Hétfőn kijött a nemzetgazdasági miniszter 51/2013. (XI. 18.) NGM rendelete a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet módosításáról.
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § h) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. §
(1) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az ingatlantulajdonos a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével – műszaki-biztonsági felülvizsgálatát – a 2/A. §-ban meghatározott kivétellel – a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott időszakos gázmérő hitelesítéssel összefüggő gázmérő cserével (a továbbiakban: gázmérő csere) egyidejűleg köteles elvégeztetni.
(2) Ha az ingatlantulajdonos a gázmérő cseréjének dátumához képest 10 évnél nem régebbi jegyzőkönyvvel igazolja a műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégeztetésének tényét, nem köteles a soron következő gázmérő cseréjével egyidejűleg újból elvégeztetni a felülvizsgálatot. Az ingatlantulajdonos a gázmérő cseréjének napja előtt köteles bejelenteni, hogy a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot az e bekezdésben meghatározott időszakban elvégeztette.
(3) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az ingatlantulajdonos a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot az ellátását lehetővé tevő, területileg illetékes földgázelosztói engedélyestől történő megrendelés útján köteles elvégeztetni.”
2. § Az R. a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § Ha a felhasználó nem jogosult egyetemes szolgáltatásra, az ingatlantulajdonos köteles
a) a felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével – műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett felhasználói berendezés esetében az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente,
b) a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy a 2012. szeptember 1-jét megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente elvégeztetni.”
3. §
(1) Az R. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról az 1. mellékletben meghatározott tartalommal a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készítenie, és annak egy példányát csatlakozóvezeték esetében az ingatlantulajdonosnak, felhasználói berendezés esetében az ingatlantulajdonosnak a felhasználó útján, igazolható módon át kell adnia, egy példányát pedig a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató részére 8 napon belül meg kell küldenie. A jegyzőkönyvet az ingatlantulajdonos köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. A földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a jegyzőkönyvet köteles megőrizni és a beérkezett jegyzőkönyvekről nyilvántartást vezetni.”
(2) Az R. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(5) Ha a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni, arról az ingatlan tulajdonosát és a felhasználót a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni.”
4. § Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével – vagy csatlakozóvezeték esetében az ingatlantulajdonos a földgázelosztói engedélyesnél 2013. december 31-ig köteles bejelentést tenni, melyben megrendeli az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a helyszíni vizsgálatot az ingatlantulajdonos általi bejelentés és megrendelés alapján a földgázelosztói engedélyes 2014. szeptember 30-ig köteles elvégezni a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő útján.
(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során feltárt hibák kijavítására az ingatlantulajdonos 2015. szeptember 30-ig köteles. E határidő meghosszabbodik a (8) bekezdésben meghatározott eljárás időtartamával.
(4) A társasház a földgázelosztói engedélyestől a társasházra vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül, vagy amennyiben ebben az időszakban a csatlakozóvezeték cseréjére sor került, a cserét követő 10 éven belül, majd ezt követően 10 évente rendszeresen köteles megrendelni a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát. A társasházban található helyiségekben üzembe helyezett felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatát a csatlakozóvezetékek esedékes felülvizsgálatával egyidejűleg kell elvégeztetni.
(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a helyszíni vizsgálatot a társasház általi bejelentés és megrendelés alapján a földgázelosztói engedélyes a bejelentéstől számított 1 éven belül köteles elvégezni a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő útján.
(6) Az (1) bekezdésben nem szabályozott esetekben a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavítására az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálatról készült jegyzőkönyv kiállításának napjától számított 1 éven belül köteles. E határidő meghosszabbodik a (8) bekezdésben meghatározott eljárás időtartamával.
(7) Az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításának szükségességét az 1. melléklet szerinti nyilatkozatával veszi tudomásul vagy vitatja.
(8) Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításának szükségességét vitatja, a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálata során feltárt hibák kijavítására kötelezés és a javításokkal kapcsolatos mulasztások bejelentésének kezelésére és a mulasztás szankcionálására hatáskörrel rendelkező hatóságot és eljárási rendjét meghatározó jogszabály szerint teszi meg.”
5. § Az R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Ha a felhasználó nem jogosult egyetemes szolgáltatásra, a 2012. szeptember 1-je előtt üzembe helyezett felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével –, vagy csatlakozóvezeték 1/A. § szerinti, első műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az ingatlantulajdonos az alábbi időpontig köteles elvégeztetni:
a) az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2015. december 31-ig,
b) az 1981. január 1-je és 1993. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2016. december 31-ig,
c) az 1994. január 1-je és 2003. december 31-e közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2017. december 31-ig,
d) a 2004. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében, vagy az a)-c) pont szerinti időpontban üzembe helyezett, de 2003. december 31-e után felülvizsgált felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében 2018. december 31-ig.”
6. § Az R. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A 2005. november 1-je előtt jogerőre emelkedett használatbavételi engedéllyel rendelkező társasház 2015. október 31-ig köteles megrendelni a csatlakozóvezeték 2/A. § (4) bekezdése szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálatát. Amennyiben a társasház a felülvizsgálatról készült, a gázmérő cseréjének dátumához képest 10 évnél nem régebbi jegyzőkönyvvel igazolja a műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégeztetésének tényét, nem köteles a jelen bekezdésben meghatározott határidőig megrendelni az újbóli felülvizsgálatot.”
7. § Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
6 hozzászólás
Hát, nem vagyok benne biztos, hogy szerencsés ötlet volt, amikor a miniszterelnök-helyettes a nyáron a 1421/2013. Kormányhatározatban Varga Mihály pénzügyminisztert (tudom, hogy most már nemzetgazdasági) bízta meg a 19/2012. NGM rendelet újragondolására. Elég sok egyéb dolga is volt, igazán nem is a szakmája, és szerintem az apparátusában sem sokan jártasak ilyen gázos ügyekben. Bő négy hónapig küzdöttek a dolgon, ahhoz képest elég zavaros lett.
(Vagy csak én érzem így?)
Az Országgyűlés a 2013. október 14-i ülésnapján fogadta el 2013. évi CLXVII. törvényt (salátatörvényt), amelyben úgy módosította a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényt, hogy a felülvizsgálat elvégzését (igénybejelentés esetében) a szolgáltató hatáskörébe utalta, amit annak díjmentesen kell elvégezni. Az esetleg szükségesnek ítélt átalakítás elvégeztetése továbbra is a felhasználó kötelessége marad, de a kormány, a későbbiekben az ezzel kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró független hatóságot jelöl ki.
Ezt a törvényt egészítette ki ez a mostani rendelet, amely a felülvizsgálat határidejére utal. Ezt, az 1981. előtt üzembe helyezett csatlakozó vezetékek, illetve felhasználói berendezések esetén legkésőbb 2014. szeptember 30-ig köteles a szolgáltató elvégez(tet)ni, egyébként pedig elegendő, ha mérő cseréjekor kerít sort rá.
”Ha a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni, arról az ingatlan tulajdonosát és a felhasználót a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni.”
Ennek a gyakorlati végrehajtását nem igazán értem. A mérő cserét és a felülvizsgálatot egyaránt és ugyanazon időben a szolgáltató végzi. A felhasználó szempontjából végül is érdektelen, hogy a szerelő a szolgáltató alkalmazottja-e, vagy csak megbízottja. Tehát saját magát kell értesítenie. A közvetlen veszély mibenlétét most sem definiálják, annak a megszüntetése alatt feltehetően nem javítást értenek, hanem azt, hogy szüneteltetik a szolgáltatást.
Az 1981. előtt üzembe helyezett rendszerek felülvizsgálatának során feltárt hibák kijavítására, a rendelet szerint, az ingatlantulajdonos 2015. szeptember 30-ig köteles. Mondjuk, a dolog méltányos, a feltárt problémák döntő többsége valószínűleg nem igazán súlyos, ezért a jogszabály alkotója ad egy évet a felhasználónak, hogy gondolkodjon a dolgon, ajánlatokat kérjen be, gyűjtsön egy kis pénzt a költségekre. Gondolom, ha a felülvizsgáló azt veszi észre, hogy valahol dől a gáz, akkor közös megegyezéssel amúgy is haladéktalanul el kell végezni a javítást.
Az 1981. után létesített rendszereknél ez, a türelmi időt biztosító kitétel nem szerepel. Ott nem tudható mi a helyzet, de remélhetően ott is adnak valami időt a javításra.
Az, hogy a fentiek csak a családi házakra vonatkoznak, az az eddigi szövegből nem derül ki, de most jön egy rész (2/A. § (4)), ahol külön nevesítik a társasházakat. Itt mégsem a mérőcseréhez kötik a felülvizsgálatot, hanem a csatlakozóvezeték korához. Közös képviselő legyen a talpán, aki megérti a jogalkotó szándékát. Ha ez már egy beállt rendszer lenne, érteném, minden évben a társasház állomány tizede jelentkezne a megmérettetésre, szépen eloszlana a dolog, de hol vagyunk még ettől? Így kezdetben a teljes százezernyi tíz évnél fiatalabb épületállományt egyszerre kell elintézni? Ki tudja.
Nem folytatom, akit érdekel, és van türelme, úgyis végigrágja magát az anyagon, talán nagyobb elégedettséggel, mint én.
Kedves András!
Teljes mértékben egyetértek az általad leírtakkal.
Nem szívesen, de hozzáteszem, hogy a műszaki szabályozásban sem működik a visszamenőleges hatályú szabályozás, mert az egyenlő a jogbizonytalansággal.
Lehet, hogy a politikai életben van értelme, nem értek hozzá, ezért minősíteni sem tudom, de nem is akarom.
A műszaki életben azonban olyan fizikai, matematikai törvények hatálya alatt kell egy szabályozásnak megszületnie, amelyik az egzakt összefüggéseket használja és nem felülírni akarja.
A gáz-biztonságtechnika nem önnmagáért van, hanem a fogyasztói biztonságért. Ha valaki tehát új szabályokat akar alkotni, akkor csak a megelőzőkre építkezhet. Ha ettől az alapszabálytól eltér, kudarcra van ítélve, bármilyen jó szándékkal is próbálja megközelíteni a szabályozandó területet.
Konkrétebben fogalmazva: A gáz biztonságtechnikai felülvizsgálatok szabályozását ott kell elkezdeni, ahol az előző szabályozás véget ért, a korábbi szabályok betartását kell számon kérni, és csak azt követően lehet további elvárásokat megfogalmazni (konkrét példa; a fokozott légzárású nyílászárók és „B” típusú gázkészülékek problémaköre)
A szolgáltató és fogyasztó felelőségi körét ott kell szétválasztani, ahol annak természetes határai vannak (ahol azt a korábbi szabályozás kijelölte), a fogyasztásmérőnél.
A fogyasztásmérő előtti szakasz egyértelműen a szolgáltató felelőségi körébe tartozik, míg a fogyasztásérő utáni rendszer már a felhasználóé. Minden más megközelítés csak megoldhatatlan problémahalmazt eredményez.
NG
Kedves Gábor!
Jogszabályt írni, az egy szakma. Léteznek kodifikátorok, ők öntik formába a jogalkotók elképzeléseit. Nem kell érteniük a jogszabály tartalmához, nem kell, hogy véleményük legyen arról, hogy az jó-e, vagy sem. Arra figyelnek, hogy a törvény, vagy rendelet felépítése szabályos legyen, a benne leírtak egyértelműek legyenek, és az egész ne mondjon ellent egy másik érvényes jogszabálynak. Na ebből a hozzáértő kodifikátorból van egyre kevesebb. Erre a rendeletre már nem jutott belőlük. Az egész szöveg kesze-kusza, szerintem ahányan olvassák annyiféle módon fogják értelmezni.
Ugye ezek (nagyon lényeges) alaki kérdések. És most a dolog tartalmáról. Ezzel szemben már sokkal kevésbé vagyok kritikus.
Először is ez a (már meglevő rendelet módosításával foglalkozó) rendelet nem foglalkozik műszaki kérdésekkel, ez nem tárgya ennek az idézett jogszabálynak. ő leginkább a felülvizsgálat ütemezéséről szól. Eredendően (és ezt magasabb szinten egy magasabb szintű jogszabály, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény is így írta elő) eddig a lakónak kellett keresni egy olyan szabadúszó szerelőt, akinek volt megfelelő jogosultsága. Az idei évben, ha mindenki betartotta volna jogszabályt, nagyjából egymillió lakást kellett volna végignézni 1500 felülvizsgálónak, jobbadán fűtési szezonon kívül. Persze sokan több ajánlatot is bekértek. A vállalkozó számos olyan helyre is elment, ahol aztán nem őt bízták meg. Egyszerűen számszakilag végrehajthatatlan volt a dolog. Most ez a feladat a szolgáltató hatáskörébe került, aki jobban tudja időben és területileg ütemezni a munkáját. Mondjuk a távfűtött, de gáztűzhellyel rendelkező lakásokat akár télen is felkeresheti. Ehhez alaposan széthúzták a határidőket. A felülvizsgálatot ezentúl is a lakónak kell kérni, de a szolgáltatónak egy éve van, hogy a kérdésnek eleget tegyen. A mérőcserét is ütemezik, szerencsés, ha a két dolgot össze lehet hozni. Eddig, az esetek többségében a felülvizsgáló volt a későbbi kivitelező is, aki haladék nélkül akart fúrni-faragni. Legyünk őszinték, azon volt a pénz. Most időt adnak a lakónak is a munkák elvégeztetésére. Természetesen a tényleg közvetlen veszélyt ezentúl is haladéktalanul el kell hárítani.
Az eddigi szabadúszó szerelők persze utálni fogják ezt a felállást, de nem biztos, hogy igazuk van. Ha több lesz a felülvizsgálat, több lesz a kivitelezési munka is.
A rendelet, eredeti formájában, műszakilag kidolgozatlan volt, minden szerelő a saját hite szerint járt el. Mivel mostantól a szolgáltató kezébe kerül a felülvizsgálat, ő végre egységesítheti ezeket a protokollokat, elvéve a felelősséget a végrehajtóktól. Remélem, ezt bölcsen fogja megtenni.
Amikor a tervezethez hozzá lehetett szólni, nagyjából, kicsit bővebb lére eresztve, ezt írtam le a jogalkotónak.
Szóval én jobbnak tartom a mostani rendszert a korábbinál, fenntartva a kidolgozásáról fentebb leírt kritikus véleményemet is.
Mindennek ellenére a módosítással életszerűbb, praktikusabb jogszabályt kaptunk.
A szolgáltatók jelenleg nem rendelkeznek megfelelő a tevékenység végzésére jogosult szakemberrel. kérdés, hogy ez milyen módon oldódik meg: meglévő alkalmazottak iskoláztatásával, jogosultsággal rendelkezők felvételével, alvállalkozók igénybevételevel esetleg más , kreatív módon.
Az biztosnak tűnik, hogy ezzel nekünk független felülvizsgálóknak gyakorlatilag megszűnnek a lehetőségeink.
FJ
Sajnos véleményemet csak két részletben tudom közreadni.
1. rész.
1. §1 (1) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az ingatlantulajdonos a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével – műszaki-biztonsági felülvizsgálatát – a 2/A. §-ban meghatározott kivétellel – a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott időszakos gázmérő hitelesítéssel összefüggő gázmérő cserével (a továbbiakban: gázmérő csere) egyidejűleg köteles elvégeztetni.
Kérdések:
A rendelkezés jogszerűen nem teljesíthető, ugyanis a csatlakozóvezeték (~méretlen vezeték) társasház és lakásszövetkezet esetében, osztatlan közös tulajdon, fenntartása a társasházat, szövetkezetet, állami, önkormányzati épületnél pedig a bérbeadót terheli, az előbbi két esetben a felhasználói berendezéshez (~mért vezeték+készülékek) sem rálátásuk, sem közük nincs , milyen alapon kötelezhető a felülvizsgálat elvégeztetésére?
Mi az eljárás akkor, ha nincs gázmérő? (Országosan százezres panellakásban.)
2.§ 5)4 Ha a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni, arról az ingatlan tulajdonosát és a felhasználót a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni.
Vélemény:
A „kiváltó ok” megszüntetésének kötelezettsége jogi (esetleg: nyelvi) abszurd, ugyanis e szerint a felülvizsgáló esetleg komoly és költséges beavatkozásra kötelezett, jogszabályi feltételek, továbbá anélkül, hogy munkájának költségét vállalná/megfizetné-e valaki. (Helyes megfogalmazás lenne, ha nem a kiváltó ok, hanem helyzet kezelésére, intézkedésre lenne kötelezett, pl a Gázszolgáltató hibaelhárításának, esetleg a Katasztrófavédelem értesítése.)
2/A. §5 (1) Ha a felhasználó egyetemes szolgáltatásra jogosult, az 1981. január 1-je előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés – a gázfelhasználó technológia kivételével – vagy csatlakozóvezeték esetében az ingatlantulajdonos a földgázelosztói engedélyesnél 2013. december 31-ig köteles bejelentést tenni, melyben megrendeli az első műszaki-biztonsági felülvizsgálat elvégzését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a helyszíni vizsgálatot az ingatlantulajdonos általi bejelentés és megrendelés alapján a földgázelosztói engedélyes 2014. szeptember 30-ig köteles elvégezni a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló miniszteri rendelet szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálatra jogosító engedéllyel rendelkező gázszerelő útján.
(3) A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat során feltárt hibák kijavítására az ingatlantulajdonos 2015. szeptember 30-ig köteles. E határidő meghosszabbodik a (8) bekezdésben meghatározott eljárás időtartamával.
Vélemény:
Az „ingatlantulajdonos” ismét felbukkan
A kijavítási kötelezettség ilyen mértékű-jogszabállyal támogatott- elnyújtása életveszélyes lehet, ugyanis a létesítés és a kijavítás közötti 35 (vagy akármennyi) év általában elfogadhatatlan állapotokat takar.
(4) A társasház a földgázelosztói engedélyestől a társasházra vonatkozó használatbavételi engedély jogerőre emelkedésétől számított 10 éven belül, vagy amennyiben ebben az időszakban a csatlakozóvezeték cseréjére sor került, a cserét követő 10 éven belül, majd ezt követően 10 évente rendszeresen köteles megrendelni a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát. A társasházban található helyiségekben üzembe helyezett felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatát a csatlakozóvezetékek esedékes felülvizsgálatával egyidejűleg kell elvégeztetni.
Vélemény:
A megfogalmazás következetlen és zavaros:
Itt már nem az „ingatlantulajdonos” megnevezést használja, e posztot (kissé rejtve) a „társasház” vette át, de ettől a dilemma még maradt…
A társasházban található helyiségekben üzembe helyezett felhasználói berendezések…stb itt (és másutt is) egyrészt szerencsésebb lett volna a GET szerint „Felhasználói hely” megnevezést használni, másrészt az 1.§ (1) –hoz hasonlóan akár helyiségekben, akár a felhasználói helyek többségében lévő készülékekhez sem az ingatlantulajdonosnak, sem a „társasháznak” sem rálátása, sem köze nincs.
(8) Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálat során feltárt hibák kijavításának szükségességét vitatja, a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálata során feltárt hibák kijavítására kötelezés és a javításokkal kapcsolatos mulasztások bejelentésének kezelésére és a mulasztás szankcionálására hatáskörrel rendelkező hatóságot és eljárási rendjét meghatározó jogszabály szerint teszi meg.
Vélemény:
2. rész.
Vélemény:
Sem a szankcionálás, sem a hatáskörrel rendelkező hatóság nem ismert, holott ezt ismerni kellene. Úgy vélem, hogy ez még nincs kimunkálva, illetve kijelölve.
Egyebek.
Az alig több, mint egy év elteltével, az első határidő (az 1981 január 1. előtt létesített berendezések) letelte előtt másfél hónappal módosított jogszabály , mely még ingyenessé is tette a felülvizsgálatot, még a legfinomabban fogalmazva azon túl, hogy nem a jogalkotás dicsősége, nagy pofon a jogkövető magatartásnak.
Szakmai megközelítésben a jogszabálynak csupán egy előnyét látom:
az 1981. január 1. előtt épült/üzembe helyezett rendszerek esetében, a gyakorlatilag teljesíthetetlen (2013. december 31.) határidőt kitolták.
E kérdéshez kapcsolódik az a tény, mi szerint a múlt év végén szinte valamennyi felnőttképzéssel foglalkozó intézmény, szervezet (pl MÉGSZ) „gyorstalpaló” felülvizsgáló képzéseket szervezett, olyan óraszámban és körülmények között, ami kb 100.000 Ft ráfordítással a jóhiszemű részt vevők nagy többségénél csak a „papír” megszerzésére volt jó, nem úgy a szervezőknek és egyéb részt vevőknek.
Több tucat ily módon felkészített emberről tudok, nagyon-nagy többségüknek nem jutott, ma már tudjuk, hogy nem is lesz munkájuk és ezt kb 100.000 Forintjuk bánja.
A felülvizsgálat kérdése, értelmezése a közmédiában „életveszélyes” értelmezést kapott, ugyanis- konkrét bejátszással azt példázzák, sugallják- hogy a gázkészülékek évenkénti (kötelezettség és szankciók nélküli ajánlott) készülék ellenőrzés-karbantartás azonos a szóban forgó, terítéken lévő időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálattal. Ez azért nagyon veszélyes, mert egyrészt az ellenőrzés-karbantartás évente, a műszaki-biztonsági felülvizsgálat pedig öt, illetve tíz évente esedékes, másrészt- mivel az ellenőrzés-karbantartás költségeit mindig, (a jövőben is) felhasználó, az időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatét pedig a földgázelosztói engedélyes (~gázszolgáltató) viseli- erre (5, vagy 10 évig) várva a gázkészülékek életveszélyes állapotba kerülnek.