Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatot évente renoválják, és mindig kerül bele valami idézőjeles érdekesség. Most például a túlnyomásos lépcsőház nyomásértékeinél kívánja meg az épületgépészektől egy újfajta fizika alkalmazását.
Zöhls András példája: Régóta létezik a túlnyomásos lépcsőház fogalma. Ez egy olyan menekülő útvonal, ahova tűz esetén nagyon sok külső levegőt kell befújni, hogy biztonságban legyenek, akik bejutottak. Volt egy másik feltétel is, hogy bent a túlnyomás csukott ajtók mellett (az esetek többségében) 25 és 75 Pa között legyen. Ennek nagyon egyszerű oka van, ilyen nyomás, azaz a nyíló felületre ható erő ellenében még viszonylag gond nélkül ki lehet nyitni az ajtót, és bejutni. Persze, ahogy kinyílt, a túlnyomás rögtön gyakorlatilag nullára esik. Olyan, mint egy csőtörés, értsd igaz törés, nem repedés, ahonnan dől a víz. Semmi értelme olyankor sem a csőben levő nyomásról beszélni a törési felület előtt, mert nem ott van a nyomásesés. Idáig nem is volt ilyen előírás a túlnyomásos lépcsőházra. Most a követelmény minimum 10 Pa, amit fizikailag nem lehet teljesíteni.
Ha az összes ajtó csukva van, a megengedett túlnyomás 50 Pa ± 10%, azaz a 25/75-ről 55/45-re csökkent a megengedett eltérés. Kevésbé elképzelhetetlen, mint az előbbi 10 Pa, de a gyakorlatban ez sem áll meg, egy ventilátornak önmagában nagyobb a játéka. A lehetetlen teljesítésére 3 másodpercet adnak, ami alatt sem szabályozó zsalu, sem frekvenciaváltó sem reagál.
Várjuk a kollégák észrevételeit.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
Talán újra neki kéne futni a tűzbiztonsági kérdésekben történő jogalkotásnak. Gyanítom, hogy pl. az érintett piaci szereplők nem ragaszkodnának a fűtött menekülő lépcsőházakhoz, és hasonló túldimenzionált műszaki megoldásokhoz.
Mindig megcsodálom a puritán és praktikus műszaki megoldásokat, így értelmesebbnek gondolom pl. az angolszász külső tűzlépcsőket, még ha az építészeink kifinomult ízlésével nem is mindig találkoznak. Megkockáztatom azt is, hogy – nem tömegtartózkodásra szolgáló épületek esetében – az egyéni védőeszközök (pl. gázállarc) helyszínen tartása még mindig olcsóbb, mint a beépített füstmentesítő gépészeti berendezésekkel történő megoldások új OTSZ szerinti agyrémei.
Meg kéne tanulni újból a földönjárást…
NG
A történet úgy kezdődött, hogy Béla kért, hogy írjak valami cikket az új OTSZ gépészeti vonatkozásairól. Mindenféle határidőim miatt haladékot kértem, de leírtam, hogy a mostani változat sem könnyíti az életünket. Példának (kicsit leegyszerűsítve) hoztam a túlnyomásos lépcsőház esetét. Ebből a levélből idézett a főszerkesztő úr.
Ami a 10 Pa nyomáskülönbséget illeti, még akár az is elképzelhető, mivel a jogalkotó nem írja, hol kell mérni. Elvben nem lehetetlen, hogy ha az a nyitott ajtó sok szint távolságra van attól a ponttól, ahonnan beadjuk a levegőt, és elég nagy a lépcsőház áramlási ellenállása, és a nyomást a betáplálási ponton mérjük, akár esetenként, olykor meg is lehet az a 10 Pa. De ki fogja így értelmezni az előírást? És egyáltalán mi lenne a dolog oka, célja magyarázata?
A 3 másodperces szabály (szabvány szinten) viszonylag régóta érvényes, más kérdés, hányan vették figyelembe. Hagyományos frekvenciaváltó, vagy motoros zsalu nem bírja ezt az iramot, igaz az utóbbi időben voltak ilyen fejlesztések. Az általam eddig alkalmazott megoldás a méretezett nyomás levezető nyílás volt, egy egyszerű, végállás beállított nyit-zár zsaluval. Ez az eddigi 25-75 Pa nyomástartományban működött is. Az, hogy a megengedett értéket miért kellett a 45-55 Pa közé szorítani, el nem tudom gondolni. Valami spéci automatikával biztos meg lehet oldani, de mi a célja. Igaza van Gábornak, a következő a klimatizált menekülő útvonal lesz, a nedvesítés kétoldali elektromos betáplálásával.
Az OTSZ, mint téma mindig egy aranybánya, ha a Főnök nyitna egy topikot, végigjárhatnánk a dolgot. Van anyag a tüzivíz ellátásban is.
A Tűzvédelmi Szabályzattal az egyik legnagyobb gond, amivel többségünkben találkozunk, valóban az, hogy némely részei nagyon sokféleképpen értelmezhetőek. Az átrium definíciójára is már sokan ráfordultak. Nem ok nélkül.
Ugyanakkor egyet kell értsek Kocsis Gergely riposztjával is. Bőséges sarunk van benne, hogy a mostani OTSZ olyan, amilyen. Mindenkinek meg volt a lehetősége, hogy észrevételezze a rendeletet már tervezet formájában, akár ezen a felületeten is. Ha nem tettük meg, magunkra vessünk.
Mivel az irányelvek még nem jelentek meg, valami kármentéssel még próbálkozhatunk.
Milyen problémákat látok én.
1. Tüzivíz
A külső oltóvíz mennyiség számításánál nem találtam az előző szabályzatban még szereplő 438. § (6), mértékadó tűzszakasz-területnek a szintszám alapján való 30-40%-os csökkentése. Mivel minden egyéb hosszú évek óta változatlan, úgy gondolom, itt véletlenül maradt ki ez a rész.
Egy nyomásfokozó telep létesítése fölöttébb költséges, ezért az esetek többségében a külső-belső oltóvizet a hálózati nyomással szeretnénk biztosítani. Ehhez viszont a helyi szolgáltatótól nem lehet adatot kapni. Azt leírják, hogy a területen biztosítani tudják a kívánt oltóvíz mennyiséget, azt már nem, hogy milyen nyomáson, tehát hány föld feletti tűzcsap kell ahhoz, hogy kivegyük, illetve hogyan méretezzük a belső hálózatot. Nem elegendő ismernünk a Gellért hegyen levő víztározó fenékszintjét, ha nem tudjuk a hálózat napközbeni nyomásesését. Az OTSZ megközelítését megértem, de jelenleg az elvárás nem nagyon teljesíthető.
A 8. melléklet 2. táblázat nem változott, de az ott szereplő adatok szerintem túlzóak. A szöveg szerint az egy-egy tűzszakaszában szükséges fali tűzcsapok egyidejűségét szintenként összegezni kéne. Ha mondjuk öt szint esik abba a tűzszakaszba, akkor jellemzően egyszerre 10 tűzcsap használatával, 1500 lit/perc, 90 m3/h vízfogyasztással, NA200 bekötéssel kellene számolni, ami nagyon nem életszerű. Itt ki kellene hagyni a szintszám szerinti növelést.
folyt. köv.
Kedves Zoárd!
Az attól függ. Az energetika rendeletnél például koppantam, de a tűzvédelemnél kicsit másnak látom a helyzetet. Ott, mintha racionálisabb emberek lennének. A mostani rendeletet megelőző OTSZ megjelenése előtt befizettem egy tűzvédelmi konferenciára (amúgy nem járok ilyen helyekre), ahol beadtam egy észrevétel sort, főleg a hő- és füstelvezetéssel kapcsolatban. Ezek jelentős része testet öltött a későbbi jogszabályban: a kisebb közlekedőket légcsere számmal mentesítették a 7200 m3/h füstelevezetéstől, megjelent a nem minősített ajtókra, ablakokra használható átfolyási tényezők értéke, könnyítettek a felszín alatti helyiségek hő- és füstelvezetésén, stb. Nem mondom, hogy miattam, de azt sem, hogy nem volt benne részem. Szeretem azt hinni, hogy a rendelet alkotói jó szándékú emberek, akik amellett, hogy működő, egyszersmint végrehajtható szabályozást akarnak készíteni.
Amikor a szakemberek véleményére kíváncsiak, persze a kamarához fordulnak, ami papíron a mi szakmai szervezetünk. Az ő gyakorlatiasságukat jól jellemzi az a mostani cikksorozat, ami a tagozatunk tisztújításán elhangzott hozzászólásokról szól. Nem az én világom.
Aki nagyobbacska épületek gépészetét tervezi, az folyamatosan találkozik a Tűzvédelmi Szabályzattal, lehet róla bőséges személyes tapasztalata, ismerheti a problémákat is, olykor előfordul, hogy volna ötlete, hogyan tudnának javítani az előírásokon. Ha ezt le is írja, akkor lehet valami kis esély, hogy a dolgok jobbra fordulnak. Mikor végzek a mindenféle elmaradásaimmal (nem ma lesz), a tüzivíz után a hő- és füstelvezetésre fordulnék rá. Ott azért van pozitív változás is.
Ha összegyűlik valamennyi használható anyag, én a vedelem.hu általam nagyra tartott főszerkesztőjének küldeném el.
Azután meglátjuk.
Kedves Zoárd, helyesbítek.
Eddig elkerülte a figyelmemet, de katasztrófavédelem honlapján nyitottak egy új oldalt a most hatályba lépett OTSZ 5.0 okán:
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_otsz_index
Itt, többek között, kérdéseket is lehet feltenni a Tűzvédelmi Szabályzattal kapcsolatban, és úgy tűnik, válaszolnak is ezekre, ezidáig valami 268-ra. A felvetett problémák között számos olyan akadt, ami a mi szakmánkat érinti, a hő- és füstelvezetést, a tüzivíz ellátást, a vezetékek falon és födémen való átvezetésének előírásait. Nem mondom, hogy a válaszok mindig kielégítettek, de akkor rá lehet fordulni a dologra még egyszer.
Érdeklődő természetű kollégáknak melegen ajánlom.