Előterjesztés a Kormány részére a belföldi székhelyű tervező által vállalt építészeti-műszaki tervezési tevékenység ellátásáért felszámítható tervezési munkadíj eleme tekintetében a legalacsonyabb és a legmagasabb irány-díj meghatározásának módszeréről.
A rendelettervezet a Kormány honlapján (www.kormany.hu) olvasható, bárki által véleményezhető (volt november 15-ig).
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
4 hozzászólás
Ami azt illeti, én már régóta nem is bosszankodom ezeken a kamarai dolgokon. Csöndes beletörődéssel veszek mindent.
Volt szerencsém (?) vagy két hete olvasni a kreditpontos rendszer átalakításáról, valamint a tervezési díjról szóló tervezeteket is, amit tíz napja tárgyalt az MMK Választmánya. Nagyjából ismerve a Választmány összetételét, nem volt sok kétségem, hogy a többség el fogja fogadni az előterjesztést. Akkor írtam itt, hogy csöndesen sírdogáltam.
A továbbképzéssel kapcsolatos eset viszonylag egyszerű. A Kamara részesedést akar azoknak a cégeknek a bevételéből, amelyek a kötelező, de nem szakmai tárgyú (egyébként teljesen fölösleges és időrabló) előadásokat tartják. Nagy kétségem nincs, ezek a vállalkozások nagyrészt továbbhárítják ránk a többlet költségeket. Csak reménykedhetünk, hogy sikerül valahol a még megfizethető szinten belül maradni. Ha nem, talán lesz valami olcsóbb internetes módszer.
A tervezési díj ügyében építész kollégáink viszonylag jó érdekérvényesítők voltak. Ha minden igaz, a jövőben, jogszabályban lesz rögzítve az ő tervezési díjuk. Ennek is meg van a maga gyakorlati nehézsége, de mégis azt mondom, hogy eredményt értek el. Sűrítve, arról van szó, hogy a tervezési díj ”alapja az építészeti-műszaki tervezési tevékenység tárgyát képező építmény becsült kivitelezési költsége”, aminek (degresszív módon) valahány százalékát lehet elkérni. Ha egy megbízás csak szakági munkára szól, elvben mi is alkalmazhatjuk. Mondjuk, a táblázatban a legkisebb tétel a 40 millió forintos kivitelezési költség, amit nehéz ráfogni egy fali kazán cserére, vagy locsoló mérő kialakításra.
Az esetek többségében persze inkább komplex feladatokkal van dolgunk, ahol a megbízó az építésszel köti a szerződést a teljes házra, mi meg az építésszel a gépészetre. Hogy mennyiért, az már nem lesz jogszabályi kérdés. A rendelet tervezet említ valami esetleges megállapodást a két kamara között a díj felosztási módjáról. Gondolom, sejthetjük, ez mennyit ér. Sokkal beljebb ezzel a rendelettel mi nem leszünk.
Ami valamiért mindig bosszant, az a folyamatos hivatkozás a német előírásokra. Aki leírja, előbb el is olvashatná. Tessék elhinni, ég és föld. Német barátaink szakági bontásban rögzítik a tervezési díjakat. És nem is akármilyeneket.
„a kamara nem szakszervezet”
Először a cikkben hivatkozott jogszabály tervezetről.
Ez valami olyasmit ír le, ha valaki egy 1 milliárdos építkezésbe fog, akkor összességében 40 és 65 millió forint közötti tervezési díjjal (illetve ennek 80-90%-ával) kell számolnia. Ez a két határ, a beruházás bonyolultságától függően, valamelyest még föl-le mozoghat. Az összeg az engedélyezési és a kiviteli dokumentáció együttes költségét tartalmazza, 45/55% arányban. Hogy a generál tervező ezt a pénzt hogyan osztja fel az egyes szakágak között, azt a tervezet kamarai hatáskörbe utalja.
Elég laza szabályozásról van szó, bőven van játéka benne a beruházónak, de nem ez a lényeg, hanem, hogy most először kerül jogszabályba, hogy a tervezés nem teljesen szabadpiaci tevékenység. Eddig az ilyen értelmű viták a kamarai hatáskörben dőlhettek csak el, ezután akár bíróság elé is vihetők.
Sokkal több jót nem lehet elmondani dologról, mi gépész (elektromos, statikus) tervezők ezzel semmit nem nyertünk, leszünk, ahol vagyunk.
A MÉDI (nem a MÉK díjszabás) szerintem nem rossz. Nagyjából a német előírások adaptálása a hazai viszonyokra, de ott az építész és a mérnöki rész közös szabályzatba van foglalva. A MÉDI ránk vonatkozó, valami 17 oldalas fejezetének szövege letölthető a kamarai honlapról (http://mmk.hu/medi/), érdemes elolvasni. Természetesen bőven lenne javítani, és kiegészíteni való benne, leginkább annak a díjalapnak a meghatározása, amire az egész épül. Ennek ellenére, már ebben a formájában is használható lenne, ha bárki is komolyan venné. Ehhez valami olyan, alulról fölépített, demokratikus érdekvédelmi szervezet kellene, amelyiknek a tagjai valamilyen módon összetartanak, elfogadnák a belső szabályait, és nem vernék le egymás árait.
Ha jól tudom, egyes országokban, valami ilyen szerepet töltenek be a tervezői kamarák.
Mivel a „kamara nem szakszervezet”, talán egy ilyen létrehozása is szóba jöhetne……………