Egy a TVMI-kről szóló előadás alatt merült fel bennünk a gondolat, hogy vajon lehetne-e, és ha igen, hogyan kiterjeszteni a műszaki irányelvek használatát az épületgépészet minél több területére? Lenne-e értelme?
Hát nézzük. A szabványokat alkalmazni kell (persze, önkéntesen, de mégis), viszont pénzbe kerülnek, és sok meg sincs magyar nyelven, és sokszor réges-rég elavultak, mire új jön helyettük, azaz bürokráciájuk lassú és nehézkes.
A Tűzvédelmi Műszaki Irányelveket viszont egy szakmai bizottság tartja karban, folyamatosan, online frissíti magyar nyelven, azaz aktuális, no és persze ingyenes.
A Villanyszerelők Lapja cikkéből idézünk:
„Az új OTSZ-ben jellemzően csak az előírások jelennek meg, amelyek a biztonság elvárt szintjét rögzítik, az ezek eléréséhez felhasználható műszaki megoldásokat a továbbiakban a TvMI-k tartalmazzák majd, de szigorúan csak ajánlás jelleggel. A TvMI-k láblécében egyértelműen deklarálásra kerül, hogy a TvMI-k alkalmazása önkéntes, azaz ebből a szempontból nagy hasonlóságot mutatnak a szabványokkal. A hasonlóság abban is tetten érhető, hogy a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény a szabványokat és a TvMI-ket egy eljárási rendbe foglalja, mely szerint „a tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldást kérelemre jóváhagyhatja, ha a legalább azonos biztonsági szintet a kérelmező igazolja”. A TvMI és a nemzeti szabvány közötti jelentős eltérést a kidolgozás formája és a hozzáférhetőség jelenti.
Nem elvitatva a szabványosítás jelentőségét és a szabványalkotási folyamat fontosságát, ki lehet jelenteni, hogy a TvMI-k egyik nagy előnye, hogy azok kidolgozása és kiadása jóval rugalmasabb keretek között zajlik, illetve a TvMI-k alkalmazásával az új tűzvédelmi megoldások megjelenítése, a tartalom korszerűsítése is rövid idő alatt elvégezhető. Az 53/2014. (XII.5.) BM rendelet egyenesen feladatként szabja az erre a célra létrehozott Tűzvédelmi Műszaki Bizottságnak, hogy szükség szerint, de legalább évente felülvizsgálja a TvMI-ket, és tartalmukat indokolt esetben módosítsa. Azt csak remélni lehet, hogy a nagy rugalmasság nem válik a rendszer hátrányára, azaz a módosításokra tényleg csak szakmailag indokolt esetben fog sor kerülni. A TvMI-k másik előnye, hogy azok teljes egészében magyar nyelven hozzáférhetők, szabadon letölthetők az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság honlapjáról.”
A TVMI mintáját érdemes lenne máshová is átültetni?
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
3 hozzászólás
Mi az? Pénzbe kerül, elavul, idegen nyelven olvasható. Mi az? Ingyenes, frissül, magyar nyelvű. Ilyen egyszerű lenne? Én úgy látom, hogy a lényeg a megnevezéstől függetlenül, hogy a szakemberek tudásukat összegezve azt mondják: így jó csinálni. Nem kell egy egyénnek az utat egymaga végig járni, saját hibáiból tanulni. Más szempontból a sokféleségek kiküszöbölése. A dugvilla az egész világon passzoljon a dugaljba…
Nem a dugvillák egyformák. Még a „hazaiak” sem. De párban jók.
Szóval a szabványok egy része egyszerűen tipizál. Méretsor. Gondoljunk például a fittingekre, hogy az épületgépészetnél maradjunk.
Egyébként ez az egész eredendően egy-egy szakma belügye. Tudom ez azért igazságtalan így, de szokták mondani, olyan a szabványod, amilyet megérdemelsz.
Nincs új a Nap alatt- e témára is igaz. Én még emlékszem a 80-as évekre, amikor ugyancsak voltak szabványok, melyek a maiak nyelvezetéhez, emészthetőségéhez képest ég és Föld, és voltak műszaki irányelvek, melyek a szabványi rendelkezéseknél részletesebbek voltak, de alkalmazásuk nem volt kötelező, csak mankóul szolgáltak. Ami szabványokhoz való hozzáférhetőséget illeti, osztom Zoard véleményét, sőt, egy-egy villamos szabvány tanulmányozása után nosztalgiával gondolok (az egyébként mindenki számára hozzáférhető) MSZ 172, és az MSZ 1600 szabványsorozat Kádár Aba által jegyzett magyarázatos kiadására.