Épületgépészet és épületvillamosság a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben

Dr. Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Miniszterelnökség Budapest

Tárgy: Épületgépészet és épületvillamosság a 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendeletben

Kedves Miniszter Úr!

Az előző év utolsó napjaiban jelent meg a lakóépületek építésének egyszerű bejelentéséről és egyes építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet, amely a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építésére vonatkozó – 2016. január 1. napján hatályba lépett – szabályokat tartalmazza. A szabályozás célja a bürokrácia csökkentése a meghatározott építkezések körében.

A Magyar Mérnöki Kamara teljes mértékben támogatta és támogatja a bürokratikus eljárások egyszerűsítését. Ugyanakkor a Magyar Mérnöki Kamara 2016. január 5-én állásfoglalásával és e levélben is határozottan tiltakozik az ellen, hogy a minőség és a korszerűség a bürokratikus eljárások egyszerűsítésének áldozatául essen.

1. A Kormány ezeket az egyszerűsítéseket eredetileg – mind a 1032/2015. (1. 30.) Korm. határozatában, mind pedig az 1567/2015. (IX.4.) Korm. határozatában – a legfeljebb 160 négyzetméter hasznos alapterületű lakóépületekre kívánta bevezetni. A korábbi szabályozás szerint 300 m2 alapterület alatt az épületgépészeti és épületvillamossági műleírást tartalmazó engedélyezési terv szolgált a kivitelezés alapjául, épületgépészeti és épületvillamossági kiviteli tervet csak meghatározott műszaki feltételek esetében kellett ezekre az épületekre készíteni. Már ezzel sem értettünk egyet. A hivatkozott 456/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet azonban súlyosbította a helyzetet: a tervezési követelményeket tovább lazította, és kétszeres épületnagyságra – 300 négyzetméterre – úgy terjesztette ki, hogy e szakágak még említésre sem kerültek.

2. Az energiahatékonyság érvényesülése, annak rezsicsökkentést hosszútávon alátámasztó hatása és az uniós követelmények teljesítése, az „okos ház” elektronikus rendszereinek használhatósága és az építési költségek megtartását garantáló költségbecslés csak megfelelő terveken keresztül garantálható, függetlenül attól, hogy azt önálló tervezők vagy kivitelezők teljesítik. Különösen nem, ha az igénylő családalapító fiatalok annak a nemzedéknek a tagjai, akik már ismerik az állandóan megújuló technológiák által biztosítható életminőséget.

3. Az új szabályozás jelentősen csökkenti a hatóság felelősségét és munkáját, így költségeit is, továbbá időmegtakarítást céloz meg. Ugyanakkor lényegesen megnöveli a tervező felelősségét és munkájának jelentőségét, és nem számol azzal, hogy a bürokratikus időmegtakarítás megnöveli a tervezésre szánt időt! A Magyar Mérnöki Kamara határozottan tiltakozik minden olyan szabályozás ellen, amely ezt a felelősséget és többletterhet a tervezési kritériumok lazításával kívánja megoldani, ráadásul a hatóságnál felszabaduló költségeket sem csoportosítja át a tervezésre. Ilyen feltételekkel felelős tervezés nem vállalható.

Kérem miniszter urat, hogy a fentieket a Kormány döntéseinek előkészítése és meghozatala során szíveskedjen figyelembe venni. E szempontoknak a Kormány döntéseiben való érvényesülése nélkül a Magyar Mérnöki Kamara nem lát lehetőséget a mérnöki felelősség vállalására.

Üdvözlettel,
Barsiné Pataki Etelka, az MMK elnöke

Budapest, 2016. február 2.

Az eredeti levél itt letölthető

A szabályozás jellemzői

Előnyök
1. egyszerűsíti a hatósági eljárást
2. a hatóságnál időt, munkaerőt, költséget (munkabér) takarít meg és szabadít fel
3. építtető, tervező és kivitelező felelőssége egyértelműen meghatározott
4. rugalmasan kezeli a beépítési lehetőségeket az időben (hosszabb időt enged a bejelentést követő beépítésre), ugyanakkor ösztönöz a gyorsabb beépítésre
5. a beépítés elmulasztásáért biztosítja a szigorú és kemény ellenőrzést, a szabályok megszegőinek szankcionálását

Hátrányok
1. szokatlan építési kultúra, ismeretlen eljárásrend
2. a felelősséget, időt, munka- és költségterhet a hatóságtól főként a tervezőre hárítja, de nem biztosítja a tervezőre hárított további többletterhek fedezetét
3. nem biztosítja a szakági tervezést, amely nélkül nem biztosítható a korszerűség, az energiahatékonyság, nem épül be az „okos ház” elektronikus rendszere
4. az „okos ház”-hoz szükséges szakági tervezés mellőzésével éppen a megcélzott fiatalok igényeit hagyja figyelmen kívül, akik az elektronikusan vezérelt műszaki rendszerekbe nőnek bele, ezért magától értetődő az ezek használata iránti igényük
5. a szakági tervezés nélkül nem lehet pontos költségvetést készíteni, ami állandó és jelentős költségtúllépésekhez vezet

Engedélyezési eljárás

Előnyök
1. az eljárás évtizedek óta gyakorlatilag azonos, ismert.

Hátrányok:
1. bürokratikus, költséges és időigényes adminisztráció
2. a hatósági engedély leveszi a felelősséget az építtető és részben a tervező válláról, hiányzik az egyértelmű építtetői felelősség.

Tervek tartalmi követelményei

A kiviteli tervek tartalmi követelményeit általában a 191/2009- Korm. rendelet tartalmazza. A bejelentéshez kapcsolódó egyszerűsített kiviteli terv az épületgépészeti és elektromos tervezési kötelezettséget megszünteti. Ez elfogadhatatlan.

Kiviteli terv
előnyök
1. a kiviteli tervhez részletes költségvetés készíthető
2. a számított és a tényleges költségek között 5-10% eltérés
3. energiahatékonyság, korszerű rendszerek betervezése*, az előírások betartásához részletes kidolgozásra van szükség

Bejelentéshez kapcsolódó, egyszerűsített kiviteli terv
hátrányok
1. költségbecslés készítésére van csak lehetőség
2. a számított és a tényleges költségek között 35-40% eltérés is lehet
3. nincsen tervekben meghatározott követelményrendszer

*A megújuló energia hasznosítása, a korszerű rendszerek és az energetikailag hatékony működtetés biztosítása csak részletes, számításokkal is alátámasztott épületgépészeti, épület villamos tervekkel lehetséges.