Rendszerint 2-3 hónapos csúszással publikálja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a gázpiaci monitoring riportját. Ezúttal a márciusi adatok kerülnek górcső alá, amit geopolitikai sokk, áremelkedés, ázsiai LNG-prémium címmel adott közre az enegiahivatal.
Márciusban az európai földgázpiacokon a februári korrekciót követően éles és széles körű áremelkedés bontakozott ki. A hónap elején még 40 €/MWh körüli árszintek voltak jellemzők, ezt azonban gyors átárazódás követte az USA–iráni konfliktus eszkalációja, a Hormuzi-szoros lezárása és a katari LNG-kínálat kiesése miatt. A TTF másnapi ár havi átlaga 52,7 €/MWh volt, ami 58,7%-os havi növekedést jelentett, miközben a THE és a CEGH 54 €/MWh körüli szinten, a CEEGEX pedig szintén hasonló ársávban zárt. A régiós prémiumok átlagosan mérséklődtek: a CEGH–TTF spread 1,4 €/MWh-ra, a CEEGEX–TTF spread 0,6 €/MWh-ra csökkent, ugyanakkor a CEEGEX-relációkban a napi volatilitás érdemben nőtt.
Importoldalon az EU napi átlagos földgázimportja 11 160 GWh/nap volt, ami 2,6%-os havi csökkenést jelentett. Az LNG-import 5 230 GWh/napra mérséklődött, részaránya 48%-ról 47%-ra csökkent. A norvég import gyakorlatilag stabil maradt, 3 977 GWh/nap szinten, míg az afrikai és az azeri forrás enyhén erősödött. A globális forward piacokon a februári európai prémium márciusban ázsiai prémiumba fordult: a TTF májusi termék havi átlaga 52,7 €/MWh, a JKM-é 58,9 €/MWh volt, így a februári 1 €/MWh körüli TTF-prémium után már 6,2 €/MWh-os JKM-prémium alakult ki. Ez azt jelezte, hogy a szabad LNG-volumenek Ázsia felé fordultak.
A kelet-közép-európai régióban a magyar piac relatív kínálati helyzete javult: az osztrák import visszaesett, miközben a román, horvát és szerb irány szerepe erősödött. A magyar rendszer nettó importja márciusban tovább nőtt, miközben az Ukrajna felé irányuló export továbbra is jelentős maradt, bár a februárihoz képest mérséklődött. Összességében márciusban az európai földgázpiacot nem a regionális fundamentumok, hanem a globális LNG-piaci sokk, a geopolitikai kockázatok és az alacsony tárolói szintről induló betárolási szezon kockázata határozta meg.
Magyarországi földgázpiaci helyzet: erős nettó import, alacsonyabb kereslet, átrendeződő források
2026 márciusában a magyar földgázrendszer nettó importpozíciója tovább erősödött: a teljes határforgalom 11,7 TWh volt (–16% hó/hó), miközben az export jelentősen visszaesett. A nettó import napi átlagban 224 GWh/napra nőtt (+22% hó/hó), amit elsősorban az exportcsökkenés és az erősödő déli-keleti import magyaráz.
A belföldi fogyasztás 8,9 TWh volt, ami 10%-kal alacsonyabb az előző évnél és jelentősen elmaradt az átlagtól. A csúcsnapi felhasználás 361 GWh volt, ami historikusan alacsony szintet jelez, így a rendszer egyensúlya kevésbé volt feszes.
Importoldalon Szerbia továbbra is domináns maradt (241 GWh/nap), miközben a román (76 GWh/nap) és horvát (25 GWh/nap) szállítások erősödtek, az osztrák import viszont tovább csökkent. Exportoldalon az ukrán irány továbbra is meghatározó volt (92 GWh/nap), de mérséklődött.
A tárolói kitárolás jelentősen lassult (54 GWh/nap, –49% év/év), a töltöttség 33%-on (22,1 TWh) zárt. Az alacsonyabb kereslet és a magas nettó import mérsékelte a készletfelhasználást. Összességében márciusban a magyar piacot az erős nettó import, a visszafogott kereslet és a déli-keleti források erősödése jellemezte, miközben a rendszer egyre inkább importvezéreltté vált.
Európai földgáztárolási helyzetkép: alacsony töltöttség, lassuló kitárolás, növekvő kockázatok
Március végére az uniós földgáztárolók töltöttségi szintje 27,7%-ra csökkent, ami 6,1 százalékponttal marad el az előző év azonos időszakától, és a tíz éves átlag mindössze 73%-ának felel meg. A készletszint tovább mérséklődött, ugyanakkor a kitárolás üteme jelentősen lassult: az EU-ban a nettó kitárolás 47%-kal volt alacsonyabb éves alapon, amit az alacsonyabb fogyasztás és a magasabb nettó import magyaráz.
Régiós szinten a tárolói helyzet eltérően alakult az egyes országok között. Ausztriában és Szlovákiában a töltöttségi szint jelentősen elmaradt az előző évitől, míg Horvátországban a tárolói töltöttség az előző évhez képest magasabb szinten alakult. Ukrajnában a készletszint kiugróan magasabb volt az egy évvel korábbinál – közel hatszorosa a 2025. márciusi értéknek –, ami elsősorban az alacsony bázissal magyarázható. A régió egészében mérséklődött a kitárolás üteme, ugyanakkor egyes országokban – különösen Romániában – ettől eltérő, erősebb kitárolási dinamika jelent meg.
Összességében márciusban a kitárolás lassulása ellenére az alacsony töltöttségi szint miatt a tárolói helyzet továbbra is feszes maradt a betárolási szezon kezdetén. A globális LNG-piaci feszültségek és az ázsiai prémium kialakulása érdemben növelte a kockázatokat, és hozzájárult a magasabb árszintek fennmaradásához az európai piacokon.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.