Épületgépész jogosultsági rendszer

Tisztelt e-gepesz olvasók, kedves István, Professzor Úr!

Cikkedben részletesen foglalkoztál az épületgépészeti jogosultság kérdésével. Enged meg, hogy csak röviden válaszoljak felvetéseidre, annak okán, hogy az elmúlt években a BME épületgépészeti oktatás fejlesztésében résztvevők egyikeként közelebbi ismereteket is szerezhettem erről a területről. A teljesség igénye nélkül néhány fontos kérdésre koncentrálva mondom az alábbiakat. Ez amiatt is fontos, mert valamennyien, akik részt vettünk ebben a munkában fontosnak tartjuk a színvonalas – most már – BSc. és MSc. épületgépész képzést. Válaszommal a bizonytalankodó kérdezőknek is segíteni szeretnék.

1. Szakirányú végzettség

Véleményem szerint a mostani változó időszakban a kormányrendeletek és az annak megfelelő MMK szabályozások egyértelműen meghatározzák a tervezői jogosultság kérdését.

Természetesen mindenen lehet javítani. Annyi változás valóban történt, hogy a vonatkozó kormányrendeletek azt fogalmazták meg, hogy épületgépészeti tervezési jogosultságot azok kaphatnak, akik gépészmérnöki MSc. (egyetem), vagy BSc. (főiskolai) oklevéllel rendelkeznek. Az MMK – ra bízta annak meghatározását, hogy különböző tárgycsoportokból hány kreditpont elsajátítása szükséges a tervezési jogosultsághoz. Ezt az MMK a többi tagozattal együtt elvégezte, küldöttgyűlés hagyta jóvá. Természetesen a kamara fontosnak tartotta, hogy a gépész követelményeket a BME Gépészmérnöki kar Dékánjával egyeztesse. Erre azért volt szükség, mivel ezeket a képzéseket a BME Gépészmérnöki kar alapította és az indítási engedélyt is megkapta.

Kihasználva a lehetőséget, az épületgépészek tájékoztatása miatt a követelményeket az 1. sz Melléklet tartalmazza (MMK 2009. 05. 29. keltezés)

2. Mely intézményeknél lehet a jogosultságot megszerezni

BSc.
A szabályozás látszólag nagyon szabad kereteket biztosít, azonban a jogszabályi feladatnak megfelelően a Magyar Mérnöki Kamara követelményeivel kiegészítve már egyértelmű a helyzet (1. Melléklet). A szakmai minőségi követelmények miatt sem kell aggódni. A te ábrádon valóban a létező összes elméleti lehetőség szerepel. A kamara úgynevezett precedens vizsgálat alapján a beadott tantervek áttanulmányozása alapján döntött.

A mai helyzet a következő. A BSc. épületgépészeti szakirányú végzettségi követelménye a BME, Debrecen és Pécs gépészmérnök BSc. képzése keretében teljesíthető.

MSc.
A BME Gépészmérnöki karán indított Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika gépészmérnök, komfort épületgépész szakirány tanterve megfelel a törvényi és kamarai követelményeknek.

Egyébként felvetésednek megfelelően a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki kara is indíthat épületgépész szakirányt. A végzettek akkor kapják meg a jogosultságot, ha az 1. Melléklet szerinti tárgyakat, kreditpontokat teljesítették – minősített oktatóknál.

3. A „Létesítménymérnök „képzésről”

Eddig ilyen képzést a Debreceni Egyetem indított. A honlapján az alábbiak olvashatók a végzettek szakmai elhelyezkedési lehetőségeiről:

„A végzett mérnök elhelyezkedési lehetőségei:
• Objektum tervezésénél, kivitelezésénél koordinátori szerepet tölthet be,
• Létesítmények beüzemelésénél rendszertervezőként működhet,
• Épületek üzemeltetésénél a rendszerek működtetésének optimalizálását, diagnosztikai vizsgálatát készítheti el,
• Koordinálhatja az épületek karbantartását, felújítását.”
A tantervet, ha megnézzük, valóban erre készít fel, nem épületgépészeti tervezésre.

4. Tudás és diploma
A fentiekből kiderül, hogy a felsőoktatási intézményeknek – hogy épületgépészeti tervezői jogosultságot kaphassanak a végzetteik – a tantervükben a meghatározott óraszámban/kreditpontban épületgépészetet kell oktatniuk minősített oktatókkal
. A diplomával rendelkezők tényleges szakmai tudását a kamara a jogosultság elbírálása során soha nem vizsgálta, hisz ezzel a felsőoktatást kérdőjelezné meg. A tantervek a jóváhagyás során ipari szakemberek kontrolján is átmennek.

5. Ami a BME épületgépész képzést illeti
MAB akkreditációval rendelkező képzés keretében az alábbi diplomás képzések folynak az egykori Macskásy tanszéken:
– BSc: Gépészmérnöki szak, épületgépészeti szakirány,
– BSc. Energetikus mérnök szak, épületenergetika szakirány,
– MSc. Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika szak
– komfort épületgépészeti szakirány.
Valamennyi megfelel az épületgépészeti tervezői jogosultság szakirányú követelményeinek. Egyetemi ill. MSc. szintű épületgépészeti tervezésre jogosító felsőoktatási képzés jelenleg hazánkban máshol nem folyik.

6. Korábban megszerzett jogosultságok.
A korábbi években, az akkori előírások szerint megszerzett jogosultságokat ezek a változások nem érintik.

7. Egyéb gondolatok
Két lényeges kérdést vetettél még fel, az egyik hogy akkor „épületgépésznek születni kell”. Nem csak el kell végezni azokat a tanulmányokat, amiket a MMK előír, MAB által akkreditált képzésben. Véleményem szerint nincs szükség semmiféle lazításra, a fent bemutatott lehetőségek épen elegendő tervezési jogosultságra alkalmas mérnök képzését teszik lehetővé. A másik felvetésed, hogy ne végzettség alapú legyen a tervezési jogosultság, hanem tudás alapú, végül is bárhol is megszerezhető a tudás. Túl azon, hogy ennek ma Magyarországon törvényi akadálya van, nem ismeretes az a módszer, amivel a tényleges tudást mérni lehetne. Elgondolkozni érdemes azon, hogy ennek rendszerét, hogyan is lehetne kialakítani.
Ha a közelmúltban végzett mérnökök tudásával a szakma mégis csak elégedetlen, akkor a követelmények szigorításával és nem a lazítással lehet ezen segíteni. Az 5. pontban bemutatott oktatási formákat mindegyik épületgépészetet oktató egyetemünk alkalmazhatja, ha a szükséges feltételek biztosítottak. A nem tervező épületgépészekre pedig nagy szükség van, hogy a kivitelező, kereskedő, üzemeltető, szervizelő cégek vezető utánpótlása biztosítva legyen.
Remélem gondolataink találkoznak és a félreértések eloszlanak, további barátsággal

1. Melléklet
Épületgépész tervezői jogosultság szakirányú végzettség megállapításának kritériumai, kreditpontokban, illetve félévórákban meghatározva*

Alapdiplomás BSc. ill. Főiskolai képzés

– Gépészmérnöki szakmai témakörök
gépszerkesztés alapjai, ábrázoló geometria, 29 óra*/29 kredit
gépészmérnöki alapismeretek., gépelemek,
anyagszerkezettan, fémek technológiája, polimer
anyagok és technológiák, gépgyártástechnológia,
műszaki rajz

CAD alapjai, informatika, programozás, 48 óra*/48 kredit
tervezés, elektrotechnika,
méréstechnika, áramlástan, műszaki hőtan,
áramlástechnikai gépek, kalorikus gépek,
irányítástechnika, fizika, mechanika
környezetvédelem

-Épületgépészet
fűtéstechnika, hőszállítás, 18 óra*/18 kredit
épületfizika, távhőellátás, épgép. energetika,
vízellátás és csatornázás, gázellátás,
épületgépészeti tervezés, megújuló energiaforrások

klímatechnika, légtechnika, 19 óra*/19 kredit
hűtéstechnika, épgép. szabályozástechnika,
épületgépészeti gyártás, kivitelezés és üzemeltetés,
épületvillamosság és világítástechnika,
épületgépészeti mérések,

Szakirányú szakdolgozat 15 óra*/15 kredit
Összesen: 129 óra*/129 kredit

További követelmény:
Amennyiben a szakdolgozat nem szakirányú tervezési témájú, további 15 kreditpont szakirányú tervezési tárgy teljesítése szükséges.

Megjegyzés:
1) * nem kredit rendszerű képzés esetében,
2) Értelemszerűen követelmény az alapdiplomás (BSc. ill. Főiskolai ) oklevél megléte.

MSc. képzés

– Épületgépészet
fűtéstechnika, 20 óra*/20kredit
csőhálózatok hidraulikája
hőtermelés, hűtéstechnika
vízellátás és csatornázás, gázellátás,
épületgépészeti mérések,

komfortelmélet, klímatechnika, 20 óra*/20 kredit
légtechnika, épületfizika,
épületgépészeti energetika,
épületgépészeti tervezés,

Szakirányú diplomaterv 20 óra*/20 kredit
Összesen: 60 óra*/60 kredit

További követelmény:
Amennyiben a diplomaterv nem szakirányú tervezési témájú, további 15 kreditpont szakirányú tervezési tárgy teljesítése szükséges.

Megjegyzés:
1) * nem kredit rendszerű képzés esetében,
2) a 103/2006. (IV.28.) Korm. Rendelet értelmében a ” ..szakértői jogosultság, valamint a vezető tervezői cím megállapításánál…” ” a legalább 5 éves akkreditált tantervű egyetemi szintű, illetve mesterfokozatú ” képzés tekinthető szakirányú végzettségnek.

Budapest, 2009. 05. 29.