TÁJÉKOZTATÓ az Épületgépészeti tervező kollegák (MMK ÉgT. tagok) számára az „Épületgépészeti tervdokumentáció tartalmi követelményei” című 2010 évi MMK feladatalapú pályázat keretében kidolgozott anyaggal kapcsolatban.
Előzmények
Jelenleg az épületgépészeti tervezési tevékenységnek nincs egységes, keretbe foglalható követelményrendszere. Nem jellemző a közeli és távlati energetikai koncepcionálásra vonatkozó törekvés, tisztelet a kivételnek. Ez döntően annak köszönhető, hogy erre Megbízói igény sem nagyon van. A legtöbb esetben a tervezés eleve meghatározott szűk feladatra vonatkozik, alternatívák vizsgálata nélkül.
A szétszórtan, egymással adott esetben semmilyen kapcsolatban nem lévő tervezők „elszigetelt” megoldásokat sokszor szakmai hiányosságokat is tartalmazó terveket adnak.
Nem ritka az önálló megbízói igény kritikátlan kielégítése, így sok esetben a szakmai alapszint alulmúlása sem.
A tervezői munkát, színvonalat felhígította, rontotta az adott feladatra felkészületlenül vállalkozó tervező képzettségbeli hiányossága, a külső kontroll hiánya.
A megjelenített tervek döntően nem rendszerelvűek. Tartalmukban nem kielégítőek, fontos méretezési, továbbtervezésre alkalmas adatokat, beszabályozási tervet nem tartalmaznak.
Az esetek döntő részeiben (75-85%) nem tartalmaz átfogó energia-megtakarítási lehetőségeket, koncepciót, legfeljebb részlegesen a légtechnikai hőhasznosításban.
A környezeti energiahasznosítás, hulladékhő hasznosítás aránya még ennél is rosszabb, az arány legfeljebb (85-90%), azaz 15-20%-ban van csak jelen.
A primer energiaellátás – benne a hagyományos fosszilis ellátás mellett – a környezeti energiahasznosításra, hulladékhő hasznosításra vonatkozóan nem tartalmaz ösztönzést, távlati célokat.
Pedig ez az a terület, amelynek prioritás kell, amelyet a nemzetgazdasági célokkal összhangban előtérbe kell helyezni, meghatározóvá tenni.
Fontos tehát az épületgépészet energetikai szemlélet ehhez való igazítása, az ez irányba való tágítása, bővítése. Fontos az épületek, épületcsoportok, rendszerek ilyen értelmű átfogó vizsgálata, energetikai koncepcionálisa mikró-, és makroszinten. Közeli és távlati viszonylatban ki kell alakuljon országosan is a helyi adottságok (eltérő geotermikus, benapozási, szélenergia viszonyok) ismerete alapján az egyes területek előnyt élvező környezeti energiabázisainak szükségszerű igénybevétele.
Ez természetesen felveti a tervezési díj kérdését is.
Nem várható el az épületgépész tervezőtől az egyébként is vitatható, szokásos módon meghatározott tervezési díjon belüli ez irányú vizsgálat elvégzése.
Határozottan szét kell választani a belső épületgépészeti tervezési díjat az energetikai elővizsgálattól, a környezeti energiahasznosítástól, de mindkettőt szigorúan meg kell tartani az épületgépész, mint folyamat vagy rendszertervező illetékességében!
Az épületek tervezési díjára a MÉK díjszámításában is van – a feladat nehézségi fokára, „súlyára” vonatkozó – jobbító szorzó alkalmazására lehetőség. A gyakorlat szerint ez nem mindig jut el az épületgépészhez.
A környezeti energiahasznosítás, az épület energiaellátása, előzetes elemzése tehát az első és önálló feladat, amelynek meg kell jelennie.
Ide tartozik:
– adott épület és környezete előzetes energetikai vizsgálata,
– meglévő, azonos rendeltetésű vagy üzemeltetésű objektumok, épületek energetikai felmérése, igények feltárása,
– meglévő energetikai rendszer vizsgálata, figyelemfelhívással, javaslat a környezeti energiára, jobbítása,
– várható beruházási és üzemi költségmegtakarítás összevetése,
– épületek energetikai minősítése.
Az épületgépészeti energetikai tervező tehát a feladat első részeként ezt a vizsgálatot el kell végezze (külön díj ellenében) a tervezés ún. előkészítő szakaszában.
Az engedélyezési terv belső épületgépészeti követelménye is kiegészül, mert szerintem itt egy elvi energetikai koncepció kapcsolási sémájának meg kell jelennie az eddigi írásos anyagok, számítások mellett. Ennek tartalmaznia kell egy előzetes energiamérleget is.
Kiegészül továbbá a környezeti energiahasznosítás, Bányakapitánysági engedély, Környezetvédelmi hivatal, stb. eng. tervekkel.
A kiviteli terv, pedig nemcsak a már megszokott belső épületgépészeti terveket fogja tartalmazni, hanem a környezeti energiahasznosítás (geoműszaki, napenergiahasznosítási) terveit is, valamint egy átfogó kapcsolási terven az épület komplex energetikai vizsgálatának adatait, a tervezett rendszerek minden lényeges termikus, hidraulikai adataival, teljesítményével, energiamérlegével együtt.
Így érhető el a tervezéstől a kivitelezésen át az üzembehelyezésig jól követhető, energiatakarékosságot garantálható ellenőrizhető rendszer.
A pályázat célja
Egységes rendszerbe foglalni a tervezés feltételeit, szempontjait, a műszaki követelményeket.
Előkészítő szakaszban átfogó energetikai vizsgálati anyag készüljön a tervezett épület(ek) optimális energetikai ellátására, a végleges koncepció meghatározásával.
Az így kialakult – egységesen energiatudatos szemléletű – megfelelő színvonalú, ellenőrizhető, későbbiekben szakaszosan tovább fejleszthető alaptervek, v. koncepciók kizárhatják az eddig készült sajnálatosan gyenge színvonalú terveket.
Ha elérjük azt, hogy úgy közbeszerzési eljáráson, mint a nélkül indított beruházásoknál ez a tervezői vizsgálat, elemzés, összevont energetikai kapcsolási terv formájában megjelenik, mint energetikai alapterv, komplex koncepció, számos probléma kizárható.
Ez az alapterv lehet a garancia a műszaki színvonalra,
– az energiaracionalizálásra,
– a megvalósíthatóságra,
– a gazdaságos üzemeltetésre,
– a nemzetgazdaság szintű energiafelhasználásra.
Az előkészítő tervezés tehát nagy hangsúlyt kell kapjon.
Ezzel együtt célszerűen létrehozható lesz az ország egyes területein jellemző
– környezeti energiahasznosítás,
– geotermikus hulladékhő,
– talajhő szondák hőszivattyúzásának termikus,
– napenergiahasznosítás meteorológiai adatai,
– szélenergia
adatbázisa, mely a tervezési munkát könnyíti.
Az adatbázist a MMK-nak kell elkészítnie!
Széleskörű, országos szinten szervezett, a tervezőtársadalom bevonásával elvégzett, teljeskörű állapotfeltárás kell hogy történjen a középületek, állami objektumok, költségvetési intézmények, társasági lakóházak, stb. vonatkozásaiban.
Ezt a kérdést más fórumon bővebben kifejtem.
Az előkészítő tervezés tehát eleve meghatároz egy olyan minőségi szintet, gazdaságos megoldást, amely csak igényes, körültekintő tervezői munkával végezhető, megfelelő képzettséggel, felkészültséggel.
Igenis meg kell jelenjen egy tervező – és tervező közötti minőségi szint -, hangsúlybeli különbség.
Ez fontos a motiváltság miatt is, másrészt nem biztos, hogy mindenki képes vállalni, végigvinni egy ilyen feladatsort.
Sebaj, marad részfeladat tervezőnek, az is rendkívül fontos és nélkülözhetetlen.
Az előkészítő tervezés így a színvonalas mérnöki munkát és szakmát lejárató tervezői tevékenységet kizárhatja.
Az előkészítő szakaszban megkezdett, majd az engedélyezési és kiviteli szakaszban végigvitt energetikai előkészítés, vizsgálat, MT megteremtheti a tervező mérnöki munka elismerését, javíthatja a nemzetgazdasági szintű energetikai gazdálkodást, helyretéve a mérnöki teljesítmény megítélését.
Amikor az épületgépészeti tervezés területének, ill. határainak kibővítéséről beszélünk, vagy óvatosan közelítjük ezt félve a „túlmunkától”, ne feledjük el azt a körülményt sem, hogy manapság a tervezői munka több területen átalakult, megkockáztatom, hogy egyszerűsödött is.
Az utóbbi években vagy évtizedben az épületgépészeti rendszereket, komplex berendezéseket gyártó cégek felismerték azt a szükségszerűséget, hogy termékeik, gyártmányaik piaci sikereinek letéteményesei döntően azok a Magyarországon „eladni, népszerűsíteni” képes felkészült mérnöki csapatok, melyek a cégek alkalmazásában dolgozva, nagyban segíthetik és segítik a tervezői munkát. Nem csak eladnak, de felkészülten részt vesznek a tervezés menetében, elvégzik saját számítási programjaikkal a berendezések kiválasztását. A tervező több – energetikailag vizsgálható – változatot is kérhet és dönthet, melyiket alkalmazza.
Mint valamennyien tapasztaljuk, a cégek berendezéseik műszaki megfelelősségének méretezési, teljesítmény számításait fenntartják maguknak.
A Tervezőnek csak a kezdeti bemenő és a végső tervezett adatokat kell szolgáltatnia.
Ezen belül a gyártmány minősége, műszaki szintje, ill. a cégek előkészítő mérnökeinek munkájától függ a tervezett berendezés alkalmassága.
Nekünk Tervezőknek ezeket „csak alkalmazni kell”
Ez természetesen megkönnyíti a feladatot. Nem kell a részletekkel túlságosan foglalkozni, elmerülni abban.
Marad a lényeg az épületgépész számára a rendszerelvű gondolkodás alapján a szó szerint vett rendszertervezés.
Ez teszi lehetővé az átfogó problémakezelést is, a mély részletekben való elmerülés nélkül (az épületgépészeti rendszerek alapvető rendszertechnikai méretezése, úm. hőtechnikai, áramlástechnikai, stb. természetesen továbbra is a feladatunk).
Úgy vélem, szükséges bevállalni az itt végigvezetett tevékenységsor alapján adódó pluszfeladatokat, pláne, ha jó diplomáciával a szakma érdekeinek érvényt tudunk szerezni.
Ezen bevezető és a pályázati célt feltáró előszó alapján készült a külön fájlban szerepeltetett:
Épületgépészeti tervdokumentáció tartalmi követelményei
(az MMK ÉgT. 2010.évi feladatalapú pályázata keretében kidolgozta: Cservenyák Gábor, Gyurkovics Zoltán) c. anyag.
Zárszó
Tisztelt Tervező Kollégák!
A bevezetésben tárgyalt, részletezett probléma feltárás, ill. az MMK ÉgT-ben végzett eddigi tevékenységünk kapcsán elengedhetetlenül fontosnak tartottuk a tervezési munka környezetének, vitelének átfogó tárgyalását, a tervezői munka megbecsülését, értékelését.
Valamennyi témába vágó konzultáción visszatérő probléma volt a tervek tartalmi követelményeinek meghatározása, ill. az erre vonatkozó igény.
A 2010. évben MMK által felkarolt és elkészülte után, befogadott ez irányú feladatalapú pályázati témaként dolgoztuk ki a követelmény rendszert.
Szándék volt az is, hogy a lelkiismeretlenül végzett, megalkuvó szemléletet, közreműködést kiszűrjük, ellehetetlenítsük, megvédve ezzel a körültekintő energiatudatos, megújuló energiahasznosítást is bátran alkalmazó tervezőket.
Szándék volt továbbá, hogy az épületgépészeti, energetikai tervezési munka széles körű elismertségét megteremtsük, elérjük a megfelelő díjazást, amely mindenki számára elfogadható legyen.
A következőkben nagy hangsúlyt kívánunk fektetni arra is, hogy az épületgépészeti tervezés, az energetikai vizsgálatok már az előkészítő szakaszban, kötelező érvénnyel engedélyezési szintű feladatként is megjelenjenek.
Ez azt jelenti, hogy az építési engedélyeztetéshez hasonlóan épületgépészeti, energetikai engedélyezési terv kötelezőérvényű bevezetését érjük el.
A fentiekben szereplő ún. ERT e célt is szolgálja.
Miskolc, 2011. június 28.
Cservenyák Gábor MMK ÉgT alelnök
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Elöljáróban szeretném köszönetemet és szakmai elismerésemet kifejezni a rendkívül színvonalas anyag elkészítéséért.
Azt is mondták már azonban, többségében nálam jóval okosabbak, hogy nincs az a tökéletesen megírt anyag, amit nem lehetne még jobbá tenni.
Ennek szellemében engedjenek / engedjetek meg néhány észrevételt, kiegészítési javaslatot.
A kidolgozott anyag zömében nagyon helyesen, de véleményem szerint néhol kicsit túlzottan elmegy
az energetikai szemlélet irányába. Félve írom, hogy néhol kicsit túl is hangsúlyozza azt.
Az energetikai szemlélet manapság bűvszó, amire mindenki előszeretettel hivatkozik, legyen műszaki, gazdaségi szakember vagy akár politikus.
Magam is egyetértek az energiaracionalizálással, a fűtési energia felhasználás csökkentésével, az alternatív energiák felhasználásának akár gyorsított üzemű növelésével, de mindezt okosan, ésszerűen kellene a gyakorlatban csinálni.
Mire gondolok? Például a jelenleg is érvényben lévő pályázati rendszerben szerepel egy követelmény a 25 %-os mértékű alternatív energia hasznosítási kötelezettségről. Nem egy leendő pályázató esetében jutottam arra a konklúzióra, hogy nincs reális alternatív energia hasznosítási lehetőségük.
Ilyenkor ugye két lehetőség marad: nem pályázunk vagy valamit beleerőltetünk a projektbe, hogy egyáltalán az energetikai projekt eséllyel indulhasson a pályázaton.
Mint már egy korábbi hozzászólásomban már utaltam rá a hivatkozott anyag bevezetése tervezői jogosultság tekintetében is változtatásokat fog igényelni.
Jelen állapot szerint egy létesítmény épületgépészeti tervfázisainak elkészítése nagyságrendtől függően G vagy G-T jogsultsággal
megoldható.
A tervezett szerint mindehhez már az első tervezési fázisban energetikai tanúsítás is szükséges, ami ugyebár külön jogosulság, olyan amihez például nem feltétel az épületgépészeti alapvégzettség.
Az engedélyezési tervnél már pl geotermikus hőszivattyú esetében megfelelő vízügyi jogosultság is megkívántatik a vízjogi engedélyeztetéshez. Ezzel egyidejűleg energetikai auditra is szükség van, ami ugye szintén a szűken vett épületgépészeten túlmutató jogosultság.
Az energetikai auditálás ráadásul egy külön történet: szerintem nem teljesen passzol a kamarai törvénnyel, hogy ilyen jogosultsághoz a kamara megkerülésével is hozzá lehet legálisan jutni. Ennek a kettősségnek a megszűntetése szerintem a tagozat és a kamara egyik legsűrgetőbb teendője kell, hogy legyen.
A másik probléma az energetikai auditálási jogosultsággal és a tervezetben leírtak fényében, hogy jelen állás szerint olyan a feltételrendszer, hogy a megszerzését nem köti épületgépészeti és/vagy energetikai felsőfokú végzettséghez, nota bene akár építész vagy statikus is megszerezheti. Ez a véleményem szerint most is abszurd, de különösen akkor lesz az, ha az energetikai audit elkészítése az épületgépészeti terv lényeges tartalmi elemévé válik.
A másik észrevétel már inkább gazdasági és ebből kifolyólag az épületgépész tervezők jó része számára már feketén-fehéren egzisztenciális probléma. Nem kell nagy jövőbelátó képesség annak belátásához, hogy a tervezetnek a jogosultsági rendszer átgondolása nélküli bevezetése a kislétszámú főleg vidéki irodák versenyhátrányát, ellehetetlenülését fogja eredményezni. (Ezt részben már úgyis megtette a közbeszerzési törvény és annak a gyakorlati alkalmazása.)
Végezetül egy javaslatom is lenne a jogosultági problémák gordiuszi szintű rendezésére: meggondolandó lehetne szerintem az is, hogy a tervellenőrzések beszűkülésével kiüresedett vezető tervezői címet új tartalommal töltsünk meg.
Vezető tervezői címet úgy gondolom, hogy csak az épületgépészeti szakma krémje kaphatott a múltban és kaphat a jövőben is. Nem követne el a kamara hibát azzal, hogy az épületgépészeti terv követelményrendszer bevezetését összekötné az egyébként már meglévő vezető tervezői cím tényleges jogosultsággá fejlesztésével.
Köszönöm figyelmeteket:
Fázmán József
alelnök
Vas megyei Épületgépész Szakcsoport
Természetesen gratulálok, szép nagy anyag, jó segédanyag. Lehet, én csak egy kis szegmens, a lakóházépítések gépészeti tervezés területén ragadtam az utóbbi évtizedben, de ott más tartalmi igényt látok és el kell fogadnom azok jogosságát.
Valószínű a szereplők erős érdekeltsége követeli meg. Az előtervekben felsoroltak ugye közel sem elegendőek a beruházói, szakági egyeztetésekhez, vagyis így egy jó mankó vázlat.Részletezésre ez nem alkalmas fórum.
Ami úgy látum nem egyedi eset, hogy a beruházások, több energia megtakarítási lehetőséget tartalmaznak, melyeket a kezelők a későbbiekben nem igazán használnak ki, mert ők általában – a minél kevesebb gond jelszóval- nem a legkevesebb energia felhasználásban érdekeltek. Utóbbi 1200 lakás minden épületéhez „Üzemeltetési Műszaki Leírást” is készítek, némileg leegyszerüsített nyelvezettel, fontos kieemelésekkel, minden figyelendőre és karbantartandóra kitérve. Azon kívül, hogy nagyon köszönik, tudom az a különbség, hogy ezt tanulmányozzák, persze nem csak a jó szándékuk miatt, hanem kihangsúlyozom a számonkérhető felelőségüket.
Talán másoknak is hasznos lehet.
üdv. Wildner Gábor
Az előttem hozzászólókhoz csatlakozom azon véleményemmel, hogy kiváló munkát végeztek a szerzők, de abban is egyet kell értenem Velük, hogy ezt a munkát tovább kell fejleszteni:
1. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a számlát a megbízó fizeti, ezért a tervező nem diktálhatja a szerinte legjobb megoldásokat.
A tervezőnek alternatívákat kell felkínálnia, meghagyva a választás lehetőségét a megbízó számára, különösen ügyelve arra, hogy a felkínálta alternatívák valós gazdaságossági feltételrendszeren alapuljanak.
Tapasztalatom szerint főleg az üzemeltetési és karbantartási költségek reális mértékével adósak a pályázatokhoz kötelezően elkészítendő megvalósíthatósági tanulmányok, amely hiányosság jelentősen rontja a legkiválóbb tervezői koncepciók hitelességét.
2. Túlsúlyosnak érzem az anyagban a geotermikus energia vonatkozásait, aminek alkalmazását ugyan kívánatosnak tartom, de nem minden áron.
Főleg meglévő épületek esetében pl. jelentős beépítettségű környezetben, vagy kedvezőtlen talajviszonyok esetében ennek erőltetése nem indokolható, inkább rombolja a tervező hitelességét, valamint más reálisan megvalósítható alternatívák rovására történik.
3. Nekünk,épületgépész tervezőknek sajnos tudomásul kell vennünk, hogy tevékenységünk határait a jogosultságunk és a megbízó által biztosított mozgástér behatárolja.
Ezért ott, ahol a megbízó akarja korlátozni a tevékenységünket, a meggyőzés és alternatív megoldások felkínálása sokkal inkább járható út, mint a merev – egyetlen üdvözítő – megoldás erőltetése. Az alternatív megoldások kidolgozása viszont nem fogalmazható meg a MÉDI szisztémája alapján, ezért ez a szegmens csak időráfordítás alapján szerződhető.
4. A tervezet véglegesített formában történő elfogadása kétségtelenül nagy előrelépést jelentene a jelenlegi gyakorlathoz képest, azonban az előrelépéshez még sok akadályt kellene abszolválnunk;
– építési engedély ne legyen kiadható jogosult szaktervező által készített (pl. épületgépész)
tervfejezet nélkül
– Az energetikai számításoknak ne csak a meglétét, hanem megfelelőségét is ellenőriznie kelljen az építési hatóságnak
– Érvényt kell szerezni a tervezői tevékenység
jogosultsági feltételeinek és elérni a rendeletalkotóknál, hogy a jogosulatlan tervezés (pl. a zugírászathoz hasonló) törvényi retorziókkal járjon együtt
– Ugyancsak a rendeletalkotóknál kell elérni, hogy a megbízott jogosult tervező munkadíja és tevékenységének szerzői jogi védelme legalább az alkotóművészekével egyenértékű jogvédelemben részesüljön
Sok gondolat jár a fejemben még, de már későre jár, ezért később majd folytatom….
NG