A 31/2010/EU épületenergetikai direktívának megfelelően a 7/2006 TNM rendelet átdolgozásra kerül. Az épületgépészeti rendszerrel szemben támasztott követelmények közül most a légállapotra vonatkozó követelményekről ejtünk szót.
Légállapot
Minimálisan teljesítendő követelmények a személyenkénti friss levegőre és a belső terek hőmérsékletére a hazai hatályos jogszabály szerint: 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
A belső környezet minősítése az MSZ EN 15251 szabvány szerint:
– I. kategória: magas szintű elvárás
– II. kategória: normál szintű elvárás
– III. kategória: mérsékelt szintű elvárás
– IV. kategória: előző három kategórián kívül eső épületek
A tervezett légállapot megállapítása az MSZ EN 15251 szabvány szerint:
– a kiszolgáló helyiségek funkciója,
– a komfort igényszint kategória besorolása alapján adott a légállapot (operatív hőmérséklet, páratartalom)
Friss levegő, MSZ EN 15251
Nem lakóépületek:
qtot = n x qP + A x qB
ahol
qtot – összes szellőző levegő a helyiségben, l/s
n – emberek tervezett létszáma a helyiségben
qP – személyenkénti friss levegő, l/s/fő
A – helyiség alapterülete, m2
qB – épületben található szennyezőanyagok emissziójához tartozó friss levegő, l /s/m2
Az épületben található szennyezőanyag források besorolása, MSZ EN 15251:
„Alacsonyan szennyező épület”: alacsony emissziójú anyagok (pl. kő és üveg) vannak az épületben, és olyan anyagok melyek kielégítik a következő feltételeket:
– TVOC emisszió < 0,2 mg/m2h
– Formaldehid emisszió < 0,05 mg/m2h
– Ammónia emisszió < 0,03 mg/m2h
– IARC emisszió < 0,005 mg/m2h
– Az anyag nem „szagos” (az anyag szagával elégedetlenek aránya 15% alatti)
Friss levegő, MSZ EN 15251 Lakóépületek:
dr. Magyar Zoltán
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Tisztelt Professzor Úr!
A hatályos OTSZ előírása a hasadó és hasadó-nyíló felületekre:
”ÉPÍTMÉNYEK TűZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI
ÉPÍTMÉNYEK TűZVÉDELME
I./10. FEJEZET*
Hasadó és hasadó-nyíló felületek
2. HASADÓ FELÜLETKÉNT ALKALMAZHATÓ ANYAGOK ÉS SZERKEZETEK
2.1. Egyrétegű, legfeljebb 2 mm vastag, húzott síküvegezés, amely 0,40 m-nél nagyobb befogási méretű és legalább 0,16 m2 egybefüggő felületű.
2.2. Egyrétegű, legfeljebb 3 mm vastag húzott síküvegezés, 0,80 m-nél nagyobb befogási méretben és legalább 0,64 m2 egybefüggő felületben.
2.3. Egyrétegű, legfeljebb 4 mm vastag húzott síküvegezés, 1,40 m-nél nagyobb befogási méretben és legalább 1,96 m2 egybefüggő sokszög alakú felülettel, a sarkain a részben megadott mérettel, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes oldalon készített bemetszéssel.
2.4. Egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag huzalbetét nélküli U profilú idomüveg-szerkezet, ha az egybefüggő megtámasztás legkisebb mérete 1,00 m x 1,50 m .
2.5. Egyrétegű, legfeljebb 4 mm vastag, cementkötésű szálerősítésű síklemez, 1,00 m-nél nagyobb befogási mérettel és megtámasztással, sokszög alakú felülettel, a sarkain a részben megadott méretű, a robbanási túlnyomás hatásirányával ellentétes oldalon készített bemetszéssel *.
2.6. Egyrétegű, legfeljebb 6 mm vastag, cementkötésű szálerősítésű hullámlemez, 1,20 m-nél nagyobb megtámasztási (mindenirányú) távolság felett.
2.7. Egyrétegű, hornyolt cserépfedés: a cserépfedés alatt nem lehet csak nem éghető anyagú lécezés. Nem vehető figyelembe kettős, korona- és betoncserépfedés. A felületbe nem számítható be a gerinckúp és az alatt levő két sor, a viharkapcsos szegések és a mellettük levő két sor, a hasadni nem képes bádogos és egyéb szerkezetek.
2.8. Minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 20 kg/m2 és rögzítései kísérletileg igazoltan, 1,20 kN/m2 -nél kisebb megnyílási nyomást adnak.
2.9. Minden olyan szerkezet, amelynek fajlagos tömege legfeljebb 10 kg/m2 és rögzítései kísérletileg igazoltan legfeljebb 3,00 kN/m2 -nél kisebb megnyílási nyomást adnak. **)
2.10. Minden olyan szerkezet, amelynek megnyílási nyomása kísérletileg igazolt és az ehhez tartozó, a belső térben bennmaradó redukált túlnyomás ismert és ezen ismert túlnyomásra van az épület teherhordó szerkezeteinek méretezése.
* Akkor alkalmazható, ha a megengedett minimális méretű próbatest statikusan felhordott terheléses vizsgálata során legfeljebb 3 kN/m2 nyomás hatására tönkremegy, vagy e vizsgálatot gyári műbizonylat igazolja
** Éghetőségük az 5. rész szerint.”
A fentiek alapján talán érthető, hogy miért használnak erre a célra 2-3 mm-es egyrétegű üvegezést. Kétrétegű üvegezést fém tokkal, kerettel, tartószerkezettel elkészíteni a maximum 20kg/m2 fajlagos tömeggel nem is lenne könnyű. Az ilyen terek többségükben az év 90%-ában úgyis kifűtik magukat, amihez 10W/m3 hőterhelés sem kell, a többi időben örülünk, hogy a keletkezett hő jelentős része a vékony üvegezésen gépi beavatkozás nélkül is távozik.
Általában elmondható, hogy egy ipari épület energiaellátás számítása sokkal összetettebb feladat, mint egy lakó, vagy közösségi épületé, főleg mert a technológiai és a komfort rendszerek nem egyértelműen elválaszthatók. Ezért vette ki az unió a rendelet hatálya alól: ”industrial sites and workshops”. Nálunk csak a ”workshop”, a műhely maradt ebből, az is csak a végrehajtási utasításban, ez napi bosszúságot okoz az ”industrial sites” az ipari területek engedélyezésekor.
Az 7/2006 TNM rendelet esetén az előzetes konzultációval kapcsolatban igazságtalan voltam, megkövetem az érintetteket. Sajnálom, hogy akkor nem értesültem a hozzászólás lehetőségéről, éltem volna vele.
Amivel teljesen egyetértek, a következő lépés előtt alaposan végig kellene nézni magukat a valóságos házakat.
Üdvözlettel:
Zöhls András