Energetikai stratégia

Az MMK Ég Tagozata 2007-ben alkotta meg komplex energetikai stratégiáját. 2011-ben újította, aktualizálta. Jelen formájában 2013. I. negyedévtől létezik.

A stratégia lényege a komplexitás, vagyis
– Energia szolgáltató: energiabázis, szállítás, stb.
– Energia felhasználó: objektum, épületegyüttes együttműködése.
– A tényleges energiaigények meghatározása

Alapvető cél az energiagazdálkodásban az
– a fosszilis energiahányad csökkentése
– a megújuló energiahányad növelése
– az ÜHG emisszió csökkentés
átfogó vizsgálat, stb.

Átfogó, országos energetikai térkép (regiszter) létrehozása szükséges
– a fosszilis bázisok (erőművek, kapcsolt ciklusú, fűtőművek, stb.)
– a geotermikus lehetőségek
– a felszín közeli talajhő lehetőségek
– a felhasználható élővizek
– a napenergia hasznosítás meteorológiai adataival

Az így létrejövő energetikai regiszter kiemelten be fogja mutatni, hogy mely területei az országnak alkalmasak elsősorban bárminemű megújuló energiahasznosításra, ill. kombinációra.

A Mo.-i energia fogyasztás 40%-át az épületállomány fűtése teszi ki.
Az ezzel való gazdálkodás alapkövetelmény.
KSH adatok szerint (2003) pl. a lakóépületek fűtési megoszlása
– Távfűtés: 17,3%
– Tömb fűtőmű (több lakás): 3,0%
– Lakásonkénti etázs központi: 35,4%
– Egyedi helyiség fűtés gázzal: 26,6%
– Egyedi helyiség fűtés fosszilis vagy más tüzelőanyaggal: 17,7%

A fűtő rendszerek összetétele heterogén, általában elavult, leromlott állapotú.

A XX. sz. végén történt iparosított lakásépítés alacsony technikai színvonala, rossz gyakorlata, elhibázott koncepciója energetikai bombaként üt ma vissza. (Nagy veszteségű centrális rendszerek, stb.)

Az energetikai rendszergazdálkodás országosan, nemzeti szinten széles körűen meghatározott stratégia függvénye.

A Mo.-i épületállomány komplex hőtechnikai rekonstrukciója halaszthatatlan.

Önmagában sem az energetikai rendszer, sem az épületállomány vizsgálata nem elegendő.

Nemzeti Energetikai Stratégia csak úgy képzelhető el, ha
– energiabázis (fosszilis és megújuló)
– ellátó rendszer (erőművek, kapcsolt hőtermeléssel, fűtőművek, stb.)
– felhasználó rendszer (épületállomány)
együtt kerül vizsgálatra.

Legfontosabb feltétel, hogy az ellátott épület (mint felhasználó) reális igényéből induljunk ki.
Az energetikai (ellátó) rendszerek vizsgálati módszerét MMK ET (Dr. Büki Gergely és munkatársai dolgozták ki) az ÉgT konzultatív közreműködésével.

Az épületek auditálása az ismert módon folyik. A szerzett tapasztalatok a módszer módosítását indokolják.
Az ÉgT kidolgozta a vizsgálat – tervezési gyakorlati számításokhoz illeszkedő – korszerűsített, pontosított módozatát.
Ez az ún. energetikai adattáblázat kitöltését jelenti.

Az ÉgT 2013-ban véglegesített tagozati stratégiája komplex energetikai vizsgálati módszerként (ez alapján) az ellátó rendszer és épületállomány együttesére vonatkozik.

A vizsgálati módszer illesztve lett a 2012/27/EU direktívához.
Így lett ez (az ET és ÉgT vizsgálati módszere) az MMK komplex épületenergetikai stratégiájának része.

A vizsgálat lényege, hogy a különböző funkciójú épületekről olyan energetikai képet kapjunk, amely alapja
– a megújuló energia hasznosítással kombinált fejlesztésnek
– az elérhető megtakarítás kimutatásának
– energetikai pályázatok pontos, reális adatainak meghatározásának.

A vizsgálatnak országos kitekintésben régiók (pl. kiemelt városok) területi lefedettségével kell elkészülnie.
Cél, hogy minél pontosabb, helyi szinten is jól használható fajlagos értékeket, számokat kapjunk.

Országos kitekintésben tehát létre kell hozni
– a komplex vizsgálatra hivatott tervező teameket
– a vizsgáló teamek – elsősorban működő tervező irodák, kiemelt szakmai munkát végző, nagy tapasztalatú tervező mérnökök – a MMK ÉgT névjegyzéke szerint rendelkezésre állnak.
– A meghatározó tervező irodák jegyzékét MMK felügyeli, állítja össze
– Az átfogó komplex vizsgálatot csak MMK jogosultságú épületgépész, hőerőgépész, villamosmérnök (tervező) végezheti
– A vizsgáló teamnek tagja kell legyen MÉK építész tervező is.
– A komplex vizsgáló teamnek tehát Bp-en, a vidéki nagyvárosokban (és még néhány helységben) kell létrejönnie.

Ezek a több évtizedes gyakorlat szerint adva vannak!

MMK ÉgT-n belül a szakcsoport felügyeletével (megyénként 19 + 6-8 Bp-i) 25-30 meghatározó egység, team áll rendelkezésre úgy, hogy
– a tervező ill. mérnök irodák eddigi tervezési feladatai,
– energetikai vizsgálati eredményei adottak.
– Az ÉgT minden fajta épületre kidolgozott energetikai adatlapja biztosítja az egységes kezelést
– Az adatlapok széles skálán minden fontos adatot tartalmaznak, amely a komplex rendszer energetikai állapotát tükrözi
– Az adatlap szolgáltatja az audit, mint vizsgálat összesítését

Az adatok begyűjtése jelenleg folyik.
Az adatlapok MMK szakcsoporti rendszerben gyűjtve értékelhetők lesznek.

Az így készült regisztráció – MMK központilag kezelve,
folyamatosan aktualizálva – alapja lesz a

– komplex vizsgálatoknak, pályázati bírálatoknak
– az energetikai koncepciók kialakításának
– távlatos energetikai rendszertervezésnek
– a Nemzeti Energetikai Stratégia összeállításának
– a beruházási és pénzügyi költségek tervezésének.

A meglévő rendszerek, épületek szakszerű rekonstrukciós tervezése csapatmunka.

A rendszerek minőségét, a megújuló energia hasznosítás fokozott alkalmazását ez a csapatmunka garantálhatja.

A Nemzeti Energetikai Stratégia akkor tekinthető megalapozottnak, szakszerűnek,
– ha készítésében felkészült tervezők vesznek részt,
– ha feldolgozásra kerül az eddigi ilyen jellegű tervezési feladatok komplex formája.

Az energia stratégiát a politika alakítja ki, de az ország jövőjét meghatározó energia stratégia megalkotásához a felelős és szakszerű, komplex energia tervezői megalapozás nélkülözhetetlen.

Mi a legfontosabb?

– Létrehozni, ill. újraszervezni egy olyan munkabizottságot MÉgKSz, ÉMI, MMK, amely az energetikai fejlesztésekben részt vevő nagy gyakorlatú tervezőkből, szakemberekből áll.

– Fel kell tárni, orvosolni a különböző (KEOP, stb.) pályázati kiírások szakmai anomáliáit.

– Szakmailag rendezni kell a pályázattal, közbeszerzéssel kapcsolatos vonatkozásokat (a szabályok széttördelik az energetikai tervezést).

– Tiszta képet kell kialakítani az energetikai fejlesztések támogatásában.

– El kell érni, hogy a pályázatok MT-je, kapcsolatos tervi anyag nélkül ne legyen beadható.

– Szükséges tervi dokumentum az ERT (elemzésekkel, számításokkal).

– Rögzíteni kell, hogy a pályázat alapját képező előterv, koncepció ne legyen megváltoztatható sem a tervezett tartalom, sem a tervező személyét illetően.

– El kell érni, hogy a megvalósulás folyamatában a kivitelező a tendertervtől eltérő silányított koncepciót, megoldást ne alkalmazhasson.

– A tervezői garancia ill. felelősség csak akkor érvényesíthető, ha az illető tervező a teljes pályázati, megvalósulási folyamatot végigvitte, eredeti ERT szerint.

A vizsgált épületegyüttes: ………

Az épület főbb jellemzői:
Alapterület: ……m2
Átadva és üzembe helyezve: ………
Határoló szerkezetei, nyílászárói: ………
Hőtechnikai követelményrendszere:
2006 előtt épült, mikor?
2006 után épült, mikor?
A feladat kapcsán épületszerkezetet érintő beavatkozás (utólagos hőszigetelés, nyílászáró csere, stb.)
Energiaellátás módja:
– Épületen belüli energiaközpont,
– Központi gáz-, (vagy más) bázisú kazántelep,
– Városi távfűtő hálózat,
– Technológiai hőellátó rendszerre való kapcsolódás
Fűtési rendszere
HMV rendszere
Légtechnikai rendszerei
Egyéb (technológiai rendszerek)

Az épületenergetikai vizsgálatok célja
– Komplex energetikai állapot meghatározás
– A valós energiaigény meghatározása
– Gazdaságos üzemeltetés
– Komfortszint javítás

A vizsgálati lépéssorozat

Átfogó épületenergetikai vizsgálat a jelen állapot feltárására

1. lépés:

– Épület kora, épületszerkezetek hőtechnikai jellemzői, vizsgálat számítással (jelenlegi követelmény és eredeti, számított hőtechnikai jellemzőkkel).
– Hőveszteség-hőnyereség, hőterhelés számítás
Hőveszteség -> az építéskori (szerkezetek számított adatai és a jelenlegi előírások szerint)
Hőnyereség -> belső technológiák (ipar, stb.)
Hőterhelés -> külső napsugárzás (árnyékolás, passzív szerkezetek, stb.)
Belső (emberek, világítás, informatikai berendezések, egyéb, stb.) hőterhelés
Ezek viszonya, hatásai (változó, állandó)
– Légtechnika  jelenlegi igények megbízóval egyeztetett meghatározása
– HMV igény meghatározása, üzemidők, csúcsok, stb.
– Hűtési igény meghatározás számítással

Meglévő energetikai rendszerek vizsgálata

2. Lépés

– Fűtési rendszer típusa, kora, főberendezések állaga, hatásfok mérés
– Fűtési hőleadók eredeti teljesítmény meghatározás ellenőrzése (90/70°C, 80/60°C, stb.)
– A hőleadók túlméretezési mértékének meghatározása
– Csőhálózat ellenőrző méretezése, beszabályozás vizsgálat
– Energiaközpont részletes vizsgálata (Kazánok túlméretezése, teljesítménye, hatásfoka, stb.)
– Hűtési rendszer hálózatának ellenőrzése (túlméretezés?)
– Hűtőközpont hő- és villamos teljesítmények meghatározása, ellenőrzése
– A légtechnikai rendszerek felmérése, teljesítménye, áramlástechnikai, akusztikai ellenőrzések, villamos teljesítmények mérése
– Légtechnikai beszabályozása lehetőségei, ellenőrzése
– HMV rendszer vizsgálata, teljesítménye, állapota, stb.
– Összefoglaló értékelés a jelenlegi rendszerek teljesítményéről, mérési eredmények feldolgozásával, módosítási lehetőségek feltárásával, stb.
Valamennyi felvetett vizsgálati elem illetve eredmény grafikonos ábrázolása, értékelése.

Hőtechnikai méretezés a jelenlegi állapotra

3. Lépés

– A meglévő rendszerek pontos ismeretében hőtechnikai méretezés a jelenlegi hőtechnikai elvárások szerint
– A hőtechnikai méretezés a homlokzati szerkezetek utólagos hőszigetelésével, nyílászáró cserével meghatározott szerkezeti jellemzőkkel történik.
– A hőtechnikai méretezésnél figyelembe kell venni a 2. lépésben feltárt hőnyereség, hőterhelés hőveszteség csökkentő hatását.
– A méretezés végső célja az épületegyüttes – belső funkcióból eredő minden ráhatásnak a figyelembe vételével meghatározott – valós hőigényének számítása.
– Összefoglaló értékelés grafikonos formában az épületegyüttes eredeti tervezési, a jelenlegi, illetve a fejlesztés utáni állapotok hőigényeinek összevetésével.

Energetikai rendszerek üzemeltetési tényadatai ellenőrzése

4. lépés

– Energetikai rendszerek (gáz, víz, villany, távhő, stb.) számláinak legalább három éves havi feldolgozása, ellenőrzése.
– Gázszámlák havi bontású adatainak értékelése
– Villamos energia számlák havi bontású adatainak értékelése
– Vízfelhasználás, HMV számlák havi bontású adatainak értékelése
– Összevetés az eredeti tervi illetve számított igényekkel; a jelenlegi állapottal; a fejlesztés utáni állapottal
– Számlák feldolgozása, értékelése

Ajánlások rövid távon, beruházási költség nélkül

5. lépés

– Ajánlások rövid távon, azonnali – beruházási költség nélküli – beavatkozásokra
– Fűtés-, hűtés rendszereknél fűtővíz hőmérsékletcsökkentési, hűtővíz hőmérsékletnövelési lehetőség feltárása (szabályozás, programozás, hidraulikai átszabályozás)
– HMV-nél átszabályozás, kapcsolóórás keringtetés (fogyasztási ciklusok meghatározása)
– Keringtető szivattyúk túlméretezés ellenőrzése, fordulatszám, villamos teljesítményfelvétel mérési adatok, módosítás, beszabályozás.
– Légtechnikai beszabályozás komplexen, ventilátor-motor viszony esetleges módosítása (rendszer átszabályozás, éjszakai leállás illetve csökkentett üzem, nappali szakaszos üzem)

Eredeti terv felülvizsgálata, új számításokkal, új koncepciók alapján új energetikai rendszer

6. lépés

– Környezeti energiahasznosítás lehetőségeinek vizsgálata (geotermikus, felszín közeli talajszondás, víz/víz hőszivattyús, levegő/víz hőszivattyús, biomassza, stb.)
– Meglévő fűtés-, hűtési rendszer racionalizálása, illesztése (hőmérsékletlépcső alacsony hőmérsékletű fűtéshez, és a meglévő fűtőrendszer hőmérséklet lépcsőjének illesztése)
– Megújuló energiák fűtési, hűtési ill. HMV termelés részarányának optimalizálása, a bivalencia fok megállapítása.
– HMV napenergia hasznosítással önálló rendszerként
– Légtechnikai rendszerek racionalizálása, használati menetrendek meghatározása, rendszerek összevonása, teljesítmény ellenőrzése, programozás
– Összefoglaló értékelés, beruházási költség és várható üzemeltetési költség (tételcsoportos költségbecslés) viszonyáról. Megtérülés számítás, stb.

A vizsgálati folyamat hatásainak, eredményeinek ERT-be való foglalása (tervezés utolsó fázisa)

7. lépés

– Az 1-6. lépéssorozat gerincét, fő irányát meghatározó ERT vizsgált épületre való átültetése
– A fűtési, hűtési rendszerek hidraulikai méretezését követő új elosztási koncepció, decentralizálás (a fűtési körök felülvizsgálata, racionalizálása)
– HMV rendszerek megújuló energiahasznosítással, decentralizált kialakításban (fogyasztói helyek, igények szerint)
– Légtechnikai rendszerek teljesítmény felülvizsgálata, összevonása, teljesítménycsökkenés, visszakeverés alkalmazása, stb.
– Megújuló energia hasznosítás vizsgálat. (fosszilis és megújuló hányad meghatározása, bivalencia fok)
– Végleges, a fejlesztési javaslatokat is feldolgozó ERT elkészítése, komplex hidraulikai méretezés a rendszerek vonatkozásaiban, beszabályozási terv, egyéb ajánlások, stb., költségvetés

Átalakítási munkálatok előkészítése, versenyeztetés, kivitelezés

8. lépés

– A tervező meghatározó közreműködése a további folyamatokban (előkészítő vizsgálat és tervezés, versenyterv és költségvetése, közreműködés a kivitelező kiválasztásában)
– A kivitelezés teljes menetében intenzív tervezői közreműködés és felügyelet.
– Az elkészült rendszer beszabályozása, üzembe helyezése (tervezői közreműködés)
– Tervezői felelősségvállalás a működtetés illetve monitoring vonatkozásokkal (tervező csak akkor vonható felelősségre, ha a teljes folyamatban irányítóként részt vett, illetve a megvalósult rendszer tervezői koncepció alapján készült.

Hagyományos energiafolyam fosszilis energia felhasználásával

TERVEZETT MEGOLDÁS
Környezeti energia és „hulladék” hő hasznosítás energiafolyama

KIVITELEZETT MEGOLDÁS
Környezeti energia és „hulladék” hő hasznosítás energiafolyama

Település termál távhőellátás

Cservenyák Gábor okl. épületgépész mérnök, okl. energetikai szakmérnök, MMK ÉgT alelnök