Olvasói levél homlokzati füstgáz-kivezetésről, OTÉK-ról, a kamara szerepéről, a kéményseprőkről, illetve a szakmáról.
Nemrég szembesültem az alábbiakkal az ÉGÁZ-GÉGÁZ tervjóváhagyás alkalmával.
Az OTÉK (253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet módosították a 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelettel.
A hatályos OTÉK-ban a gáznemű égéstermék homlokzati kivezetés feltételeivel a 80.§ foglalkozik:
80. §271 (1) Homlokzati égéstermék-kivezetést létesíteni – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – építmény, építményrész homlokzatán nem lehet.
(2) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely létesíthető – ha a kivezetési helytől mért 10,0 m távolságon belül nincs épület – e rendelkezés hatálybalépését megelőzően használatba vett, meglévő
a) földszintes és szabadon, illetve oldalhatáron álló épület homlokzatán,
b) többszintes épület homlokzatán azzal, hogy lakásfűtő (6 kW-nál nagyobb hőteljesítményű) és vízmelegítő (együtt vagy külön) gázfogyasztó készülék homlokzati kivezetésének tengelyétől mért 2,0-2,0 m-es sávban a kivezetés felett a teljes épületmagasságra vonatkozóan a homlokzaton szellőztetésre szolgáló nyílás vagy nyílászáró nincs.
(3) Homlokzati égéstermék-kivezetési hely nem létesíthető
a) a gyalogos és gépkocsival használt átjárókban, aluljárókban, áthajtókban,
b) a légaknában,
c)272 a légudvarban, a 71. § (5) bekezdésében foglaltak kivételével,
d) a bevilágító aknában,
e) a zárt, át nem szellőző kis alapterületű belső udvarban, verandán, beépített loggián, tornácon, padláson, ki nem szellőző zugokban,
f) a közvetlenül csatlakozó járdaszinttől mért 2,10 m-es magasság alatt.
Az MMK szakmailag vizsgálta-e ezt a műszaki ostobaságot?
• Homlokzat és homlokzat között óriási különbség van!
• a jogszabály szövege homlokzatról beszél, és NEM homlokzatokról!
• A települések utcaképében főleg az utcai homlokzatok dominánsak!
• Megint a kéményseprők érték el ezt a szövegezést?!
• Műszakilag a kondenzációs kazánok alacsony károsanyag-kibocsátása miatt nem indokolja semmi a homlokzati kivezetések korlátozását, sokszor az oldalsó homlokzaton előnyösebb a füstgáz-kivezetés létesítése, mint a födém+tető átvezetéssel történő áttörése, annak beázási hibáival együtt!
• Az OTÉK 211/2012. (VII. 30.) Korm. rendelettel történő módosítását követően, az ÉPÜLETGÉPÉSZ szakma értetlenül áll a jogszabályban foglaltak miatt!
Vajon az építészek hogyan veszik figyelembe a terveikben az épületgépészeti lehetőségeket (pl. kémény(ek), füstgáz-elvezető(k) stb.)?
Mikor fog a kamara jogszabályvizsgálatokat végezni? Műszaki butaságokat kiszűrni, kezdeményezni?
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
Több eseben szembesültem ezzel az értelmetlen OTÉK előírással, a szakma (pl. MÉGSZ, Gázipari Vállalkozók) írásos javaslatokat tett a 2 méteres és 10 méteres szabály megszüntetésére. Nem lehet csak a legfelső szinten kiváltani a kéményes kazánokat, konvektorokat, parapett készülékből csak a 6 kW alatti tervezhető.
Gyakorlatilag leállt a középmagas épületek fűtéskorszerűsítése. Maradnak a kéményes kazánok, konvektorok, meg az ezzel járó CO mérgezések.
Kinek jó ez?? Ki a felelős ezért??
Sonkoly Gábor
Alapvetően egyet értek mindazokkal, akik a homlokzati égéstermék kivezetések indokoltnál nagyobb akadályozásával ill. a meglévő gyűjtőkéményes ingatlanok fűtéskorszerűsítési lehetőségeinek ellehetetlenítésével vádolják az OTÉK gépészeti szempontból megkövesedett szabályrendszerét. Hozzáteszem; a gázszakmai berkekből jövő „arccal a homlokzati elvezetések felé” szemlélettel sem tudok azonosulni (az érmének mindig két oldala van).
Az OTÉK épületgépészeti vonatkozású szabályozásának teljes felülvizsgálatára most már égetően szükség lenne (és nem elsősorban csak a homlokzati elvezetések ellentmondásai miatt).
Az OTÉK épületgépészeti szempontból legirritálóbb és hozzáteszem a humán komfortra legveszélyesebb „szent tehene”, hogy a nyílászárókat (ajtó ablak) még mindig természetes (gravitációs) szellőzést biztosító elemként kezeli, holott már régen nem az!!!
Az egyik legárulkodóbb mondat:OTÉK 69. § (2) „A GRAVITÁCIÓS SZELLőZÉS CÉLJÁRA – A KÖZVETLEN SZABADBA NYÍLÓ NYÍLÁSZÁRÓKON TÚLMENőEN – légakna, légudvar, szellőzőkürtő, szellőzőcsatorna, illetőleg szellőzőrács létesíthető.”
Holott mindannyian tudjuk (a rendeletalkotók kivételével), hogy a hőtechnikai előírásoknak és előírt komfort feltételeknek megfelelő nyílászárók csak fokozott légzárásúak lehetnek, vagyis az általuk határolt komfort tér szellőzésében (a keletkező káros gázok elvezetésében, a fogyó oxigéntartalom pótlásában) vagyis a friss levegő pótlásában nem vesznek részt.
A nyílászárók csak vész-szellőzésre alkalmasak és alkalmazhatók (még arra is csak korlátozottan, mivel a használat szubjektív a belső levegőminőség tekintetében), vagyis folyamatos levegőellátásra nem vehetők figyelembe.
Megdöbbentő, de szinte naponta találkozhatunk, főleg családi házak építési engedélyezési terveinek általában építész tervezők által jegyzett állításával: ” a helyiségek szellőzése a nyílászárókkal megoldott” !!! Pedig nem, és a teljes építési folyamat során sem nagyon törődik senki ezzel a fals állítással.
Mint ahogy sokszor azzal sem, hogy meglévő lakóépületben – fűtés korszerűsítés címén – esetleg az egyetlen (szellőző kürtőként is funkcionáló) kéményt foglalják el egy „Cxx” típusú gázkészülékkel, és a tettesnek eszébe sem jut, hogy az esetek túlnyomó részében ezzel a komfort tér szellőzését szüntette meg.
Amikor penészesedéssel, vizesedéssel kár keletkezik az ingatlanban, akkor pedig elindul a mutogatás…
Lenne tehát bőven javítani való az OTÉK-on, de az MBSZ alkotóinak is lenne még tennivalója.
Hogy Leikauf Tibornak is legyen további teendője:
a 63/2012. (XII.11) BM rendelet a kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásainak szakmai szabályairól rendelet 3. mellékletében szereplő (hibajegyzék) I. hibakódjai ( közvetlen tűz- és életveszély) közül kimaradt az égéslevegő ellátás hiánya, elégtelensége, aminek ellenőrzési kötelezettsége tudtommal ez év január 1-től már a kéményseprők feladata.
Ismereteim szerint a CO mérgezések túlnyomó részét pedig ez a hiba okozza. Sürgősen orvosolni kellene a BM rendeletben is!
Kedves Gábor!
Vitathatatlan, hogy van jobb és rosszabb szellőzés, például a lakóépületekben. Azzal is egyet lehet érteni, hogy törekedjünk a jobbra. Azonban a rosszabb még nem jelent egyértelműen rosszat. Elég meghökkentően hangzik, ha azt állítjuk, hogy amióta lakóépületekben éltünk, és az ablakok szolgáltak szellőztetésre, elfogadhatatlan körülmények között éltünk. Más szóval az ablakszellőzésnek vannak hátrányai, de hátrányaival együtt alkalmas szellőzésre. Vagy tiltsuk be? Tűzzünk ki határidőt, ami után az ablakszellőzés tilos?
Kicsit a kérdés műszaki részére is kitérek. Az ablakszellőzés egyik veszélye az elégtelen légcsere. Ha nagyon jó szellőzést akarunk, akkor ventilátoros és érzékelőkkel szabályozott szellőzést kell kialakítani. Elégtelen légcserére vezet azonban az is, ha ablak helyett légbevezetőket és ventilátorokat használunk. A használó azonban kikapcsolja a ventilátorokat, vagy bármilyen rendellenesség miatt nincs meg a szükséges térfogatáram.
Bízzunk abban, hogy az életszínvonalnak és az emberek tájékozottságának javulása oda vezet, hogy egyre több lakásban lesz egészséges és takarékos szellőzés.
Kedves Gyuri!
Kivételesen nem tudok Veled egyetérteni. A folyamatos és szakaszos szellőzés között ugyanis óriási különbség van.
Két ablakos szellőztetési ciklus között ugyanis csökken a komfort tér O2 tartalma és nő a CO2 koncentrációja.
Az itteni terjedelmi és képi okok miatt nem tudom bemutatni, hogy egy átlagos lakásban miként csökken viszonylag rövid idő alatt a levegő oxigén tartalma kritikus érték alá és miként növekszik a CO2 tartalom a megengedett határérték fölé, miközben az adott légtérben tartózkodók fogyasztják az oxigént és növelik a CO2 tartalmat és vízpárát is termelnek. Nehéz lenne őket rábírni, hogy két szellőztetési ciklus között ezt ne tegyék.
Ettől sokkal kisebb CO2 terhelést jelent egy gáztüzhely égésterméke a lakásra (ami ugyancsak Co2 és vízgőz), bezzeg ott napi 24-órás terhelést feltételezve előírja az MBSZ a kW-onkénti 12 m3/h légcserét 24 órán keresztül (ez már verébbel ágyúra lövés minősített esete).
Tudomásul kell venni, hogy a fokozott légzárású nyílászáró légátbocsátása közel 0, az ablakok rés-szellőzés funkciója pedig pl. nyílászárócsere esetén felületi hőátbocsátási tényező javulással elért megtakarítás lenullázását jelenti, vagyis a hőtechnikai számításban jól mutat a látszólagos hőmérleg javulás, csak éppen a valósághoz nem sok köze van.
Egy átlagosnak tekinthető 4 tagu család átlagos napi tevékenysége esetén 100-120 m3 levegő oxigéntartalmát fogyasztja el, és ennek megfelelő mennyiségű széndioxidot bocsát a légterébe.
Közelítő számítás alapján könnyen belátható, hogy egy éjszakai pihenési ciklus (8 óra) és átlagosnak tekinthető 180 légköbméter térfogatú lakásban a CO2 koncentráció már 3-4 óra alatt meghaladja az egészségügyi határérték (50g/m3) értékét, illetve az oxigéntartalom csökkenés alsó határértéke 16-17 tf% alá csökkenhet. Ráadásul a folyamat öngerjesztő, az o2 tartalom csökkenésére és/vagy a CO2 tartalom növekedésére az emberi szervezet légzésgyorsulással (légszomj) reagál. Vajon melyik családban szokás éjszaka 3-4 óránként ablak vagy ajtónyitással szellőztetni?
Bizonyított tény az is, hogy az oxigéntartalom 18-19 % alá csökkenése, ill. a CO2 tartalom 60 mg/m3 fölé dúsulása már rövid távon is károsan befolyásolja az agyműködést valamint az emberi anyagcserét. Káros hatása a felnőtteknél sokkal érzékenyebb gyerekekre hatványozottan fennáll.
Még markánsabban tetten érhető a folyamatos levegőigény biztosításának szükségessége nyílt égésterű tüzelőberendezés esetén (és itt ne csak kéményes gázkazánra gondoljanak). Ugyan mennyi ideig képes az égéstermék távozni egy ingatlanból, ha a határoló szerkezetek nem jut be folyamatosan az égéshez elengedhetetlenül szükséges oxigén? Szinte semeddig (mert a kémény nem vákuumszivattyú)! A füstgáz kiáramlása a kéményen rohamosan csökken, az égéstermék is egyre lassabban távozik a tűztérből, majd megáll és oxigén hiány mellett azonnal indul a CO termelés, ami elvezetés hiányában a készülékből a tüzelőberendezés helyiségébe kerül (a szénmonoxid mindíg a tüzelőberendezésben keletkezik!!!).
Nem ajánlom kipróbálni, de vajon zárt ajtók, ablakok mellett méretezett légbeveztő szerelvények hiányában egy sima kandallóban vajon meddig ég a tűz, mikor kezd CO-t termelni?
Állításom tehát: az emberi komfortot kiszolgáló szellőzést nem lehet és nem szabad ablaknyitogatásos szellőztetésekre alapozni, egészségkárosodás kockázata nélkül.
A szakaszos kézi szellőztetés ugyanis nem képes teljesíteni az egészségügyi határértékek betarthatóságát!
Kedves Gábor!
Mintha „elbeszélnénk” egymás mellett.
Az ablakszellőzés nem tökéletes. Aki teheti térjen át jobbra. Új lakásnál senki ne sajnálja egy megfelelő szellőzés árát. De ismerve a statisztikai adatokat, hosszú idő telik el még, amíg a magyar lakásállomány kicserélődik. A felújítások számával sem dicsekedhetünk. Ráadásul éppen azok a megoldások terjednek jobban (fokozott légzárású nyílászáró beépítés, régi nyílászáró légtömörré tétele), amelyek akár ronthatják is belső levegő minőséget. Reálisan nézve még hosszú ideig együtt kell élni az ablakszellőzéssel. De ez így volt „az idők kezdete óta”.
Még egy észrevétel. Az ablakszellőzés nem szakaszos. Ki kell nyitni; teljesen vagy bukóra. Én is tudom, hogy bejön a hideg, zaj, stb. Semmi sem tökéletes….