Horganyzott acélcsövek cirkulációs HMV-vezetékekben

Egy több mint hat éve készült szakértői vélemény szerint egy 2006-ban átadott XIII. kerületi társasházban a horganyzott acélcsőből készült meleg víz- és cirkulációs vezetékhálózaton kb. egy-másfél év után korróziós hibák jelentkeztek. Emiatt elszámolási vita alakult ki a résztvevők között, az ügy több évig elhúzódott. A többször is elvégzett vizsgálatok megállapították a horganyzott acélcsövek gyári minőségének nem megfelelőségét, silányságát. (A kivitelező nem hibázott.)

Egy másik hasonló esetben szintén a Budapesten, a VII. kerületben, egy társasház használati melegvíz-rendszerében 3,5 év üzemidő után észlelték a lyukadásokat az alsó szintek 6/4”-os és kisebb átmérőjű horganyzott acélcső-vezetékeiben. Valószínűleg azért csak itt, mert a felsőbb szinteken műanyag csőrendszer volt. A lyukadások a vízszintes csőszakaszon jelentkeztek. Az esetről itt is szakértői vélemény és laboratóriumi vizsgálatok készültek. A szakértő arra véleményre jutott, hogy több egyedi és kölcsönhatás eredménye volt a gyors korrózió. A fő tényezők a csőanyag minősége, állapota (pl. menetes végek), a vízkémiai jellemzők (pH, Cu-tartalom, Cl-ion), mikrobiológiai korrózió és a meleg víz hőmérséklete voltak.

A szemléltetésként felhozott harmadik esetben szintén egy fővárosi, XIII. kerületi társasházban történtek meghibásodások. Az igazságügyi szakértő által végzett szemle után kiszerelték a csöveket, a mintát ezt követően az ÁEF Kft. szállította el áprilisban, és erről vizsgálati jelentés készült. A kirendelt szakértő a következő megállapításokat hozta: a horganyréteg vastagsága csak 33 qm volt a szabványban meghatározott 55 qm helyett.

Az épületek horganyzott acélcsőből készült vízvezeték-hálózatának igen gyors ütemű korróziós károsodását mindhárom esetben a beépített gyenge minőségű csövek okozták, és a hibák mindannyiszor központi cirkulációs vezetékkel szerelt használati melegvíz-hálózatokban alakultak ki!

A teljes cikk a VGF 2014/9. számában jelent meg.