Ennyit fűtöttünk tavaly

A kiadások második legnagyobb szelete a lakásfenntartás és háztartási energia, az erre fordított 17 ezer forintos egy főre jutó havi összeg reálértéken 1,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakásfenntartáson belül a legnagyobb, 64,1%-os részarányú kiadás a 10,9 ezer forintos fejenkénti havi összeget jelentő háztartási energia volt, amin belül gázra 3824, elektromos energiára 3480, szilárd tüzelőanyagokra 2643, meleg vízre és távhőre 953 forintot költöttek a háztartások. Közülük leginkább a szilárd tüzelőanyagokra fordított kiadások volumene (8,0%-kal) nőtt 2015-höz képest.

2016-ban az energiahordozók és fűtőanyagok ára stagnált (99,9%), ezen belül a gázé 0,8%-kal mérséklődött. Az utóbbi években tapasztalt dinamikus gázárcsökkenés hatására a lakossági attitűd is változott, amit jelez, hogy a vizsgált évben a gázra fordított összeg reálértéken 5,6%-kal emelkedett. A szilárd tüzelőanyagok népszerűsége pedig annak ellenére növekszik évről évre, hogy a termékcsoportban tapasztalt 3,2%-os áremelkedés kiemelkedő a háztartási energiahordozók között.

Az utóbbi években lezajlott rezsicsökkenés hatására a lakossági attitűd is változott, több gáz és szilárd tüzelőanyag fogyott. A gázra fordított összeg reálértéken tavaly 5,6 százalékkal emelkedett. A szilárd tüzelőanyagok népszerűsége pedig annak ellenére növekszik évről évre, hogy a termékcsoportban tapasztalt 3,2 százalékos áremelkedés kiemelkedő a háztartási energiahordozók között. Természetesen a lakossági energiafogyasztás szempontjából a külső átlaghőmérséklet is meghatározó, de önmagában nem magyarázat a fogyasztás-növekményre.

Forrás: KSH