Az OTSZ a 442. §-ban határozza meg, hogy az oltóvizet szállító vezeték vízkivétel szempontjából legkedvezőtlenebb tűzcsapjánál 200 mm2-es kiáramlási keresztmetszetnél – ez 16 mm átmérőjű lyuknak felel meg – mekkora nyomást kell biztosítani, a vízmennyiséget az OTSz 19. melléklet 3. táblázata adja meg 80-200 l/perc értékkel, 1-4-es egyidejűséggel.
Ami folyamatos vitára ad okot:
1. Tisztázatlan, hogy a tömlőn keresztül kell-e mennie az adott vízmennyiségnek, vagy a tömlő nélküli csapra szerelt 16 mm átmérőjű lyukon keresztül kell tudni a 80-200 liter/perc értéket, azaz csak a kiszolgáló csőhálózatnak kell tudnia a szükséges kapacitást! Nem mindegy, hiszen a 150 l/p a 2”-os 20 m-es lapos tömlőn ~9 kPa, 0,1 bar elhanyagolható, míg egy 1”-os 30 m-es tömlőn ~500 kPa, azaz 5 bar nyomásesést generál!
2. A 442§ nyomás értéke és a 19. melléklet 3-as táblázat közötti térfogatáram előírások között nincs műszakilag értelmezhető értelmes összefüggés.
A 442§ egyéb vitára okot adó része, hogy A és B tűzcsapoknál 4 bar kifolyási nyomást C besorolású csapoknál 3 bar nyomást kér, FALI TÛZCSAPOKNÁL, E, D besorolásnál 2 bar nyomást. Ez azt mondatja velem, hogy az összes fali tűzcsapnál 2 bar kifolyási nyomás kell, míg a külső oltóvizet biztosító tűzcsapoknál – ami jellemzően utcai tűzcsap, azaz konkrétan nem is az épületgépész hatóköre, hisz nem tud változtatni rajta – merülhet fel a magasabb nyomás kérdése. Nos ha 200 mm2-es nyílásom előtt 2 bar nyomást tudok biztosítani, akkor nem 80-200 liter/perc, hanem 240 l/perc víz fog kifolyni a tömlő nélküli változatban!
Eddigi tapasztalatom alapján ahány tervező, ahány tűzoltóhatóság és tűzoltószakértő, annyi értelmezése van a fenti problémáknak. Azt is látni kell, hogy például Budapest tele van felesleges nyomásfokozó berendezésekkel, ami részben a fenti vitatott kérdések miatt generálódik.
Hogy egy kicsit még hegyezzük a témát. Ha a kifolyásnál a tömlőt is rápakoljuk a hálózatra, biztosítjuk a tömlő belépési pontjánál a 2 bar nyomást, valamint 16 mm-es fúvóka van a tömlő végén, akkor
2”-os 20 m-es tömlőnél 227 l/p folyik ki, ha
1”-os 30 m-es tömlővel tesszük ugyan ezt, akkor 86 l/p folyik ki
Csak egy ténypélda: C besorolású bevásárló központ legfelső emeletének fali tűzcsapjánál a tűzoltóhatóság zárt csapnál kéri a 3 bar nyomást, az meg nem is érdekelte, hogy milyen tömlő van a tűzcsapdobon. Ez a fenti műszaki követelmény rendszerből például egyáltalán nem következtethető ki.
Kíváncsi lennék, hogy mennyire lenne megelégedve velünk egy megrendelő, ha azt mondjuk neki, hogy 86-227 kW-os kazánt kell vennie – tudom ez egy kicsit túlzás, de hát így szépen mutat.
Mangel Zoárd
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
Én valahogy a következők alapján számolok:
A tűzcsapokra vonatkozó előírásokat az MSZ EN 671 szabványsorozat tartalmazza. Ebben, a lövőke átmérő függvényében meghatározzák a különböző nyomások mellett minimálisan elvárható vízhozamot, valamint a mérés módját, amivel ezt ellenőrizni lehet. A mérést minden esetben a teljes tömlőhosszal és a lövőkével együtt kell érteni. Némi eltérés, hogy méréskor a vászon lapostömlőt teljes, 20 méteres hosszában ki kell teríteni, míg a 30 méteres alaktartó tömlő, az utolsó 1 méter kivételével a dobon van.
Természetesen egy gyártó készíthet a szabványban megadott paramétereknél jobb tulajdonságokkal rendelkező berendezést, de én még nem találkoztam olyan forgalmazóval, aki bármilyen mérési adatot közzé tett volna termékéről.
A lapostömlős megoldásnál a szabvány szerinti legnagyobb lövőke átmérő 13 mm, az alaktartó tömlősnél 12 mm. Előbbinél a leggyakrabban előforduló 150 liter/perc vízhozamhoz tartozó nyomásigény 3 bar, utóbbinál 6 bar.
Három bar nyomást az esetek jelentős részében nyomásfokozó nélkül is lehet biztosítani, hatot nem nagyon.
Az persze a másik kérdés, meg lehet-e tudni a szolgáltatótól, mekkora nyomást tud mindenképp biztosítani egy általa ellátott helyen. Nekem ez nem szokott sikerülni.