A XVIII. Épületgépészeti, Gépészeti és Építőipari Szakmai Napok megint sok érdekességgel, pozitívummal szolgáltak. Cikkünkben tapasztalatainkról és az érdekesebb témákról írunk röviden.
A kiállítás újra az Egyetem patinás főépületének díszudvarában került megrendezésre. A válsággal, és azzal, hogy egyre kevesebb cégnek van pénze kiállítani, nem tudunk mit tenni, ám dicséretes a szervezők munkája, hogy a lehető legtöbb látogatót vonzották ide: rengeteg szakközépiskolás és egyetemista érdeklődött komolyan, és sok környékbeli szakember is kilátogatott az eseményre.
Az előadáskínálat kapcsán, túl azon, hogy a szaknapok kezdenek igen széles kört felölelni, igazi universitas jelleggel, kiemelném, hogy épületgépész területen a sok újdonság mellett a „régi” jól ismert előadók is új, érdekes témákat hoztak! Nagyon remélem, hogy szaklapunk hasábjain a későbbiekben eme előadásokat leközölhetjük.
Külön kiemelném Halász Györgyné előadását a debreceni épületgépész felsőoktatás 25 évéről, ami egyszerre volt szomorú és vidám, de mindenképpen érdekes. A szellemileg egyre frissebb Bánhidi professzor Hőkomfort és energiamegtakarítás című előadása új szempontokat vetett fel a témában, mint ahogy Barótfi tanár úr a légcserével kapcsolatban. Számomra a legérdekesebb mégis Kontra professzornak egy konkrét, geotermikus energiákra épülő falufűtést bemutató előadása volt, mivel felhívta a figyelmet egy a pályázatokkal kapcsolatos problémára, arra, hogy a kiírások a mérnök, a tervező kezét sokszor rossz értelemben is megkötik, hiszen erőltetnek a műszakilag ideális megoldás helyett nem optimális, de támogatott változatokat.
A pénteki nap számomra csúcspontja a közel zéró energiaépületekről szóló előadások voltak. Megéri-e ilyet építeni, és milyet építsünk, ha már 2018-20-tól kötelező lesz? Mi a műszaki és mi a gazdasági optimum? A napot a Zöld professzor moderálta fórum zárta, érdekes felvetésekkel.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.