Egyutú, motoros szabályozó szelepek méretezése 2014/1

„A fűtéstechnikai berendezések tervezése során általában nincs lehetőség szabályozás technikus igénybevételére, hanem szinte kizárólag a berendezések gépész tervezője tervezi a szabályozásokat. Sőt mivel ma épületgépészeti rendszer szabályozó-berendezés nélkül elképzelhetetlen, a szabályozás megtervezése az épületgépész egyik nélkülözhetetlen feladatává vált. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy mindenegyes tervezés során a tervezőnek szabályozástechnikai és dinamikai vizsgálatokat kell végeznie, hiszen a különböző feladatokhoz, a katalógusokban javasolt készülékek többnyire megfelelő eredményt adnak. A tervezés azonban nem azonos a katalógusban szereplő készülékek mechanikus kiválasztásával, hanem azon kívül, hogy a szabályozástechnikai alapfogalmakkal tisztában kell lenni, döntő, hogy a tervező ne statikusan gondolkozzon, hanem rendszerét folyamatában szemlélve, kis terhelések, változó üzemviszonyok között is jó berendezést tervezzen.” – DR. LIPTÁK A.: Mérés, Szabályozás és vezérlés az épületgépészetben Hőellátás, 1983

A fenti idézetet olvasva, olyan érzésem támadt, mintha az nem is 1983-ban íródott volna, hanem napjainkban. Talán azzal a különbséggel, hogy manapság az épületgépész tervezés során, lenne lehetőség igénybe venni az „automatikás” kolléga segítségét. Vannak olyan épületgépészeti szerelvények, berendezések, melyek ugyan részben gépész, részben automatika „fennhatóság” alá tartoznak (folyadékhűtők, kazánok, szivattyúk) mégis a kiválasztása, méretezése tisztán épületgépész feladatkörbe tartozik. Ennek megfelelően a beruházási költségvetésben általában (ha a generál kivitelező ki nem mazsolázza magának) a gépészkivitelező költségvetésébe kerül be. Ezzel szemben a motoros szabályozó szelepek a legtöbb esetben az „automatikások” vállalásaiban szerepel, hiszen motor van rajta. Félreértés ne essék, nem szeretném szítani a „gépész-automatikás” ellentétet, de véleményem szerint a motoros szabályozó szelepek, kiválasztása, tervezése az épületgépész tervező feladata lenne, a szerelvény beszállítása, hidraulikai rendszerbe illesztése a gépészkivitelezőé, a motor bekötése, épületfelügyeltbe integrálása pedig az „automatikás” kollégáké. Azonban ahhoz, hogy az épületgépészet egyik mostohagyerekének számító motoros szelepekre ne csak jó haszonnal kecsegtető költséghelyre tekintsenek, hanem úgy, mint a szabályozástechnikai kör egyik legfontosabb elemére, bizony ezért nekünk épületgépészeknek is sokat kell tennünk. Az első feladatunk az lenne, hogy jól ki tudjuk választani a motoros szelepet, le tudjuk méretezi azt rendszerben gondolkodva is, a megfelelő meghajtót és szabályozást kiválasztva leírást adjuk arról, hogy a különböző üzemállapotokban mit várunk el a motoros szeleptől, az általa befolyásolt szabályozott jellemzőtől. Ezzel olyan segítséget adunk az „automatikás” kollégáknak, mely alapján ők már egyértelműen az épületfelügyeletbe fogják tudni illeszteni a meghajtót.
Az egyutú motoros szabályozó szelepek mértezése c. szakmai hírlevél sorozatunk havonta megjelenő számaival, abban szeretnénk segítséget nyújtani, hogy tisztázzunk olyan fogalmakat, mint a minimális- és maximális autoritás, miért fontos a megfelelő szelep- illetve meghajtó karakterisztika, mit is jelent a 2- vagy 3-pont, a PWM, a folyamatos szabályozás, azaz épületgépészeti oldalról, hogyan tudunk minél stabilabb és pontosabb szabályozást létrehozni. Ezért az elkövetkező hónapokban lépésről-lépésre, számítási példákkal alátámasztva bemutatjuk, hogyan méretezzük az egyutú motoros szelepeket teljes terhelésre, részterhelésre, hogyan válasszuk ki a megfelelő szelep- illetve meghajtó karakterisztikát, melyik szabályozási módra is van szükség, stb.

„Aki nem ismeri múltját, nem értheti a jelent, amely a jövőnek hordozója.” – Tamási Áron soraival mélyen egyetértve, először is meg kell ismerkednünk a múlt, hagyományos motoros szabályozó szelepei kiválasztásának gyakorlatával, a jól ismert épületgépészeti ökölszabályunk (ti. legyen a szabályozó szelep egy mérettel kisebb a csővezetéknél) hátterével, a jelenben alkalmazott sorba kapcsolt motoros szabályozó szelep és beszabályozó szelep problematikájával, hogy a jövőt jelentő állítható „kvs” értékű szabályozó szelep nagyszerűségét felismerhessük! (x)

A következő szakmai hírlevél címe:
Egyutú, motoros szabályozó szelepek méretezése 2014/2: A hagyományos motoros szelepek méretezése

TA weboldal

Budapest, 2014.január 31.
Vörös Szilárd