Fűtés VRV III rendszerrel

Közület esetében 2009. augusztus 1-től 20 m3/h alatti fogyasztás esetén 3,209 Ft/MJ, amit a gázművek számláz. A gáz fűtőértéke 34 MJ/m3. Ebből kijön, hogy nettó 109,11 Ft 1 m3 gáz. Ha 1-es (azaz 100%-os) rendszer-hatásfokkal számolunk (ez 0,8 es 1,03 között lehet, mint valós rendszer-hatásfok, kazántípustól függően), akkor megkapjuk, hogy kondenzációs kazánnal nettó 11,55 Ft 1 KWh előállításának az ára.

A közületek a lakossági villanyárnál jóval kedvezőbben, 32,0 Ft/kWh áron kapják a villanyt (bruttó 45,33 Ft/KWh-val szemben nettó 32,0 Ft/kWh a közületi villanyár, bár mivel a közület szabadáras, így ettől eltérő is lehet). Így megkapjuk, hogy 2,77 a villany és a gáz közötti arányszám (32,0 / 11,55), azaz ennyiszer drágább tisztán villannyal fűteni. Viszont erre jön a klímák COP-értéke, hogy 1 kW bevitt villanyból hőszivattyús üzemben mennyi fűtést tud bejuttatni a helyiség(ek)be. A betervezésre kerülő klímarendszer ezt az értéket bőven tudja produkálni.

Magyar körülmények között a VRV III rendszer átlagos téli külső hőmérséklet mellett (2,4 °C meteorológiai átlag) 3,74-es értéket tud produkálni, mint COP-tényező, 50%-os részterhelésen. Ez a külső hőmérséklet és a belső igények alapján folyamatosan változik, lehet, hogy 2,9 (-15 °C esetén), de van, hogy 4 feletti az érték. Ezen COP-értékből létszik, hogy legalább 20-25%-kal olcsóbb hőszivattyús VRV rendszerrel fűteni, mint a kondenzációs kazános megoldással. Ebbe a teljesítménytényezőbe nincs beleszámolva, hogy a kazános rendszerbe szükséges szivattyú(k) is fogyasztanak, ráadásul legtöbb esetben 24 órán keresztül.

VRV rendszer részterheléses COP- és EER-értékei: