Szeptemberben, a Tagozat által szervezett Tapasztalt tervezők az elkövethető hibákról című kötetlen kerekasztal-beszélgetés során szóba került a legionella; a tapasztaltak érdekes dolgokat mondtak a témáról, lásd előfordulási helyek, időszakos felfűtés.
A legionella ellen HMV-rendszerek esetén igen gyakori módszer az időszakos, például hetente egyszeri felfűtés, mondjuk 60-70 oC-ra. A kollégák kétségüket fejezték a módszer általános alkalmazhatóságával kapcsolatban; megemlítették például azt, hogy hőszivattyúknál eleve kiesik a lehetőségek közül, de egy kazános rendszernél is lehetnek hátulütői, például a forrázásveszély (ami persze kivédhető pl. keverőszeleppel).
Más megoldásként említették az elektrolízises módszert.
A gyakori legionella-előfordulási helyek között kerültek szóba az elhanyagoltabb adiabatikus hűtőrendszerek, a nyári, például kiülés éttermek, kávéházak teraszain alkalmazott vízporlasztásos, ventilátoros eszközök. Ám bizonyos adatok szerint a hazánkban a legionella áldozatául eső évi 50-60 ember 80%-a üzemi fürdőkben fertőződik meg.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Van egy jó elv, a visszacsatolás. Nézzük meg, hogy milyen tényleges veszély, kockázat áll fenn. Vegyünk mintát a vízből. Ha az eredmény jó, a mintavételt ritkíthatjuk. De emberi számítás szerint megmaradunk a helyes középúton. Nem ringatjuk magunkat téves biztonságban, de nem lövünk ágyúval verébre.
A kockázatelemzés sokszor bevált már, és egy hasznos eszköz például a legionella veszély esetén is.