Mangel Zoárd kollégánk foglalta össze véleményét az MMK-nak a Lázár János miniszterhez írt nyílt levelével kapcsolatban, amit a témában írt. Szerinte a Kamara kritikája nem jogos, sőt, árt a szakmának.
Tervezői vélemény a Kamara Lázár Jánoshoz címzett levelével kapcsolatban, ami az egyszerűsített építésengedélyezési eljárásról szól.
A levél meglepetésként ért.
Van egy online weboldalunk – a villamos tervező kollégáknak is van -, ahol a levél elküldése előtt jó lett volna közkincsé tenni a tartalmát.
A levél tartalmának kritikája részemről a következő:
Előzmények, azaz a múlt (a leírtak természetesen csak a 300 m2-nél kisebb családi házakra vonatkoznak):
A mai tervezési gyakorlatot a következő elemekre lehet bontani:
1. Előkészítés, vázlatterv. Ebben a fázisban a gyakorlatban a legritkább esetben vesznek szakági tervezőt igénybe, a közmű csatlakozásokat kivéve nem is biztos, hogy szükség van erre egy családi háznál, legfeljebb egy koncepciós beszélgetésre van szükség.
2. Építésengedélyezési terv. Megállapíthatjuk, hogy a korábbi eljárás rendben volt ugyan elvárás a szakági műszaki leírásokkal kapcsolatban, de ennek semmi valódi hatása nem volt, ráadásul semmi számonkérés nem volt e tekintetben, azaz a kiviteli terv nyugodtan eltérhetett az engedélyezési terv műszaki leírásától, nem kérte senki számon, az engedélyező hatóság ráadásul nem is értett hozzá.
3. Kiviteli terv. Vagy készült, vagy nem. Én azt szoktam mondani, hogy mindig készül „kiviteli terv” csak az a kérdés, hogy ezt egy hozzá értő szakember dokumentáltan készíti-e el, ami számon kérhető, vagy, egy nem, vagy részben hozzáértő, dokumentálás nélkül, fejben, esetleg minden féle papírvázlatokon.
4. Innen jönne a kivitelező kiválasztásában történő segítség, tervezői műszaki minőség ellenőrzés, tervezői művezetés, a beüzemelésben, átadás-átvételben való részvétel. No, ez 99,9% százalékban el van felejtve ebben a szegmensben, még sokkal nagyobb projekteknél is ritka a folyamat végig vitele.
És most jöjjön a levél három pontjának értékelése:
1. A rendelet nem súlyosbítja a kiviteli tervekkel kapcsolatos követelményeket, mert az építésengedélyezési dokumentáció eddig sem késztetett önmagában senkit kiviteli tervre. A kiviteli tervekkel kapcsolatos jogszabályok érdemben nem változtak. Ezért ebben a pontban felsorolt problémák jogilag nem állják meg a helyüket! Az, hogy más jogszabályokat miként kellene ésszerűen megfogalmazni, hogy mihez kell kiviteli terv, nem az említett jogszabály problémája.
2. Az energia hatékonyság és a költségbecslés, valóban nagyon fontos. Azt viszont kijelenthetjük, hogy ezeknek a problémáknak a megoldásához meglehetősen kis mértékben járult hozzá az építésengedélyezési eljárás – talán csak annyit, hogy kellett egy energetikai számítás, ami közvetve feltételezte, hogy némi ismeretanyag eljutott az építtetőhöz, de semmire sem volt garancia. A hatóság pedig 30 éve csak kipipálja ezt a fejezetet, megvan, nincs meg.
3. A harmadik pont meg engem kifejezetten aggaszt, sőt felháborít. Azon háborgunk, hogy felelősséget kell vállalni a terveinkért? Na, ne már! Talán eddig nem kellett? Azt meg hogy gondolja a Kamara, hogy az államigazgatáson megspórolt pénzt mi kapjuk meg?
Összefoglalva:
Összességében elhiszem, hogy a Kamara jót akart.
Ettől függetlenül a levél megközelítésével nem értek egyet, elhibázottnak látom és elhatárolódom tőle.
A véleményem az, hogy ez a levél ront a Kamara tárgyalási pozícióján.
Egy Lázár János képességű politikus ízekre szed minket egy ilyen levél után!
Amit lépnie kellene a Kamarának:
1. Lobbizni, hogy a 191/2009-es jogszabály kiviteli tervekre vonatkozó ésszerű definitív elvárásai legyenek. Itt sem szabad elvetni a sulykot, érteni, érezni kell a magyar realitásokat.
2. Olyan marketing kell, ami a hétköznapi emberek számára érthetővé teszi, miért kell már a kivitelezés előtt egy csomó pénzt kiadni a tervezésre.Fontosabb lenne erre költeni, mint sok minden másra, mivel a széttöredezett tervezői társadalom erre nem képes, ha a Kamara igazi közös szervezetünk lenne, ebben tudna segíteni. A marketing egy igen speciális szakma, egy coca-colából világcéget tudott csinálni!
Ha valaki most azzal jön, hogy a Kamara szerint mi az engedélyezési terv gépész és elektromos műszaki tartalma, akkor annak be kell látnia, hogy jobb lenne a valóságból és nem ábrándokból kiindulni, azaz az engedélyezési terv gépész és villamos tervfejezete nem befolyásolta eddig sem az épület minőségét. Az engedélyezési terv a gyakorlatban az építészek elé állított hatósági akadály volt, nem gépész és elektromos probléma.
A levélben említett 191/2009-es jogszabályban érdemi módosítás nem történt, hiszen eddig 30 kW hőtermelő felett gépész, 7 kW felett villamos kiviteli terv, a mostani csak kiegészíti a 300 m2-es alapterülettel, de ugyan vajon melyik 300 m2-es családi ház éri el ezt a hőigényt – hát egyik se, azaz gyakorlatilag nincs változás.
Azoknál a házaknál, ahol volt korrekt kiviteli tervre való hajlandóság, jellemzően eddig is volt gépész, elektromos előkészítés és ennek nem az „engedélyezési terv” volt az oka, és ott most is lesz.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Olyan érzésem van, mint az épületenergetikai tanúsítványnál, a vezetékes energiaszolgáltatás rezsicsökkentésénél. A politika számára az elsődleges, hogy ne kerüljön sokba. De nincs idő egy értelmes megoldást kialakítani, ripsz-ropsz csinálunk valamit. Mindig vannak lojálisak, akik igazodnak. A szakma morog. Azt pedig, hogy ebből mi lett, soha nem fogja senki alaposan feltárni.
Egy dologban nem értek egyet Zoárddal és NMN-nel, az elnök asszony levele aligha keltett a kormányzatban olyan vad indulatokat, hogy miatta most számunkra újabb gondokat jelentő rendeleteket találnának ki. Gondolom, ott is látják, hogy ez az írás nem nekik, Dr. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek, és a többi címzettnek, Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek, Dr. Sonkodi Balázs, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkárának, Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkárnak, Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkárának és Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkárának szól, hanem a kamara tagságának. Mi elektronikus úton meg is kaptuk (azt hiszem) mindahányan, és szívünkben örülhettünk, milyen féltő szeretettel gondolnak ránk a vezetőink.
Lázár János, ha a kritikát magára venné, elég könnyen tudna replikázni:
Az engedélyezési eljárás szempontjából mi a lényegi különbség a 160 és a 300 négyzetméteres lakás között, hogy az előbbit gyakorlatilag nem érte bírálat, annál több az utóbbit? Hol lett volna a határ, amit még elfogadnának, és miért ott?
Mit tetszik ”okos ház” alatt érteni? Ez kicsit bulváros megfogalmazás, mint az intelligens mosópor. Semmilyen jogszabályban nincs definiálva, mikor okos egy épület: ha haza lehet telefonálni a kazánnak, hogy mindjárt megyünk, tekerje feljebb a fűtést, a hűtőszekrény meg sms-t ír, hogy fogytán a juhtúró, útközben vegyünk azt is? Ilyen előírás a családi házakra eddig sem volt, tehát meg sem szűnhetett. Ebben eddig is szabad kezet kaptak az építtetők, ezután is. Amúgy örömmel várunk konkrét, számszerűsített javaslatokat.
Az energetikai követelményeket természetesen akkor is be kell tartani, ha az építés megkezdése előtt a számítást nem is kell mellékelni. Majd a használatbavételnél, mint annyi miden mást.
Honnan tetszik tudni, hogy az ”egyszerűsített kiviteli terv” esetén a számított és a tényleges költségek között 35-40% eltérés is lehet, míg a hagyományos kiviteli tervnél ez csak 5-10% (?), ahogy a mellékletben szerepel? Olyan fogalom, hogy ”egyszerűsített kiviteli terv” egyelőre még nincs a jogszabályban, ha lesz, ki tudja milyen lesz, mondjuk a költségbecslés szempontjából.
És így tovább.
Nem érzem, hogy a levél a számunkra lényeges problémákkal foglalkozott volna, pedig ha az eljárások egyszerűsítéséről van szó, nekem volna néhány ötletem.
Persze Lázár János nem fog kekeckedni, udvariasan megköszöni az észrevételeket és megfogadja, hogy a későbbiekben is figyelemmel lesz ezekre.
Nekem az elnök asszony írásával kapcsolatban mindössze egy megjegyzésem van. Hivatalos levélben a megszólítás nem ”Kedves Miniszter Úr!”, hanem ”Tisztelt Miniszter Úr!”, különösen, ha éppen tiltakozunk nála valami ellen. Az előbbi forma inkább a baráti hangú magánlevelekben használatos.
Apró stiláris hiba, de én most csak ebbe tudtam belekötni.
Kedves Zoárd!
Természetesen eszembe sem jutna, hogy a kamarával szemben bármilyen negatív véleményt megfogalmazzak. Különösen, hogy az MMK etikai-fegyelmi szabályzata szerint:
„2.10. Legsúlyosabb etikai vétségek
2.10.13. Az a mérnök, aki nem fogadja el a demokratikusan meghozott többségi döntéseket, nem működik együtt a közösséggel, nem védje (sic) a MMK jó hírét, nem járul hozzá a MMK társadalmi elfogadottságának javulásához, súlyos etikai vétséget követ el, figyelmeztetéssel és legalább a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének megfelelő pénzbírsággal büntetendő.”
Mi tagadás félek is, hogy az a kis nyelvtani észrevételem is kiveri a biztosítékot.
Szarkazmusnak szántam.
Bár, hogy egy ilyen cikkely egyáltalán belekerülhetett a kódexbe, magáért beszél.