Hol tartunk most ErP-ügyben? A szakma konszenzusra jutott idén májusban, miszerint a nyílt égésterű készülékek 2 év türelmi időt kapnak, amit látszólag a kormányzat is szívesen fogadott. Ehhez képest augusztus végén olyan rendelettervezet látott napvilágot, amely szerint december 31-gyel lezárul a nem kondenzációs gázkazánok története.
Sőt, a Főgáz például a rendeletet (tervezetet) a legszigorúbb formájában értelmezi, azaz hogy szeptember 26-tól nem vesz át nyílt égésterű készüléket. Tehát addig a tervezetben részletezett, 2-3 hónapos folyamatnak le kell játszódnia – így természetes, hogy már nem fogad be terveket. Amit ajánlottak szeptember 26-ig, az az egyszerűsített csere – az 3 nap alatt megvan, és a kivitelező adminisztrációs kötelezettsége (szerelési nyilatkozat) feléjük nem azonnali.
Még bonyolultabb a helyzet azokkal, akik például idén adtak be tervet a szolgáltatóhoz, és azt be is fogadták. A Főgáz álláspontja itt is egyértelmű: hiába 2 év a befogadás hatálya, az ErP, mint a magyar jogrendbe beágyazott törvény, erősebb, mint a GET alapján kiadott engedély, így ezek a tervek sem valósíthatók meg szeptember 26. után. Ez megint sok gondot fog okozni, mert bár erre a tényre (döntésére) a Főgáz június 1-jei közleményében felhívta a figyelmet, de egyrészt ez nem biztos, hogy minden érintetthez eljutott, másrészt sokan lehetnek olyanok, akik már megvásárolták a nyílt égésterű készüléket, de a megvalósítást nem tudják megoldani a határnapig.
Ami fontos lenne a szakmának, az a döntés, amit szeptember 1-re ígértek, de lapzártánkig sem született meg. Így vagy úgy, de bizonyosság kellene. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a kormányzat hezitál, mert megingatta szándékát a rengeteg módosító javaslat.
Milyen hátrányok érhetik Magyarországot a tervezet jelenlegi formájában történő véglegesítésével? Említhetjük mindjárt a fekete szerelések számának további növekedését (sajnos bizonyos adatok azt mutatják, hogy ez eddig is emelkedő tendenciát mutatott). A kereskedők raktáraiban lévő árukészletnek lesz gazdája, és mivel legálisan nem lehet telepíteni nyílt égésterű készüléket, hát felszerelik feketén. Ez pedig a kivitelezői felelősség eltűnését, esetenként kontárok működését, és számla-, azaz az állam részére áfahiányt jelent. Kinek jó ez?
Sőt, lesznek a fekete és fehér megoldások mellett szürkék is! Ilyen például az, amikor a nyílt égésterű készüléket 3-4 blokkra bontják (vagy úgy állítják elő), és a blokkokat, mint alkatrészeket értékesítik. A kivitelező pedig leszereli a régi kazánt, majd összerakja a 4 blokkot, ráteszi a régi dobozt, és kész az új készülék, vagyis a régi, hiszen csak szervizelés-karbantartás történt!
Félreértés ne essék, szerkesztőségünk maximálisan egyetért az ErP direktíva céljával és módjával – mindössze a bevezetés mikéntjével, az eredeti szöveg félreértelmezésével és a szakma véleményének semmibe vételével nem.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.