Sokat hallottunk már arról, hogy a válság idején kell növekedni. Vannak, akiknek ez sikerült is. Lássunk néhány nyertest.
Ma reggeli hír szerint a kínai gazdaság több mint 10%-kal nőtt 2009-ben, és ez az utóbbi évek legdinamikusabb növekedése számukra. Mit jelezhet ez számunkra, főleg úgy, hogy az európai piacok vészesen zsugorodtak? Talán azt, hogy a válság idején mindenki olcsó kínait vásárol. Nemcsak az anyuka cipőt a fiának, nemcsak az ebédelő hivatalnok az édes-savanyú levest, hanem ipari berendezéseket is, azaz mindent onnan hozunk.
Hová vezet ez? Mi marad nekünk, európaiaknak, amit eladhatunk? Mindenki álljon át gyorsan az idegenforgalomra? Ezekre a kérdésekre válaszoljanak nálam okosabb emberek.
De valójában van-e itt, Európában válság? Egy felmérés szerint a német emberek mindössze 6%-a érzi úgy, hogy a válság negatívan hatott életkörülményeire, túlnyomó többségük viszont inkább javulást érzékelt! Hogy is van ez? Se Kínában, se a németeknél nincs válság, nálunk meg tombol?
Sajnos, a betegség az eleve legyengült szervezetre hat legsúlyosabban, hát még ha rákos daganatok is „segítik” azt (bankok, lánctartozás stb.)
És végül egy adalék arról, hogy talán valóban felfelé tart a világ; a válság kitörésekor a rézárak drasztikusan, mintegy harmadukra zuhantak. A tavalyi év statisztikái viszont duplázódást mutatnak – ez talán az ipar igényére való reakció, avagy csak egy banki mintájú árfelzárkóztatás?
szerkesztő
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.