Rideg Sándor kolléga jó másfél éve szeretne konkrét kérdéseire választ kapni (bár kapott, csak nem kielégítőt). Most a kollégák segítségét kérjük; ha tudnak, adjanak ötleteket.
Tisztelt Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkárság!
A segítségüket és mielőbbi válaszukat szeretném kérni az alábbi 12 kérdésemre, mert az elérhető szabályozásokat alaposan átnézve sem találtam meg sajnos a jogszabály helyeket. Természetesen az is megfelelő, ha a válaszok pontos megtalálási helyéről tájékoztatnak.
a./ Az egyedi kéménynél egy kürtőbe csak azonos épületszinten lévő tüzelőberendezések köthetőek be. A 14 x 14 cm-es kürtőbe legfeljebb két hagyományos (szilárd) tüzelésű fűtőberendezés, míg a 14 x 20 cm és ennél nagyobb keresztmetszetű kürtőbe három szilárd tüzelésű berendezés köthető be.
A kérdéseim:
1./ Igazak-e az a./ pontban leírtak?
2./ Gáztüzelésű berendezés esetében mennyi készülék köthető be egyazon kürtőbe 14×14, 14×20, 20×20, 20×27 és 27×27 cm-es méret esetében?
3./ A gázfogyasztó készülék bekötések számának engedélyezése (rendszerint) minek a függvénye? (pl. a kémény keresztmetszetének, a kéményre csatlakoztatott készülékek összegzett névleges terhelésének, vagy a legtávolabbi készüléknek a kémény bekötésétől mért távolságának, stb.)
4./ Az egyedi kéményre csatlakoztatható készülékek száma országosan eltérő lehet-e?
b./ Azonos kéménybe csatlakozó füstcsövek betorkollási helyei között szilárd tüzelésű berendezésnél legalább 25 cm, gáztüzelésű berendezésnél legalább 15 cm függőlegesen mért távolságnak kell lennie.
A kérdéseim:
5./ Igazak-e a b./ pontban leírtak?
6./ A 25 és 15 cm távolság a füstcső (égéstermék-elvezető berendezés) külső érintője? Vagy más méretet jelöl?
c./ A kürtőtől távolabb lévő tüzelőberendezés bekötő füstcsatornájának vízszintes vetületi hossza nem lehet több 3 m-nél, és a kémény irányába legalább 10 %-kal kell emelkednie.
A kérdéseim:
7./ Igazak-e a c./ pontban leírtak?
8./ Van-e eltérés szilárd tüzelésű és gáztüzelésű berendezés esetében a füstcső hosszának?
d./ A füstcső (égéstermék-elvezető berendezés) nyomvonala védőcsőben átfuthat egy falon.
A kérdéseim:
9./ Igazak-e a d./ pontban leírtak?
10./ Milyen a megfelelő védőcső? (pl. anyag, méret, stb.)
11./ A falazat vastagsága és anyaga függvénye a füstcső átfutásának?
12./ A füstcső átfutásának szabályozása / követelménye országosan eltérő lehet-e?
Továbbá szeretném azt is megkérdezni, hogy még milyen (új) jogszabályok léteznek a felsoroltakon túl, és a hatályos előírásokat / követelményeket tartalmazzák-e ezek?
– 27/1996. (X. 30.) BM rendelet (a kötelező kéményseprő-ipari közszolgáltatásról)
– 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet (az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról)
– 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (az országos településrendezési és építési követelményekről).
Dr. Csányi Klára és Haás Gábor (BM) válaszlevele:
A kéményekkel összefüggő tűzvédelmi kérdésekről nem a 35/1996. (XII. 29.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat, hanem a hatályos, 28/2011. (IX. 6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat rendelkezik:
„225. Kémény, füstcsatorna és füstelvezetés
576. § (1) Az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot biztosító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha
a) a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés),
b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és
c) az gyújtási veszélyt ne jelentsen.
(2) Olyan égéstermék-elvezető berendezés (kémény) nem használható, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota, nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el.
(3) Tüzelőberendezés csak olyan égéstermék-elvezető berendezéshez (kéményhez) és összekötő elemhez (füstcsőhöz) csatlakoztatható, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik.
(4) Az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait A1 tűzvédelmi osztályú anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.
(5) A koromzsákot és a tisztító ajtókat, idomokat állandóan zárt állapotban kell tartani.
577. § (1) Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú, megfelelő minősítéssel rendelkező összekötő elem (füstcső) használható.
(2) Az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az összekötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.
(3) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen összekötő elem (füstcső) nem vezethető át.
(4) Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.
226. Tüzelő-, fűtőberendezések
578. § (1) Az égéstermék-elvezetővel rendelkező tüzelő- és fűtőberendezés csak a teljesítményének megfelelő, illetőleg arra méretezett kéményhez csatlakoztatható.
(2) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.
579. § (1) Csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható.
(2) Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben, szabadtéren, építményben nyílt lánggal, illetőleg izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés (kazán) – a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével – nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni.
(3) Az éghető gázzal és az éghető folyadékkal üzemeltetett tüzelő-, illetőleg fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni.
(4) A tüzelő-, fűtőberendezés felügyelete csak a berendezés működését ismerő és arra alkalmas személyre bízható.
(5) A szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.
580. § (1) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
(2) A gyártó, vagy külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint – az (1) bekezdésre figyelemmel – a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni.”
A levélben feltett kérdések közül a d) pont érinti a tűzvédelmi jogszabályi követelményeket. Bármilyen épületgépészeti vezeték falon való átvezetése esetén – ha a fallal szemben a jogszabály tűzvédelmi követelményt támaszt – be kell tartani az átvezetésre vonatkozó általános tűzvédelmi követelményeket (OTSZ 376-378. §, például az átvezetési helyen az átvezetett vezeték és a fal közötti hézag tűzgátló tömítése). Abban az esetben, ha az érintett fal tűzszakaszhatárt képez, akkor annak folytonosságát az átvezetési helyen is biztosítani kell (elsősorban: OTSZ 352-365., 379., 380. §-ok).
A füstcsövet „A”-„B” tűzveszélyességi osztályú helyiség határoló szerkezetén nem szabad átvezetni (OTSZ 577. § (3) bek.).
Speciális rendeltetésnél további követelmény lehetséges (pl. tűzveszélyes folyadéktároló kamra esetén).
A tényleges, a helyszíntől, kialakítástól függő követelmények megállapításához célszerű tűzvédelmi szakértőt bevonni (nyilvántartásuk:
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=tuzmegelozes_szakertok)
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
2 hozzászólás
Tisztelt Rideg Sándor Úr!
Az előttem szólók már korrekt válaszokat adtak az Ön által feltett legtöbb kérdésre.
Csak kiegészíteni szeretném annyival, hogy azok a méretekre (pl. elhúzás) vonatkozó kérdései, melyekre nem ad konkrét választ az MSZ 842:2012 szabvány, azok az MSZ 13384 szabványsorozat (méretezés) alapján a méretezés elvégzésével válaszolhatók meg – nyilván konkrét – levegő-füstgáz rendszer paraméterei – alapján.
Ami viszont nem túl megnyugtató; az építési hatóság illetékese láthatóan nincs tisztában azzal, hogy épületgépészeti szakterületre vonatkozó kérdésekre megfelelő szakismeretekkel rendelkező jogosult szakembernek kellett volna válaszolnia, ezért a szakszerű válaszadásra épületgépész szakembert kellett volna bevonnia.
Valami nagyon nincs rendben az épületgépészeti szakterület reputációjával…
NG
Az épületgépészet reputációjával tényleg nincs rendben valami.
Csak az ebben az évben történtek közül:
– a gáz-műszaki felülvizsgálat területén dolgozó mérnök munkája gyakorlatilag ellehetetlenült.
– a tervező jogosultságok küszöbön lévő átsorolásával az „épületgépész tervező” kifejezés kivonódik a forgalomból.
– az új GMBSZ és a hatására született Technológiai utasítások következtében gyakorlatilag lehetetlenné válik eljutni a jóváhagyott tervig.
Ez utóbbi megér egy egy-két bővebb mondatot is:
Állandóan a fenti két dokumentációra hivatkoznak, mint amiknek a benyújtott terveknek meg kell felelniük. Ezzel nincs is semmi gond. A gond azzal van, hogy az új jogszabály nem pontos, nem egyértelmű, az értelmezések száma végtelen. Legeklatánsabb példa a gáztűzhely légellátására vonatkozó paragrafus értelmezés és elvárás folyamatos módosulása, jelenleg a megjelenés óta az ötödiknél tartunk. A tervkészítés során a tervező nem tudhatja, hogy beadáskor sőt a jóváhagyáskor mit kérnek majd számon. Különösen inkorrekt az ilyen ügyintézés akkor, amikor a terv ismételt benyújtásakor díjat kér az engedélyes.
Másik ilyen zűrzavaros terület a légellátási-égéstermék elvezetés kérdése, az együtt minősítést, a kéményseprői közreműködést az egyik megyében így, a másikban úgy követelik meg. Kevésbé edzett idegrendszerrel megvert tervező ilyenkor már fontolgatja, hogy talán ez az a pillanat, mikor fel kellene hagynia a gáztervezéssel. Feltehető az a kérdés is, hogy a szolgáltatók akarnak-e egyáltalán szolgáltatni, úgy tűnik, hogy minden OK, csak a fogyasztó ne zavarna be állandóan. A következő mondat a rezsicsökkentésről szólna, de itt megállok.
FJ