De kell nekünk egyáltalán a csatabárd?

Az utóbbi hetekben, hónapokban a Koordináció Szövetség munkaprogramjának összeállítása, a Magyar Épületgépészek Napja 2012 rendezvényünk szervezése rendesen lefoglalta szabadidőnk nagy részét, így igazán reagálni a szakmában történtekre –főleg a kevésbé szakmai, mint inkább (ha)talmi belvillongásokra- se időm, se energiám nem volt. Esetenként bólogatva, majd fejcsóválva olvastam az egyik szaklapunkban (VGF 2012. november, 14. o.) megjelent írást (illetve reakciókat) egy konkrét szakmai érdekképviselettel kapcsolatos nem éppen pozitív felvetésekről, de hasonképpen – tisztelettel adózva az elért eredményeknek – kicsit szkeptikusan olvastam a válaszreakciókat az érintett szervezet vezetőségétől a minap, az Épületgépész legutóbbi számában. Mint ahogyan mindig és mindenhol, itt is fél- (negyed-, harmad-) úton vannak az igazságok, de vannak, mindenkinél! Lövöldözéssel, melldöngetéssel viszont nem jutunk a megfelelő megoldáshoz, megbékéléshez, a közös és eredményes munkához, a szakma érdekeinek tényleges közös védelméhez.

Anélkül, hogy elmélyednénk a részletekbe, meg nem is akarok igazságot osztani, annál sokkal régebbi, bonyolultabb és mélyebb gyökerekkel bír a konfliktus, nekem is volt benne részem bőven, régebben közelmúltban egyaránt, de lenne egy javaslatom.
Ássuk, kérem ássák el a szakmai szereplők a csatabárdot! Ez nem vezet eredményre. Sőt!
Erre egy újabb lehetőséget már a közelmúltban szervezőként felkínáltunk, sokan éltek is vele: a Magyar Épületgépészek Napjára, a konferenciával egybekötött kiállításra meghívtunk szakmai szövetségeket, egyesületeket, szervezeteket, ahol mindenkinek biztosítottunk (ingyen és bérmentve) egy-egy standot a Szövetségek utcájában. Az, hogy 26 szakmai szervezet elnöke, főtitkára, képviselője és a sajtó meghívott képviselői jelentek meg együtt aznap a kiállításon, a Szövetségek munkareggelijén, ez nekem azt jelezte, jelzi, hogy a gondolat, a szándék nem elvetendő, a helyzet nem reménytelen, sőt akár jó irányt is vehet. A munkareggelin meg a kölcsönös bemutatkozás során ilyen értelmű köszönetek, megnyilvánulások, további szándékok el is hangzottak. A helyzet csak javult a konferencia, a kiállítás időszakában az egymással és a többi szereplővel folytatott eszmecserék során. Igen, ez lehet, lesz talán a csatabárd-feleslegessé tételhez vezető út. Nem a szűk gazdasági érdekeket, szempontokat előnyben részesíteni, rövidtávú eredményeket preferálni. Nem irigykedve mások elért eredményeire, nem féltékenyen szemlélni azt, nem gáncsoskodni, hanem beszélni kell egymással, nem egymás mellett, mellé, hanem kitalálni és megoldani közös feladatokat, kitűzni jó célokat, megtalálni eszközöket ehhez, és konkrét feladatok mentén közös sikereket elérni.
Mikor a Koordinációs Szövetséget anno megalapítottuk, ha nem is így, de hasonlóan fogalmazódtak meg víziók, stratégiák, de közben egyes szakmai szektorok belharcai nálunk is elhomályosították a célt, felülírták a stratégiát. Házon belül már rendeződőben a sorok, de házon kívül többen és többször nekiveselkedtünk, hogy valamit ezen változtassunk, de mindig akadtak ennek ellenzői, irigyei, kerékkötői.
Egy pár évvel ezelőtti (2010) konkrét kísérletünk egy Épületgépészeti Platform létrehozása volt. A fent vázolt célok voltak –a külső szemlélő, olvasó számára is érthető, neki szóló– nyilatkozatba fogalmazva, minden hátsó gondolat és hatalmi erőszak, szándék nélkül. Már akkor is csatabárd elásási céllal, közös célkitűzés, együttműködés, eredmény reményében. Mutassuk meg az épületgépész szakma egységét, összefogását, képviseljük azonos módon, közösen gondolkozva érdekeit. A gerincét én fogalmaztam és tartom magam ahhoz ma is.
Hogyan is szólt a tervezet?

Szándéknyilatkozat az Épületgépészeti Platform megalapításáról

Az épületgépész szakma szakmai és érdekképviseleti szervezetei, mint az üzemeltető, szolgáltató, gyártó szervezetek képviselői az alábbiak szerint adnak tájékoztatást együttműködési szándékukról és készségükről a kormányzat energiapolitikai céljainak, környezetvédelmi, kis- és középvállalkozásai munkahely teremtési programjainak megvalósítása érdekében.

Tényszerűen bizonyított, hogy az épületgépészeti szakma egyre jelentősebb és kiemeltebb nemzetgazdasági szerephez jut:

– az emberek, az élő szervezetek és a technológiai folyamatok növekvő igényszintű komfortigényének kielégítésében,
– az új létesítmények, építmények energiatudatos kialakításában, üzemeltetésében,
– a meglévő létesítmények energetikai felülvizsgálatában, komfortnövelő és energetikai korszerűsítésében,
– a létesítés, felújítás és üzemeltetés során okozott környezetterhelések csökkentésében,
– a megújuló energiák racionális alkalmazásában, elterjedésében és felhasználásuk optimalizálásában.

A növekvő nemzetgazdasági szerephez igazodóan az együttműködő szervezetek az épületgépész szakma tartós és sikeres fejlődése, lehetőségeinek és képességeinek jobb és folyamatos kihasználása érdekében kinyilatkozzák azon szándékukat, hogy:

– a kormányzati és gazdasági döntéshozói kapcsolattartásban
– a megfelelő jogszabályi környezet kialakításában,
– az etikus szakmai és vállalkozói környezet létrehozásában,
– a középszintű és felsőfokú képzések fejlesztésében,
– a szakmai ismeretek, képességek és tudás elismerésében,
– a természetes és jogi személyek jogosultságai nyilvántartásában,
– a kormányzati döntéseket támogató adatbázisok létrehozásában,
– a szakmai tudástár, ismeretközpont fenntartásában,
– a korszerű megoldások és módszerek elterjesztésében,
– az épületgépészeti rendszerek optimális üzemeltetésében

a kormányzati szervezeteknek, a szakma érintettjeinek, valamint a nyilatkozóknak szándékait, feladatait, erőfeszítéseit kölcsönösen támogatják és együttműködnek annak érdekében, hogy azok már rövidtávon is kidolgozásra, bevezetésre és végrehajtásra kerüljenek.

Ezek közé tartoznak:

– az épületgépész szakmát érintő európai uniós direktíváknak megfelelő hazai rendeletek,
– az országos energiaracionalizálási és környezetvédelmi tervek,
– az épületek és építmények energiafelhasználására, közvetlen és közvetett környezetterhelésére vonatkozó előírások,
– ezen előírások végrehajtását és ellenőrzését támogató képesítő és monitoring rendszerek,
– a vásárlói és üzemeltetői elégedettség megszerzését és megtartását biztosító intézkedések,
– a szakma és termékei anyagi és erkölcsi elismerését javító eszközök és módszerek,
– a szövetségi tagok érdekképviseletét, az etikus és korrekt szolgáltatásokat biztosító intézményi rendszerek

kidolgozása és bevezetésének támogatása.

Fentiek szerinti feladatok megvalósítása és a hatékony együttműködés érdekében az aláírók Épületgépészeti Platformot hoznak létre. A Platform működtetője és megbízott képviselője a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség

A Platform elérhetősége:
MÉGKSZ titkárság
1027 Budapest Petzvál J. 31-33.
info@epgepkoord.hu
Barabás Katalin ÉP titkár

Budapest, 2010. május 18.

Ezt a Nyilatkozatot akkor – a ma is a Szövetségünkkel együttműködő Magyar Mérnöki Kamara Épületgépész Tagozata, 10 feletti szakmai érdekképviseleti szervezet és több oktatási intézet képviselője aláírta, de a most „megtámadott” szervezettel –bizalmatlanság okán, vagy tán a szakmamegközelítési álláspontok és módszerek erős különbözősége miatt– akkor nem tudtunk dűlőre jutni, megegyezni, és újabban egy hűtős szövetség is csatlakozott ehhez a szemlélethez, ismert, nem éppen szakmai okok miatt. Pedig a szándék, akarat részünkről és a szakma több képviselője részéről akkor is és továbbra is fennáll, sőt közben több részletében megvalósult, részben most körvonalazódik, megvalósulni látszik. Csak ez lehet a kiút, ha egymásra találunk, szót értünk, együttműködünk. A szakmánk, az épületgépészet érdekében. Tehát beszéljünk, TALÁLKOZZUNK, többször, egymással. Én állok elébe és teszek is érte. Várom a támogatását.

Zoltán Attila
elnök
MÉgKSZ