Ön szerint mi a hibája (energetikailag) az itt található elvi kapcsolási rajznak? Sajnos nagyon sok épületgépész alkalmaz ilyen megoldást, de Homor Miklós szerint ez így nem jó! Még akkor sem jó (energetikailag), ha sok-sok gyártó gyárt ehhez hasonló hőközpontot, amelyeknél egyetlenegy burkolat alatt ugyanilyen kapcsolat van a felső kazán és az alatta lévő indirekt bojler között!
Természetesen a bojler-szonda és a váltószelep elektromosan megfelelően van rákötve a kazánra.
Megemlítem, hogy most nem arra gondolok, hogy a váltószelep jobb lenne a visszatérőben.
Igen, szerintem jobb lenne, de az még nem energetikai hiba!
És nem is arra gondolok, hogy a bojler hőcserélőjét fordítva kellene bekötni (előremenővel alulról), mint ahogy az egyik gyártó javasolja. Ezen persze lehetne vitatkozni!
Szerintem így jó ahogy rajzoltam, mert így ellenáramban működik a csőkígyós hőcserélő. De most ne ezen vitatkozzunk!
Mert mindezeken túl van egy még jelentősebb energetikai HIBA! Mi lehet az?
A kérdést feltette: Homor Miklós épületgépész, szolár-szakértő
Utóirat Homor Miklóstól: A Kérdés 1-re még azért nem küldtem szét a legjobb választ, mert többen lennének akik még nem értenék meg. Előbb még tisztáznunk kell ennek a Kérdés 2-nek majd a Kérdés 3-nak az energetikáját is, és amikor ezekkel végeztünk és mindenki felfogta és megértette, utána adom meg a Kérdés 1 megoldását.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
„Véletlenül” van a garázsunkban egy leszerelt – egyébként hibátlan – Ferroli Domina falikazán. Visszacsapószelepet nem találtam benne, továbbá átfújható mindkét irányban a fűtésköre, tehát biztosan nem kapott visszacsapószelepet a beépített szivattyú.
Amennyiben ez általános szokás a kazángyártóknál, akkor Baumann úrnak nagyon igaza van, a szelep AB-B nyugalmi állásánál (ez valószínűsíthető, mert akkor egész nyáron nem kell egyet sem váltania a szelepnek)a kazán állandó gravitációs üzemű radiátorként működik, fűti a kéményt, télen is, meg nyáron is.
Amennyiben mégis AB-A lenne az alapállása a szelepnek, akkor is lehet gond, mert a hőcserélő alsó csonkjától (Bv pont)áramlás indulhat el a sűrűségkülönbség miatt pl. az emeleti radiátorok felé, de a kazán felé is.
Ennek megakadályozására a legköltséghatékonyabb módszer 1-1 db visszacsapószelep a Be és Bv pontokon.
Más körülmények közt, 6 méter feletti szintkülönbségnél (pince és emelet közt) a visszacsapószelep már nem segít, a gravitációs áramlás képes azt megnyitni.
Vitatkozni érdemes HM azon megállapításán, hogy a váltócsap (ez nem szelep, itt nincsen szabályzás) jobb helyen lenne a visszatérő ágban. Akkor az előremenő ágban lenne a „T” idom, amin keresztül a tároló felső csonkján lévő magasabb hőmérsékletű víz egész nyáron vígan fűtené a magasabban lévő radiátorokat. Pont olyan hibát okozna, mint amelyre a huncut kérdések feltevése mögötti szándék mutat.
Olvasva HM utóiratát – magam sem tudom miért – egy idézet jutott eszembe, Rejtő Jenő írta valahol: ”Eddig beképzelt voltam, de most már tökéletes vagyok…”
A kérdést feltevő Homor Miklós válasza ebben a cikkben olvasható:
https://www.e-gepesz.hu/cikkek/13732-epuletgepeszek-altal-elkovetett-hibatipusok-2-valasz