Gyakori mondatok ezek, amiket egy gázkészülék-szervizesnek hallania kell. Magyarországon bizony nincs meg a népességnek az az alap épületgépész-kultúrszínvonala, ami lakóterének üzemeltetéséhez szükséges lenne. Újabb példa erre az épületgépészeti kereskedések július 1. előtti megnövekedett nyílt égésterű kazánforgalma, amelytől nagyságrenddel elmarad a lejelentett és beüzemelt készülékek száma.
Így hát két következtetés adódik: vagy feketén szereltették fel a készülékeket, vagy feketén fogják, azaz úgymond betárazták és elvermelték a nyílt égésterűt, hogy évek múlva tudják cserélni – de addig a műanyag alkatrészek, a tömszelencék tönkremennek az állásban (hidegben, udvaron tárolva), a váltószelep beáll stb.! A fém alkatrészeket, belső részeket a pára és az oxigén jelenléte rozsdásodásra készteti! Ezt megint nem tudják a végfelhasználók, a fekete szerelő pedig nem valószínű, hogy tájékoztatást fog adni.
(Repasszálás tömören: ha a kereskedőnél sokáig áll a kazán, visszaviszik a szervizbe, ahol ellenőrzik tetőtől talpig, hogy minden eredeti állapotú-e, és szükség esetén cserélik a cserélendőket).
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
6 hozzászólás
A ma gyártott drága kondenzációs gázkazánok – nagyon gondos és drága éves szervizelés mellett – 3-6 évet birnak ki.
Az új csili-vili 106%-os elméleti hatásfokú berendezések, élettartamra tervezett, alulméretezett alkatrészei, a bonyolult technologia.. és lehetne sorolni a nem kifejezetten vevő-, vagy felhasználó barát megoldásokat – teszik keresetté a hagyományos nyilt égésterű, megbízható műszaki színvonalú kazánokat.
Senki sem ellensége saját pénztárcájának.
Amennyiben a felhasználók nagy többsége megtapasztalja a kondenzációs kazánok okozta többletköltségeket, szépen csöndben, vagy előveszi a régi lebontott, de megbízható gázkazánját, vagy más fűtési megoldást keres, amelynek fenntartási és üzemeltetési költségei elfogadhatóbbak.
Ez egyértelműen a fölgáz felhasználás lassú, de esredményes visszaszorulásához vezet már ma is.
Csak így tovább!
A fölgázt még sokáig fogják fizetni azok a szolgáltatóknak, akiknek nincs más választásuk, de akik kitudnak lépni ebből a senkinek sem jó körből, azok lépnek és nem tétováznak.
A fentieken lehet vitatkozni, elméleteket faragcsikálni, sőt gonoszkodni is, de incs értelme, mert a napi gyakorlat a fentieket támaszja alá.
Rengeteg tévhit övezi a kondenzációs kazánokat, és ezek egy részét ráadásul „szakemberek” terjesztik. Kezdve attól, hogy „radiátoros rendszerhez nem érdemes kondenzációs kazánt beépíteni, mert nem hoz megtakarítást” egészen a kondenzációs kazánok rövid élettartamáig.
Saját kondenzációs kazánom most kezdi meg 14. éves működését, a korábbi Termotéka kazánom fogyasztásának kb. 40 %-át takarította meg évente, és még csak nem is „márkás” készülék, ráadásul radiátoros fűtési rendszerem van.
A kazáncserénél viszont szigorúan betartottam a gyártó ajánlásait, átmosattam vegyszerrel a meglévő fűtési rendszert, feltöltettem inhibitorral, beépítettem a visszatérőbe az iszapfogót, az előremenőbe pedig a mikro-buborékleválasztót, a füstgáz levegő rendszerbe pedig a gyári kondenz leválasztókat.
Még az éves karbantartásokban sem voltam túl pedáns, volt néhányszor, hogy bizony elmaradt.
Kétszer kellett a HMV hőcserélőt savazni (tárolóra nem volt lehetőség) és egyszer a ventilátort kellett cserélni csapágyhiba miatt).
Szerintem a kazánoktól min. 12-15 év élettartam elvárható, de csak abban az esetben, ha a fűtési rendszer jellemzőinek figyelembevételével történik a kazán kiválasztása (és ez nem csak a teljesítményre, hanem az anyagválasztásra is vonatkozik), továbbá meglévő fűtési rendszerbe új kazánt csak átmosás, után és iszapfogó beépítése után szabad felszerelni.
Ha ezeket – a gyártók által ráadásul elő is írt – módosításokat nem végzik el a fűtési rendszereken, akkor áll elő az a helyzet, hogy a néhány tízezer Ft-os spórolás miatt idő előtt tönkremegy a többszázezres kazán.
Pl. az iszapfogó hiánya miatt a legtöbb kazángyártó a garanciát is felmondja.
A régi, rosszhatásfokú gázzabáló és CO mérgezés-veszélyes nyílt égésterű kazán spájzolása (visszaszerelése) ugyanolyan butaság, mintha valaki azért akarna 40 évvel ezelőtti benzinzabáló autókonstrukciót vásárolni, mert azt még otthon sufnitunnigolni lehet szemben a korszerű elektronikával ellátott mai konstrukciókkal.
Annyit még hozzá kell tennem, hogy ugyancsak rosszul értelmezett „takarékosságból” kihagyják a „tervezőt” a kazáncseréből, ami aztán sokszorosan bosszulja meg magát az elfuserált kazán-fűtési rendszer konstrukcióban.
Persze nem mindenki alkalmas tervező, aki tervezői jogosultsággal rendelkezik. Talán a tervezőkre lenni leginkább igaz, hogy nem a tervezői dijat, hanem a várható produktumot, vagyis a referenciamunkáit kéne mérlegre tenni!
NG
Az előző két hozzászóló kolléga 10 éves, vagy annál korábban gyártott készülékekről ír, amivel egyet lehet érteni.
A 3-6 évvel ezelőtt gyártott berndezéseket kellene igazán vizsgálat alá venni.
A BAXI kombi kazánom 2,5 szezont teljesített. A garanciából természetesen kifutott. Az elektromos vezérlés tápegysége hibásodott meg. A szervíz 72 000 Ft+munkadíj (kiszerelés+visszaszerelés+2×kiszállás) ~ 98-99 000 Ft értkben vállalta volna a reparálást.
A kazán bekerülési értéke 235 000 Ft volt!
Itt semmiféle fűtéstechnikai, vagy tervezési, üzenmeltetési hibáról nincs szó, pusztán arról, hogy alultervezett alkatrészeket bezsúfoltak egy zárt és hőszigetelt térbe, ahol semmiféle hőelvezetés, vagy szellőzés nem volt. Így a tápegység alkatrészei az üzemi elektromos hőterhelést nem bírták.
A szervíz még véletlemül sem fordít figyelmet arra, hogy az ilyen paneleket kiszerelés után megjavítsa és a hibás gyártásból adódó konstrukciót kompenzálja, csökkentve ezzel az üzemeltető felesleges kiadásait.
A kondenzációs gázkazánok vezérlőegységek javítására szakosodott kollégák 37 perc alatt kijavították a hibát és tették üzemképessé az elektronikát. A csere alkakatrész és a munkadíj alig haladta meg a 12 000 Ft-ot….
Az előző kondenzációs kazánomat gyöngyösi gyártó szerelte össze, szlovákok és más nációk által gyártott alkatrészekből. Amikor megvásároltam érdeklődtem különféle gyártóknál és forgalmazóknál.
A gyöngyösi gyártó kijelentette, hogy ez az EU legstabilabb és leghosszabb élettartartalommal rendelkező berendezése.
A 2. szezonban kikellett cserélni az öntvényhibás kazántestet, ezt még garanciában, maj 3. szezonban elfolydogált a víz a primer fűtési oldalról. A tél kellős közepén kellett kazánt cserélni.
Ennyit a jóminőségű, hosszú élettartamú üzembiztos gázkazánoktól!
Talán megoldás lehetne, ha hazai tervezésű és gyártású készülékek lennének forgalomban, elérhető áron és nem a „nagy nevű” külföldi gyártók bóvliai.
Ha az autóbusz gyártást vagy ereje feltámasztani az illetékeseknek, jó lenne, ha ezt a köznapi terméket is itthon gyártanánk, legalább 15-20 évet élettartamot szavatolva.
Ez csak akarat és hozzáállás kérdése.
Van egy kazán szervizes ismerősöm. Tőle kérdeztem, hogy miért nem foglalkoznak a meghibásodott elektronikus részegységek javításával. Azt mondta a felelősség miatt. Ha a javított készülék hibája miatt a kazánban nagy kár keletkezne, az sokba kerülne nekik. (A kazánbiztonsági funkciókra gondolt.) Hozzá teszem elsősorban nem kis, lakás vagy ház fűtését szolgáló kazánokról van szó. Ahol szervizelnek, a megrendelő elfogadja a csere jelentős összegét.
Kedves Juhász kolléga!
Talán újra kellene gondolnod a innovációról leírt tézisedet.
Én 35 év óta foglalkozom innovációval, de az élettartam tervezés csak a multik igénye.
Normális ember ilyet nem csinál, mert az nem innováció!
Nem helyes általánosítani. Vannak termékek, ahol valóban tényleges és érdemi a műszaki tartalom fejlődése. Jellegzetes példa a telefon. Más terméknél már inkább csak azért változtatnak valamit, hogy újdonságként reklámozhassák. Véleményem szerint a gázkazánok inkább ez utóbbi kategóriához tartoznak. A kondenzációs technika nem új. Fődarabja a hőcserélő. Mennyi egy hőcserélő tervezett élettartama?