Érdekes levélváltás a témában.
Tisztelt Gázipari Műszaki Szakbizottság!
A Miton-M kft. ügyvezetője vagyok, több, mint 40 éves energetikai tapasztalattal, erőgépész mérnöki végzettséggel. Saját tapasztalatom alapján teszem meg észrevételem, miután házat vásároltam, ahol a gázellátást is újra kellett tervezni. Így találkoztam az alábbi előírással, amit észrevételezek.
Az alábbi GMBSZ 4.3.2. előírása, amit itt alul idézetként beillesztettem, műszaki meggondolásból túlzott, emiatt javasolom az idézett előírás megváltoztatását.
4.3.2. Égéstermék elvezetés nélküli (nyílt égésterű), „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegő-ellátása, szellőzése…..
A szellőzőlevegő-térfogatáram meghatározása fajlagos érték alapján
A szellőzőlevegő térfogatárama a gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelésére vonatkoztatva legalább
12 [m3/h/kW] legyen.
A lakossági fogyasztónál felszerelt gázfogyasztó készülék egyidejű hőterhelését [kW] az adattábla szerinti névleges hőterhelés [kW] és az alábbi egyidejűségi tényezők szorzataként kell kiszámítani:
3-4 főzőhelyes tűzhely: 0,5
1-2 főzőhelyes gázfőző: 0,65
egyéb gázfogyasztó készülék: 1,0
Nem lakossági felhasználó készülékeknél az egyidejűségi tényező: 1
Véleményem szerint a 12 (m3/h/kW) helyett a 2 (m3/h/kW ) is elegendő, amit az alábbi egyszerűsített számolással is alátámasztok. (Természetesen a részletes műszaki számítás pontosabb eredményt ad, de ez a nagyságrendet nem befolyásolja.)
1 m3 kereskedelmi földgáz eltüzeléséhez nagyjából 10 m3 levegő szükséges. Kétszeres mennyiséggel 20 m3-el számolva már ez eléggé biztonságos mennyiség, figyelembe véve a forgalomban lévő gázkészülékek 1,2÷1,4 légfelesleg tényezőjét.
Tehát 1m3/h gázhoz 20 m3/h levegő biztosítása már eléggé nagy biztonságot ad.
A kereskedelmi földgáz fűtőértéke 33-36 MJ/m3, így 1 m3/h gáz maximum10 kW teljesítményt reprezentál.
Vagyis 10 kW teljesítményhez 20 m3/h levegő biztosítása elegendő, ebből következik az általam elegendőnek tartott 2 m3/h/kW érték a 12m3/h/kW helyett.
Mivel jelenleg a gázkészülékek levegőellátását a 12 (m3/h/kW ) érték alapján tervezik, számolják és valósítják meg, a többletlevegő szükségtelenül hűti a fűtött helységeket, ami szükségszerűen energiapazarláshoz vezet.
A fentiek miatt tartom szükségesnek az előírás mielőbbi megváltoztatását, és a már megvalósult létesítmények ilyen szempontból való felülvizsgálatát.
Tisztelettel, Müller József
Tisztelt Cím!
A GMBSZ 4.3.2. előírásaival kapcsolatos észrevételére a következőkről tájékoztatom.
Az „A” típusú gáztűzhely helyisége légellátásának meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy a gáztűzhely nagyon erős szennyezőforrás a helyiségben, amelynek üzemeltetése során az egészségre veszélyes égéstermék összetevők és a károsanyagok (pl. a nitrogénoxid) koncentrációja gyorsan az egészségre káros tartományba emelkedhetnek.
Ez az oka, hogy az „A” típusú gázfogyasztó készülékek helyiségének levegőellátását a következő alapelv alapján kell meghatározni:
„Az „A” típusú gázfogyasztó készülékek biztonságtechnikai és egészségügyi szempontból kifogástalan üzemének biztosítása céljából gondoskodni kell a helyiség olyan légcseréjéről, ami az égéstermék és a használat során keletkezett egyéb szennyezőanyagok koncentrációját az egészségügyi követelményeknek megfelelően korlátozza.” (GMBSZ 4.3.2. pont első mondat.)
A szellőzőlevegő térfogatáramot valójában az MSZ CR 1752-ben leírt modell szerint kellene számítani, a károsanyag intenzitás és az egészségre káros koncentráció, valamint a külső levegő károsanyag-tartalmának figyelembe vételével. Mivel ez a számítás a GMBSZ első kiadásának kidolgozásakor bemutatott mintaszámítások szerint 200-300 m3/h szellőzőlevegő-áramot eredményezne, és eltekintve attól, hogy az „A” típusú gázkészülék helyiségét komforttérnek tekintsük, született még akkor az a kompromisszumos megállapodás, hogy legyen a fajlagos szellőzőlevegő-térfogatáram 12 m3/h/kW (amiből pl. 10 kW tűzhely hőterhelést, 0,5 egyidejűségi tényezőt tekintve 60 m3/h levegő térfogatáram adódik).
Kétségtelen, hogy ilyen mennyiségű szellőzőlevegő bevezetése közvetlenül a szabadból energetikai szempontból igen kedvezőtlen, azonban itt nem az energetikai szempontok az elsődlegesek, hanem az egészségügyi szempontok.
Ha valaki ragaszkodik az „A” típusú gázkészülékhez, és energetikai szempontból is elfogadható megoldást akar, akkor hővisszanyerős szellőztetés alkalmazása a megoldás.
Jelen válasziratomban foglalt tájékoztatás kizárólag szakmai álláspontként kezelendő. Felhívom a figyelmét, hogy a szakmai vélemény semmiféle kötelező tartalommal nem bír, jogi ereje nincs. Ennek megfelelően az ilyen típusú tájékoztatás nem használható fel semmilyen hatóság, illetve bíróság eljárásában.
MKEH szakmai tanácsadó
Tisztelt X Úr!
Köszönöm megtisztelő válaszát, de továbbra sem tartom megfelelőnek a jelenlegi szabályozást, amellett hogy az egészségügyi indokokat fontosnak tartom.
– Ellentmondást látok az utóbbi évek légtömör nyílászárók alkalmazásának államilag is támogatott reklámozásában az energia megtakarítás érdekében és a 12 m3/kW előírása között. A feleslegesen bevezetett 10 m3/kW levegő 8%-al növeli a lakótér energiaszükségletét. (-5 °C külső és 20 °C belső hőmérsékletet figyelembe véve.) Akkor a fürdővízzel kiöntjük a gyereket is!
– Az előírás egyáltalán nem tekinti mérvadónak a helyiség légköbméterét, holott nyilvánvaló a veszélyes koncentráció kialakulása nagyban ettől is függ.
– A veszélytelen alkalmazás feltétele nem csak a szükséges levegő belépésénél fontos, hanem az égéstermék eltávolításánál is. A GMBSz ugyan a légcseréről ír, de ezt általában a bevezetésre értik, az égéstermék távozásának feltételeit nem említik külön, holott ez ugyanolyan fontos.
– A feleslegesen szigorú jogszabályok általában az ellentétes hatást váltják ki, sok vitás helyzetet eredményeznek, „helyzetbe” hozzák a gázszolgáltatókat, akik visszaélhetnek az előírásokkal. (És vissza is élnek, erről legutóbb az Origón nyílt vitafórum, de a netes felületen is találkozni lehet hasonló kérdésekkel. Pl. Bakos András 2007.03.29.15:41-kor megjegyzések a GMBSz IV fejezetéhez)
– Ha egyszer a gázszolgáltató átvette a gázrendszert, a lakó úgy alakíthatja a berendezést, szellőztetést, ahogy jónak látja, ezt már nem ellenőrzik, így azután veszélyhelyzetet is teremthetnek. Ellenőrzi a kéményt viszont a kéményseprő, de az csak a kéménnyel foglalkozik.
Nyilván van még megfontolni való, de ezzel én befejezettnek tekintem a vitát, remélve az előírás megváltoztatását.
A neten keresve az angol szabályzatot találtam nagyon jónak ajánlom figyelmükbe.(BS 5440-2:2009.) Rövidített PDF változatát itt csatolom. (EU szabályzást ilyen irányban nem találtam, a 2009/142/EC direktíva ex-90/396/EEC a készülékekkel foglalkozik.)
Üdvözlettel
Müller József
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
5 hozzászólás
Kedves Zoárd!
A gáztűzhely kérdést és máshonnan közelíteném meg.
Ott, ahol az ingatlan légterében nyílt égésterű kéményes tüzelőberendezés (nem csak gáz, hanem pl. fatüzelésű kandalló vagy cserépkályha, kemence stb.) üzemel, ott én a páraelszívót tiltanám (teljesen elhibázottnak tartom a GMBSZ gázkészülék koncentrikus megközelítését). A nagyobbik veszélyforrás ugyanis nem a gáztűzhely, hanem a megszívott légtér. Hozzáteszem, hogy elektromos tűzhelyhez is építenek be páraelszívót, annak légpótlását (többszáz m3/h légmennyiség) sem tudja semmilyen normális méretű szellőző nyomáscsökkenés nélkül (vákuum) pótolni.
Véleményem szerint megint eljutunk a komfort terek levegőmérlegének megkerülhetetlenségéhez. Ahogy a komfort terek fűtésénél elengedhetetlen a hőigény számítása, ugyanígy a szellőzésnél minden esetben a levegőmérleg elkészítése kellene, hogy alapkövetelmény legyen, ráadásul a két paraméter energetikailag szorosan össze is függ, tehát együttes kezelést is igényelne. Ezt kellene már végre az épületgépész szakmának felismernie, és kikényszerítenie.
Amíg ebben nincs egyetértés és együttes fellépés, addig a szakmánk valóban megmagyarázhatatlan a külvilág laikusai számára.
NG
Kedves Miklós!
Szinte egyidőben született bejegyzésünk, a Tiédet elolvasva véleményem nem változott. Csupán annyit tennék hozzá, hogy a féloldalas szabályozás (légbevezető igen, de a légpótlásra, annak méretezési igényére már nincs utalás se) rosszabb, mintha semmilyen se lenne. Megismétlem azt, amit korábban is jeleztem:
Az „A” és „B” típusú gázkészülék a komfort térrel kölcsönhatásban van ezért nem lehet a komfort követelményektől függetlenítve kezelni. Ez azt is jelenti, hogy bizonyos esetekben ki kell zárni egy légtérben egyszerre „A” és „B” típusú gázkészülék üzemeltethetőségét. A GMBSZ szabályozásnak inkább ebbe az irányba kellene elmozdulnia.
NG
Tisztelt Chiovini!
A kérdés feltevés nem pontos, mert nagyjából teljesen mindegy, hogy egy helyiségben, vagy egy légtérben van-e, azonban az utóbbi szám mindenképp jóval magasabb, a problémaforrás viszont ugyanaz.
Számukat csupán szakmai rutinom alapján min. 300ezer fölé becsülöm.
Hozzáteszem még, hogy veszélyességét tekintve közel duplája ez a szám, ha gázkészülékek helyett tüzelőberendezéseket helyettesítünk a kérdő mondatba (hozzátéve, hogy a szilár és gáztüzelésű kombináció még veszélyesebb az ott élőkre).
Ami pedig a lakóterek biztonságát illeti, szerintem nekünk épületgépészeknek kell minden létező fórumon a szavunkat hallatni; a fokozott légzárású nyílászárókkal bezárt terek azok közel folyamatos szellőztetésének biztosítása nélkül merénylet a használói ellen, kimeríti a gondatlan veszélyeztetés fogalmát.
A tragikus bizonyítékot a szénmonoxid mérgezési statisztika adhatná meg, ha készülne egy valóban objektív elemzés.
NG
Kedves Béla!
Egyetértek az Ön által írtakkal, egyetlen pontosítás azonban feltétlenül szükséges, mégpedig azért, mert veszélyes tévhit van forgalomban, amivel sokszor találkozom:
A páraelszívók, többszáz m3/h levegőt szívnak el, még a gyengébbek is 30-40 Pa nyomáskülönbséget létesítve. Nincs az a mennyiségű légbevezető szerelvény, amelyeken ne lenne akkora nyomásesés, amely már a gravitációs kémények működését leállítaná és vissza ne fordítaná. Ilyenkor csak az a megoldás, ha a páraelszívó működést vagy azonos teljesítményű befúvó ventilátorral kényszerkapcsolatban működtetik , vagy ablaknyitás érzékelőről elektromosan reteszelik.
Az már egy külön problémakör (ködtelenítés), hogy télen hogyan vezessünk be a konyhatérbe -15 fokos levegőt akár befújva, akár a nyitott ablakon keresztül.
Tűzhely fölötti páraelszívóval elszívott levegő esetén a gáztűzhely hőtermelése a marhapörköltön kívül szinte csak a távozó levegőt melegíti bármilyen közel is van a légpótlás a gáztűzhelyhez. Így a gáztűzhely hőtermelésének helységlevegőre gyakorolt jótékony hatását megfelelő intenzitású szellőzés esetén erősen kétségbe vonnám.
NG.
Ki kellene dolgozni a részleteket, aztán integrálni a GMBSZ-be!
FJ