H tarifa kontra napelem hőszivattyús fűtésnél

Induljunk ki az alap kérdésből: mennyi elektromos áramot fogyaszt egy hőszivattyú? A tökéletes válasz megadásához tudnunk kell az épület hőveszteségét, a hőleadó felületek típusát, és a kívánt végfelhasználó hőmérsékletet. Mert akarhat bárki 23 °C-os meleget a lakásban, ha nincs kiépítve az erre alkalmas hőleadó felület, és nincs beépítve a megfelelő teljesítményt leadó hőtermelő, akkor a világ legjobb hőszivattyúja sem tudja kielégíteni azt az alapvető igényt, hogy ne fázzunk szeretett otthonunkban.

Alap példaként vegyünk most egy 200 m²-es családi házat, amiben padlófűtéssel, 35 °C-os előremenő vízhőmérséklettel kell 10 kW-os hőveszteséget kiszolgálni. Hőtermelő egységnek kiválasztjuk a Columbus Klímaértékesítő Kft. által forgalmazott prémium kategóriás japán márkájú 11 kW-os Fujitsu Waterstage levegő-víz hőszivattyút. A kiinduló értékek alapján az éves elektromos fogyasztás várhatóan 5200 kWh körül adódna, amihez előre láthatóan 4-5 kW-os napelemes rendszer szükséges. Ez a napelemes rendszer csak a hőszivattyú elektromos fogyasztását képes fedezni, az egyéb elektromos fogyasztás ezen felül adódna.

A 4-5 kW-os napelemes rendszer kiépítése támogatás nélkül mai árakon 2,5–3,5 millió forint körül alakul. Ez az összeg tartalmazza a napelemeket, az invertert, a tartószerkezetet, a telepítési díjat és a szükséges engedélyezési költségeket. A megtérülési idő ebben az esetben 8-12 év. Állami támogatás mellett ez az idő feleződhet, de nagyon jó esetben akár harmadolható is.

Ezzel szemben hőszivattyús fűtés esetén, amennyiben a hőtermelő egységünk alkalmas rá (megfelelő SCOP értékkel rendelkezik), H tarifáról is tudjuk működtetni készülékünket. A H tarifa szigorúan fűtési időszakban jár (október 15-től április 15-ig), ami azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos áram 23-24 forintba kerül. A példánkat figyelembe véve, éves szinten kb. 125 000 forint értékű villanyszámla várható az említett 10 kW-os épület H tarifás üzemeltetése esetén. A külön H tarifás óra kialakításának költsége változó, de nagyságrendben elmondható, hogy 180 000 és 340 000 forint között megoldható. Ez a költség tartalmazza az anyagköltségeket, és a szerelői munkadíjat. Az új mérő kialakítását a hálózati szolgáltatónál engedélyeztetni kell, az adminisztrációs díj 15 000 és 30 000 forint között mozog. Az átalakítási díj függ még továbbá az ingatlan adottságaitól, a kivitelezői díjszabástól és az egyéni műszaki megoldásoktól.

Ott tartunk a jelenlegi példánkban, hogy a H tarifás óra kiépítése kerül nagyságrendben 300 000 forintba. Adódik a kérdés: ezzel minden költséggel kalkuláltunk? Nem, ugyanis a jelenlegi szabályozás szerint a H tarifa igényléshez szükséges csatlakozási alapdíj amperenként 5000 forint körül van. Ez egy 3×16 amper igényű hőszivattyúnál 240 000 forint költséget jelent még pluszban. Így a komplett H tarifás kiépítés költsége akár 570 000 forint is lehet, és erre jön még rá az évenkénti 125 000 forintos fogyasztás.

Ha megnézzük, hogy állami támogatás nélkül 2,5–3,5 millió forintba kerül a napelemes rendszer, ami fedezi a hőszivattyú éves fogyasztását az elkövetkezendő 10 évben, akkor jól kiszámítható, hogy ehhez képest a H tarifás óra kiépítése és a 10 évvel kalkulált fogyasztás együttesen durván 1,8 millió forintba kerülne. Egyértelmű tehát, hogy pályázati kedvezmény nélkül, jobban járunk, ha a H tarifás óra kialakítását választjuk, főleg annak tudatában, hogy a „szaldós” elszámolás jelenleg nem engedélyezett.

Ha viszont azt nézzük, hogy a napelemes rendszerekkel és a szükséges sziget üzemű kiegészítőkkel hosszú távon energiafüggetlenséget tudunk elérni, és a megújuló energiának köszönhetően csökkenteni tudjuk a szén-dioxid-kibocsátást, akkor megállapíthatjuk, hogy egyik esetben sem okozunk különösebb anyagi és környezeti károkat a jövőnket és fűtésrendszerünket illetően. 

Kristóf György,
Mérnök értékesítő
Columbus Klímaértékesítő Kft.
www.fujitsuklima.hu