Kérdések és válaszok 1.

30 kW fűtőteljesítmény feletti kötelező fűtéstervezés is kamarai jogosultsághoz legyen kötve? (Nagy Gábor)

A fűtéstervezés is, mint minden egyéb épületgépészeti tervezés kamarai jogosultsághoz van kötve. A kérdés csak az, hogy hogyan lehet ezt ellenőrizni, amikor a fűtés tervezésre nincs jóváhagyó, ellenőrző szervezet. Valójában nagy szükség lenne rá, mert rengeteg hibás, rossz terv készül.

GMBSZ: Ha egy konyhában gáztűzhelyet akarunk elhelyezni, vagy az ablakon, vagy a falban kell méretezett nyílásokat kialakítani. Nagyon sok család egy héten mondjuk 3 órát tölt főzéssel, a további 165 órán keresztül fölöslegesen dől be rajta a hideg. Azt nem hiszik el a szerzők, hogy főzéskor a lakónak van annyi esze, hogy kicsit kinyissa az ablakot, már csak a szag miatt is, abban viszont biztosak, hogy a hideg miatt nem fogják betömni az a lyukat. (Zöhls András)

Régebben, amikor még nem fokozott hővédelemmel ellátott nyílászárók kerültek beépítésre, olyan kelet-európai ablakokkal, melyeknek fáján a beépítés előtti héten még rigó fütyült, a beépítés után azok jól kiszáradva és elvetemedve egészséges filtrációval friss levegőt juttattak a konyhákba, ez a probléma nemigen merült fel. Akkor még a gázelőírások még úgy szóltak, hogy 1,3 m2 keresztmetszetű ajtaja vagy ablaka legyen a konyhának.
Manapság kötelező a fokozott hővédelemmel ellátott – ezáltal a gumírozott profilú – nyílászárók esetében a filtráció igen kis értékre csökkent. Ez a légmennyiség nem elégséges az égési levegő pótlására, de még veszélyesebb az „A” típusú gázkészülékek égéstermékének elvezetésére. Ezért a legegyszerűbb módja, hogy méretezett légbevezető elemeket helyezzenek az ablakokba vagy a külső falakba. Természetesen – gépész emberek lévén – tudnánk mi bonyolultabb és energiatakarékosabbb rendszereket is kitalálni, amikor pl. egy mágnesszelepet terveznénk be a gázkészülék bekötésénél, mely reteszelve lenne egy motoros zsaluval. Ebben az esetben természetesen a mágnesszelep akkor nyit ki, amikor a zsalu is nyitott állapotban van. Azonban ez elég megmosolyogtató megoldás, hogy úgymond többe kerül a leves, mint a hús ennél a műszaki megoldásnál és így a GMBSZ szerkesztői az egyszerűbb és megbízható megoldást javasolja, amikor elég ilyen esetben egy méretezett fix nyílást kialakítani. Természetesen a lakóra nem bízható az (hiszen az lehet idős, lehet beteg, lehet feledékeny, stb.), hogy saját észjárása után műszaki szükségességből nyisson ablakot, és zárja be főzése után. Hiszen ha ezt nem tenné meg, tragédiával is járhatna. Tehát az érvényben lévő előírások műszakilag a legegyszerűbb megoldást akarják, melyet a tervező az előbb leírt példa szerint akár bonyolíthat is.

Ma egy központi fűtés szerelő, aki nyolc általános iskolát és 3 ipari iskolát végzett, minden további nélkül elkészíthető bármely épület központi fűtését – el is készíti terv nélkül. Egy, Műszaki Egyetemet végzett épületgépész mérnök ugyanezt csak akkor tervezheti meg, ha rendelkezik megfelelő jogosultsággal, amit 5 évente meghosszabbít. (Szita Elemér)

Valójában a felvetés első fele a rossz tendencia, de csak akkor, ha terv nélkül szerel a három ipari iskolát végzett szerelő fűtési rendszereket. A kérdés második fele viszont szükséges és jó feltétele, hogy a mérnök, aki a fűtési rendszereket kialakítja, és törekszik egy korszerű, energiatakarékos megvalósításra, az egy tanult, gyakorlott és folyamatos képzéssel rendelkező tervező legyen, akinek az engedélyét és képzéseinek meglétét (kreditpontjait) a Mérnöki Kamara ellenőrzi és meghosszabbítja.