A 31/2010/EU épületenergetikai direktívának megfelelően a 7/2006 TNM rendelet átdolgozásra kerül. Cikkünkben az épületgépészeti szempontokat elemezzük.
A Belügyminisztérium megbízásából a Magyar Mérnöki Kamara szervezésében 2011. március 4-én az épületszerkezeti és épületgépészeti követelmények társadalmi vitája zajlott.
Általános információk
EU direktívák és hozzá kapcsolódó hazai rendeletek:
– EPBD – Épületenergetikai direktíva 91/2002/EK
– EPBD recast – 31/2010/EU
– 7/2006 TNM rendelet – követelmények, számítás
– 176/2008 Korm. rendelet – tanúsítás
– 264/2008 Korm. rendelet – felülvizsgálat
– 277/2008 Korm. rendelet – nyilvántartás
EPBD recast 31/2010/EU
• Az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeket költségoptimalizált szinten kell meghatározni.
• A költségoptimalizált minimum-követelményeket meg kell határozni a határoló szerkezetekre és az épületgépészeti rendszerre.
• 2018 december 31 után épülő új középületeknek, valamint minden 2020 december 31 után épülő új épületnek közel nulla energiaigényű épületnek kell lennie.
• Az épületek fűtési és légtechnikai rendszerét 2-4 évenként felül kell vizsgálni
• Tanúsítások és felülvizsgálatok központi tárolása
• Független ellenőrzési rendszer bevezetése
• Szankciókat kell alkalmazni
• Pénzügyi ösztönzők bevezetése
• Hatályba lépés: 2012. július 19-ig nemzeti szabályozás, alkalmazás 2013. január 9.
Kérdések:
• Mit jelent a költségoptimalizált szint? Kire vonatkozik – társadalomra, beruházóra, építtetőre? A közel nulla energiaigényű épület költségoptimalizált?
• Referencia épülettípusok száma (családi ház, lakóépület, iroda, oktatási épület, kórház, szálloda, sportlétesítmény, kereskedelmi létesítmény)?
• A(z épületgépészeti) követelmények azonosak minden épülettípusra?
• Kapcsolat az EPBD és az Eco-Design direktíva között?
• Kapcsolat az EPBD és a RES direktíva között?
Magyar Zoltán
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Attól tartok, hogy lesz még átdolgozás átdolgozása is.
Úgy tűnik, ez meglehetősen egy szűk körű társadalmi vita volt. Ha valami fölött nem siklott el a tekintetem, sem a szervező nem csapott túlzott hírverést körötte, és a mi szakirányú honlapunkon sem volt különösebb reklámja.
Az elméleti és a gyakorlati területen dolgozók közötti párbeszéd hiányát, sajnos inkább mi, a gyakorlati oldalon állók kínlódjuk meg. Az energetika területén ez így volt a 7/2006, a 176/2008 és a 264/2008 rendeletek esetén is (http://www.e-gepesz.hu/?action=show&id=277).
Ferenczy Gábornak. A 7/2006 rendelet (bár a vonatkozó uniós normatíva határozottan kiemeli a sorból: „industrial sites, workshops”) vonatkozik az ipari épületekre is. A 176/2008 kormányrendelet tesz ugyan valami homályos utalást a felmentés lehetőségére, de a „a műhely rendeltetésű épület” megfogalmazás nagyon nem egyértelmű. Én most egy „A” tűzvédelmi besorolású gyártóépületet tervezek, a megszokott 3 mm-es hasadó felülettel, a légcsere nincs 20-szoros, csak 12-szeres, a felszabaduló hő sincs 20W/m3, csak 15, de mivel a ház robbanásveszélyes, a fala jobbára 3 mm-es táblaüveg. Volt már, aki kérdezte, miért nem felel meg az energetikai besorolásnak.
Csoknyai István hatodik kérdéséhez én hozzáfűznék egy hetediket, Miért hagyják ki az előkészületekből a tervezőket, akiknek ezeket a rendeleteket a létező valósággal kell összhangba hozni?