A TNM rendelet továbbra sem tisztázza kellőképpen, hogy meglévő épületek korszerűsítése, felújítása esetén mikor vonatkozik a rendelet az épületekre, és ha vonatkozik, akkor milyen mélységben. E heti kérdésünk, jól kifejtve.
Amit ki lehet olvasni a rendeletből, az számomra a következő:
– Új épületre teljes egészébe n vonatkozik a rendelet, a kivételeket az 1. § 2, bekezdése sorolja fel.
– 2. § 7. pont szerint a TNM rendelet minden olyan épületre vonatkozik, aminek nincs használatba vételi engedélye.
Ez a tétel teljesen abszurd, hiszen egy épület használatbavételekor nyilvánvaló, hogy az építési engedélyezési eljárás indításakor érvényes jogszabályok az irányadók.
Abszurd is lenne használatbavételkor olyat számon kérni, ami az építéskor nem volt ismert.
– 6. § paragrafus elég érdekes: „Meglévő hatósági rendeltetésű állami tulajdonú közhasználatú, és az 1000 m2 feletti hasznos alapterületű épület energia megtakarítási célú felújításakor az építési-szerelési munkával érintett épületelemeknek meg kell felelniük az 1. melléklet I. és V. részében meghatározott követelményeknek.”
Ez a rész elég érdekes, részben ellentmond a 7§-nak.
Ezen kívül az 1-es melléklet I.-es követelményeiben olyan tételek vannak, ami szerint az összes határoló szerkezetet – egy pince falat is – meg kell feleltetni az elvárásoknak. Gondoljunk bele, mibe kerül a padló, vagy egy kőlábazat, vagy pince fal új előírásoknak megfelelő korszerűsítése.
Viszont nem kell megfelelni a III.-as elvárásnak, ami pedig pont az energetikai fogyasztásról szól?!
Egy KEOP pályázat se kért számon ilyen abszurditást, de jellemzően számon kérte az 1-es melléklet III-as részének történő megfelelést, ami logikus, hisz erről szólna az egész TNM rendelet lényege.
– A 7. § szerint olyan épületre, ami építésengedélyezési körbe esik, vonatkozik a jogszabály – nem tesz különbséget új és átalakítás miatti építésengedélyezés között.
Szóval komolyan gondolták, hogy egy 10.000 m2-es épület egyetlen vasbeton merevítő falán vágok egy ajtót és akkor az egész épületet fel fogom újítani, hogy megfeleljek a TNM rendeletnek?
– A 2. § 5. pont: „Jelentős felújítás: a határoló szerkezetek összes felületének legalább a 25%-át érintő felújítás”. Sajnálatos módon semmit sem tesz ehhez hozzá a jogszabály, azaz, van egy definíció, amivel semmit se tudunk kezdeni. Ha kezdenénk is, akkor is ellent fog mondani a 6 és 7§-nak.
Hát ennyit egy 8 éve üzemelő jogszabályról!
2006 óta tartalmazza ezeket az ellentmondásokat a jogszabály, szerencsére eddig a hatóságok általában igyekezetek nem belemélyedni a fenti problémákba. Építésengedélyezésnél, ha volt egy energetikai fejezet, aminek a végén oda volt írva, hogy megfelel a jogszabálynak, senki nem ment utána, hogy ez igaz-e.
De már volt esetem, amikor statikai megerősítéshez készült engedélyezési dokumentációnál több kört kellett futnunk, hogy értse meg a hatóság, hogy nem akarjuk az épületet energetikailag felújítani.
De vajon mennyire normális, hogy betarthatatlan, ellentmondásos jogszabályaink vannak, amit kreatív értelmezéssel próbálunk élhetővé tenni.
Mennyire lehet ilyen környezetben számon kérni a jogkövető magatartást, ha maguk a jogszabályok nem adnak erre lehetőséget? Csodálkozunk, hogy ezek után a valóban betartandó jogszabályokra is úgy tekintenek az emberek, hogy csak azt tartom be, ami az érdekem, vagy súlyos büntetés kapcsolódik hozzá?
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.