetőt (kéményt, füstcsatornát) kell tervezni és megvalósítani a vonatkozó előírások figyelembevételével.
80. § (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő(együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.
(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető
a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,
a légaknában,
a légudvarban
a 71. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével,
bekezdés (4) Légudvarban – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – gázüzemű lakásfűtő és vízmelegítő készülékhomlokzati égéstermék-kivezetéssel nem alkalmazható
d) a bevilágító aknában,
e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban,
f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.

Egy nem költői kérdés:
A keletkezett égéstermék tömegáram nagyban függ a gázkészülék névleges gázterhelésétől.
Miért vesszük azonos elbírálás alá egy <15kW-os gázkészüléket egy ~24kW-os gázkészülékkel? (az alap DVGW-TRGI, DIN EN 13384-1 ebben különbséget tesz)

Elmélet és gyakorlat, útmutató mérések

Adatok: a túlméretezett, beállítatlan állapot
Tk=8C
Qkészülék: 15kW (névleges teljesítmény)
Tmérés: folyamatos (kéményseprő állás)
Tégéstermék: 48°C ; ƞ= 102%

Adatok: a túlméretezett vagy beállítatlan állapot
Hagyományos, 10x10m ház, utólagos hőszigeteléssel
Qveszt≈12-14kW
Qkazán=24kW

Adatok: valós hőigényhez illesztetve
Tk=8C
Qkészülék: 8kW (55% leszabályozás mellett)
Tmérés: folyamatos (kéményseprő állás)
Tégéstermék: 36°C ; ƞ= 106%

Adatok: környezeti háttérzaj
Tk=8C
Qkészülék: 15kW (névleges teljesítmény)
Tmérés: folyamatos (kéményseprő állás)
Tégéstermék: 48°C ; ƞ= 102%

Milyen esetekben várható a homlokzati égéstermék-elvezetés, mint megoldás?

Összefoglalás

A hagyományos turbó ≠ modern kondenzációs
Kevesebb károsanyag (CO2, NOx,) kibocsátás és zajterhelés
Szabályozás műszaki biztonsági elvek alapján
„Nem elég számítással igazolni, ha lehetőség van rá, meg kell mérni a vizsgálandó paramétert! Ami nem mérhető, azt tegyük mérhetővé! „ (Benécs József, 2015)
Nem az elvtelen megengedés, hanem a szabályozott lehetőség a cél
Szakmai párbeszéd és konszenzus