Új ház építésénél, de energiamegtakarítási projekteknél is gyakran felmerülő ötlet: levegős hőszivattyút kellene telepíteni! Az ötlet kézenfekvő, a levegős hőszivattyúk telepítése kisebb beruházási költséget jelent, mint a talajhő-víz hőszivattyús rendszer kiépítése a hőnyerő oldallal együtt. Ráadásul itt vannak a nyugat-európai statisztikai adatok a levegős hőszivattyúk térnyeréséről.
Ezek a messzi távolban működő „referencia rendszerek” látszólag alátámasztják a hazai telepítések indokoltságát.
Amennyiben a gazdasági-műszaki környezet közel azonos, akkor ez igaz is lehet. Az elvárt megtakarításnál az alapkérdés a „mihez képest?”
A Bölcsek Kövének tekintett COP érték (coefficient of performance) azt jelenti, hogy a hőszivattyús berendezés hányszoros hőteljesítményt ad le a felvett villamos teljesítményhez képest (adott feltételek mellett).
Ez az érték mindig nagyobb 1-nél, tehát a hőszivattyúk minden esetben gazdaságosabban fűtenek, mint egy olajradiátor.
Talán profán a megállapítás, de ez a szomorú valóság, a COP érték „csak” annyit jelent, hogy ez a fűtőberendezés jobb paraméterekkel tud fűteni, mint egy tisztán villamos fűtőberendezés (infrapanel, elektromos padlófűtés, hősugárzó stb).
A hőtárolós kályha nem vehető egy kalap alá a többi említett villamos fogyasztóval. A hőtárolás lényege az, hogy az áramszolgáltatás „völgyidőszakában” olcsóbban lehet villamos áramot vételezni (régen éjszakai áramnak neveztük ezt a tarifát, ma csúcskizárt áramtarifa a hivatalos megnevezés). Ez a tarifa 1,6-szor olcsóbb (-40%) a normál áramtarifánál, nevezhetjük financiális COP-nek is az 1,6-os értéket, hiszen ennyivel olcsóbban fűthetünk ezzel a berendezéssel, mint pl. az imént említett olajradiátorral.
A rövid kitérő után kanyarodjunk vissza a megtakarításra olyan esetben, amikor nem villamos energia az összehasonlítás alapja. Már pedig hazánkban – Európa 2. helyezettei vagyunk az ország földgázvezetékkel való behálózásában – rendszerint a földgázzal kell versengeni a hőszivattyús rendszereknek.
Mire megyünk akkor a COP értékkel, hiszen abból csak azt tudjuk meg, mekkora a megtakarítás a villamos áramhoz képest? Első közelítésben semmire, bonyolódik a megtakarítási matek.
Azt is ki kell számolnunk, mennyivel olcsóbb földgázzal fűteni, mint elektromos árammal.
Itt az aktuális energiaárakat és a földgázkazán éves hatásfokát kell figyelembe venni a számításnál.
Kedvezményes hőszivattyús áramtarifával és egy korszerű földgázkazán hatásfokával számolva 2,1-es értéket kapunk jelenleg (2011. július), tehát 2,1-szer olcsóbb a gázfűtés, mint a (kedvezményes hőszivattyús áramtarifás) villamos árammal való fűtés. Ezt a számértéket nevezzük ekvivalens COP értéknek, vagyis egy átlagosan COP = 2,1 értékkel működő hőszivattyúnak azonos az üzemeltetési költsége a földgázkazános fűtéssel összehasonlítva.
No, most már tudunk valamit, ha 2,5-ös átlagos COP-vel működik a hőszivattyúnk télen, akkor kisebb lesz a fűtésszámlánk, mint ha gázkazánnal fűtenénk.
Ez így egyértelműnek tűnik, nosza, telepítsük a levegőkazánunkat (ha nem elég jó a műszaki tartalom, akkor találjunk ki egy kihagyhatatlanul jó elnevezést) hamar, hadd jöjjön a megtakarítás gyorsan!
Sajnos nem ilyen egyszerű ez a projekt. Sehol sem adják írásban, hogy mennyi lesz a tél folyamán várható átlagos COP (német területen „jahresarbeitszahl”, JAZ).
A készülékek gyári alapadata +7, esetleg +2°C-ra van megadva, alacsonyabb kültéri hőmérsékleten a COP csökken.
Teljesen téves üzemeltetési költséget vélelmeznek akkor, amikor a téli átlaghőmérséklethez (kb. 3°C) tartozó COP értéket „kinevezik” a fűtési idény átlagértékének!
A következő diagramon jól látható, hogy a +3 °C alatti külső hőmérséklet gyakorisága kisebb (közel a fele!), mint a +3°C feletti hőfokoké.
Mégis a fűtőberendezés üzemóra száma jóval magasabb a +3 °C alatti időszakban, ez látható a következő ábrán.
A számítás alapja a következő: A méretezési hőmérsékleten (itt -13°C) egy pontosan méretezett hőtermelő berendezés (példánkban 10 kW teljesítményű) napi 24 órában fog működni, amennyiben a hőmérséklet napi átlagértéke éppen -13°C.
Amennyiben a napi átlaghőmérséklet +11 °C (ez az érték az épületfizikai paraméterek függvénye, egy passzívházat még +6°C-os átlaghőmérsékletnél sem kell fűteni), akkor éppen nem kell fűteni (mint köztudott, a távfűtés +12°C feletti napi középhőmérsékletnél (fűtési határhőmérséklet) kerül kikapcsolásra), így a hőtermelő napi üzemideje 0 óra, nem fog bekapcsolni.
Napi átlaghőmérséklethez tartozó napi üzemóra mennyiség:
Miért tartottuk fontosnak ezt a dedósnak tűnő számsort végigírni? Nyomós okunk volt rá. Néhány éve a „Víz, gáz, fűtéstechnika” szaksajtóban publikálta egy neves német cég hazai forgalmazója a következő megállapítást: „mivel a levegős hőszivattyú 3,2-es COP értéket teljesít +3°C-on (a téli átlaghőmérséklettel egyező külső hőmérsékletnél), így az egész téli átlagos COP is 3,2 lesz.
Fenti számsor ismeretében egy nyolcadik osztályos is azt fogja mondani, hogy: „hogyan lenne már annyi!”
Fentieken túlmenően van még három nyomós érv, amely tovább csökkenti a várható megtakarítás mértékét.
A levegőszállító ventillátor fogyasztását a szabványnak megfelelően nem tartalmazza a minősítő intézet által mért COP érték.
Előzőnél sokkal nyomósabb érv, hogy a kültéri egység lejegesedő elpárologtató felületének leolvasztásához szükséges energiaigényt SEM tartalmazza egyetlen minősítő okirat sem. A berendezés tulajdonosának villanyórája viszont kíméletlenül mérni fogja ezt az energia mennyiséget is!
Miről is van szó pontosan?
Néhányan már biztosan megtapasztalták, mit történik otthon, amikor nyitva felejtik a fagyasztószekrény ajtaját.
A helyiség levegőjének páratartalma vastag jégréteget képez a hűtőberendezés elpárologtatójának felületén, amely képtelen ellátni a feladatát, mivel a jégrétegen keresztül nem tudja leadni a hűtőteljesítményt.
A levegős hőnyerőoldalú hőszivattyúk (a légkazánokat sem védi meg az átkeresztelés) a szabadtéri levegő páratartalma miatt óránként leolvasztásra kényszerülnek a +3°C-nál hidegebb időszakban. A leolvasztás időtartama alatt nem alacsony a COP érték, hanem fordított előjelű, vagyis negatív értéket vesz fel.
A minősítő intézetek által mért COP értékek nem tartalmazzák a levegős gépek többségébe gyárilag beépített villamos fűtőbetétek fogyasztását, mintha sosem kapcsolódnának be. Az elvárt fogyasztást „túlteljesítő” berendezéseken végzett mérések az ellenkezőjét bizonyítják. Csökkenő külső hőmérsékletnél a villamos fűtőbetétek egyre gyakrabban „besegítenek” a fűtési feladat ellátásába.
Előzőek miatt a fagyos időszakban a levegős gépek COP-ja oly mértékben elmarad a remélt értékektől, hogy le sem merjük ide írni.
Jelen pénzügyi/gazdasági/műszaki körülmények között csak abban az esetben szabadna levegős hőszivattyút telepíteni, ha az alábbi feltételek EGYÜTTESEN teljesülnének:
– Nincs lehetőség földgáztüzelésre;
– Nem radiátorok a hőleadók, hanem fal-, padló-, mennyezet-temperálás áll rendelkezésre, esetleg fan-coil-ok;
– Automatikusan üzemelő hűtő-fűtő rendszert szükséges létesíteni;
– Az épület hőszigeteltsége minimum megfelel a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak (7/2006 TNM rendelet), vagy annál sokkal jobb.
A remélt megtakarítás várhatóan elmarad, sőt többletfogyasztásra kell készülnünk, ha:
– A földgáz kazánunk helyére építünk „levegőkazánt”;
– Radiátoros hőleadókkal rendelkezik az épület.
Műszaki érdeklődésűek részére még egy beszédes diagram egy prémiumkategóriás levegős hőszivattyú méréséről.
A legalsó piros vonal a gépből távozó levegő hőmérséklete. Geo tarifás áramszünet idején (8-tól 10 óráig) a kültéri hőmérsékletet méri, 2010. dec. 15-én ez -6°C. A relatív páratartalom 75-85% között változott a mérés idején.
Jól látható az óránkénti leolvasztás, amikor a gép „ráfűt” a szabadtér levegőjére.
A narancs/zöld/bíbor színek a gép áramfelvételét mutatják. A 4-8 amper közti értékek a kompresszor áramfelvételét jelentik. A 10-16 amperre való növekedés a beépített villamos fűtőbetét (9 kW) és a kompresszor együttes fogyasztását jelenti.
A hajnali 1 óra előtti fűtőbetét bekapcsolást a használati melegvíz-előállítás okozta, ennél a külső hőmérsékletnél a kompresszor már nem képes ilyen magas (46°C) előremenő fűtővíz-hőmérsékletet előállítani.
A zöld/sárga vonalak az előremenő/visszatérő vízhőmérsékletet mutatják.
A fűrészfogas hőmérsékletváltozásról jól látható a jegesedés akadályozó hatása, valamint az is, hogy -6°C-nál már folyamatosan üzemel a hőszivattyú, tehát éppen elegendő a teljesítménye az épület kifűtéséhez.
A következő mérés a -12 °C alatti időszakot mutatja (relatív páratartalom 80-90% között mozgott). Ez az időszak a legnehezebb a levegős hőszivattyúk üzemében.
A leolvasztási igény továbbra is óránként jelentkezik, az épület hőigényét már csak úgy tudja a berendezés biztosítani, hogy minden órában 25 percig a 9 kW-os villamos fűtőbetét is üzemel a kompresszorral együtt.
Egy enyhébb éjszaka mérését is érdemes megvizsgálni.
A kültéri hőmérséklet +1°C és +4°C között változott, a relatív páratartalom 90-95%, a hőszivattyú óránként 20-25 percet üzemel mindössze. Megfigyelhető, hogy a jegesedés miatti leolvasztási igény közel azonos a korábbiakkal, minden aktív üzemórához tartozik egy leolvasztás, tehát az üzemszünetekben nem olvad le magától a jégréteg.
Pap Richárd
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
28 hozzászólás
Én még megfejelném azzal is, hogy amennyiben a ház nagyon lehűl, akkor a levegős hőszivattyú nem képes fűteni.
A „fűtőbetétes hőszivattyúk” teljesítménye is jelentősen csökken a hőmérséklet csökkenésével, ezért túl is kell méretezni.
Ezzel együtt beszéljünk arról is, hogy nem csak „fűtőbetétes” hőszivattyúk léteznek, sőt talán már ebből van a legkevesebb. Szinte valamennyi levegős hőszivattyú gyártó alkalmaz már speciális befecskendezést, ami nélkülözi a fűtőbetétet, nem csökken a teljesítménye és a COP-je magasabb a fentebb említettnél. Tisztességesebb lett volna ezt is megemlíteni.
Amennyiben a háznak hűtési igénye is lenne, akkor is megér egy számítást a levegős rendszer.
A harmadik nem mellékes előnye -lehet-, hogy akinek van elég pénze hozzá, az előre kifizetheti a fűtésszámláját 20-30 évre, pl. szélgenerátorral, napelemmel kombinálva.
Ezzel a megoldással decentralizálható a villamos energia termelés és megfelelő támogatással, a haszon a fogyasztónál maradna.
Mintha a cikkben nem „említett”, hanem „mért” értékek lennének…Egyébiránt a „speciális befecskendezés” nem fog plusz két fokot csinálni a környezetben, csak hogy jól működjön a „lékkazán”. Egy meglévő, rossz rendszernél pedig nem a teljes kompresszor-, és automatika-cserén gondolkodik a károsult, csakhogy jobb COP értéke legyen a berendezésének. Tisztesség kérdéséről talán ennyit.
Szerintem az is nagyon tisztességes eljárás, ha megvizsgáljuk, milyen többletszolgáltatásra képesek a befecskendezős kompresszorok, hogyan boldogulnak fűtőbetét nélkül, ha boldogulnak valóban.
(A cikk végén található COPELAND1 és COPELAND2 dokumentumok)
A mellékelt dokumentum a Copeland hőszivattyú méretező programjából lett exportálva, bárki megnézheti, képes-e átírni a fizikát egy befecskendezős kompresszor.
Sajnos a csoda ismét elmarad.
Kálmán László kolléga majd elmagyarázza nekünk, mire alapozta az alábbi – kompresszorgyár által sem ígért – kijelentését.
„nem csökken a teljesítménye és a….”
A „pörgessük 100 Hz-en inverterrel” válasz nem elfogadható.
Mivel alacsonyabb hőmérsékleten a hőszivattyúban lévő munkagáz fajtérfogat változása okozza a teljesítmény csökkenés döntő hányadát, így esély sincsen arra, hogy kompresszorfejlesztéssel oldjuk meg a problémát.
Elnézést, nem voltam elég figyelmes? Nekem nem volt egyértelmű, hogy ez a ház radiátoros és rosszul szigetelt, az meg legkevésbé, hogy 6 millió volt a beruházási költség, sőt az sem, hogy mi a műszaki tartalma.
Nekem ez csak egy levegős hőszivattyú lejárató cikknek tűnt, vagy tévedek?
Korábban a szerző nevét sem véltem felfedezni, ezt is elnéztem volna?
De nagyon várom, hogy valaki ezt a rendszert átalakítsa szondás rendszerre, csak az objektivitás kedvéért.
Sokadszor megjegyzem ma még nem sikerült VDI 4640 szerint tervezett és kivitelezett szondás rendszert találnom Magyarországon, valaki mutatna egyet?
Tudomásom szerint egyetlen szonda tervező-kivitelező cég nem ad Magyarországon rendszergaranciát, vajon miért?
Sőt, ha ad akkor mire, mert pl. a nyugati szondagyártóknál csak akkor lehet érvényesíteni a garanciát, ha VDI 4640 szerint történik a tervezés, kivitelezés.
A mi kis néhány százezres alaptőkével bejegyzett cégeink komolyabb garanciát jelentenek, mint a multik?
Feri, Te évek óta ilyen rendszereket mérsz, szakértessz, tervezel, kivitelezel, mikor mutatod meg nekünk, hogyan kell csinálni?
A splitklímások egyetlen bűne, hogy túlpörgetik a kompresszort, de soha nem tagadták, csak ennyit trükköznének a szondás rendszerben utazók!
Ugye a szondás kompresszort is túl lehet pörgetni, ők vajon miért nem teszik?
Amennyiben a szonda – tisztességes telepítési – költségét – valaki – napelemekre fordítja a rosszabb COP ellenére is sokkal kevesebbet fog fizetni fűtési költségre. (Persze nyilván ennek is vannak műszaki feltételei!)
Nekem ebben a cikkben és a megnyilvánulásokban a „savanyú a szőlő” jut eszembe.
Ja, hogy miért terjed Nyugaton is jobban a levegős hőszivattyú, ők sem hülyék.
Valljuk be, egy átgondolt rendszerhez elég egy zöld(kék)kártya, nem kell fűtésszerelő, nem kellenek cső rengetegek, sőt tervező sem.
Kedves Ellmann Tamás! Nekem úgy rémlik, Ön egy tervező. Megmondaná, hogy dátum szerint mettől meddig tart a fűtési idény? Tényleg fontos, hogy egy fűtési célra beépített berendezés (a neve sokat sejtetően „légkazán”) ezen időszakon kívül mit is fogyaszt. Tréfát félre: most ezt tényleg komolyan vetette fel? A hasonlata nagyon sántít: ha már autónál vagyunk, akkor nem az érdi emelkedőre kell a berendezésnek magát felküszködnie, hanem itt olyan az út, ami tartalmaz városi szakaszt, autópályát és szerpentint is. A mínusz tizenfokos, a mínusz hat fokos és a plusz néhány fokos üzem konkrétan ezért lett diagramban ábrázolva.
Nekem ez olyan, mintha a berendezés színéről kezdenénk beszélgetni. Kit érdekel a nyári üzem? A felhasználó sem azért vette (nem is így adták el neki) ezt a bádogkasznit, hogy milyen jó lesz hűtésre. Mert ha a melegvíz-készítés a téma, akkor inkább veszek napi 100 l melegvíz előállítására egy éccakai áramról működő 160-as bojlert harmincezerért, mintsem lékkazánt, kétszázszor annyiért.
Tervezésről: talán sejtheti, egy nem kicsi cég tervezte. Tudja kik? Na pont ők. És igen: 90%-ban radiátor hőleadók vannak a lakásban. De ezt, ha figyelmesen olvas, ki tudta volna hámozni. A grafikonokon szerepel a fűtési előremenő/visszatérő, csak le kell olvasni.
Az ilyen cikkek célja pont az, hogy a csodaszép színes reklámkiadványokban leírt COP értékekkel ne tudjanak szédíteni. Sajnos ma még sok tervező is bedől. Hogy gyári séma alapján valami működik, az még nem jelenti automatikusan, hogy energetikai szempontból jó is. Ilyen alapon fűtsen gyémánttal, mert tulajdonképpen az is szén.
Varga Úr, mélyen egyetértünk. Én mindig azt kérdezem, hogy ha valaki ajánl egy megtakarítási prognózist, hogy ezt írásba is adja? Aláírva, pecsételve, akár bíróság előtt is vállalva? Saját magának kiépítené? Itt annyira jó volt a marketing, hogy az évi ~kétszázezres gázszámlához képest ajánlottak kivválló lékkazánt, és a szegény károsult elhitte, hogy az neki jó lesz. Ha egyetlen kilowattóra áramot sem fogyasztana ez a berendezés, csakis „levegőt”, akkor is 30 évre jönne ki a megtérülés, leegyszerűsítve a számításokat. És magát felelős, szakértő tervezőnek valló ember még védeni akarja ezt a sz*rt, és várja az „unlike” gombot…
Akkor menjünk vissza az iskolapadba ismét: mennyi hőenergia szükséges egy egyedülálló hölgy lakásánál fűtésre és használati melegvíz készítésre? HMV: ~1800 kWh, fűtés (winwattos számítás, a tervezőé!)~16.000 kWh. De ha ebben a lakásban egy négytagú család lakik, az sem fog 3000 kWh-nál többet igényelni hőt melegvíz-készítésre. Tessék mondani: mi az akkor, ami igazán számít? Ha Önnek ezek után a nyár, akkor Isten ments, hogy változtasson az ideáin, nehogy a végén napkollektoros rendszert telepítsen százas COP értékkel, vegyen csak levegős hőszivattyút! Az Ön hasonlata alapján akkor csak Lepsénytől nézzük meg Siófokig az átlagfogyasztást. Vagy a hűtésre is gondolt? Például az adott helyszínen a hőleadók mennyiségéből 10%-ot képviselő padlófelületre? Ne akarjunk már ennyire mellémagyarázni! Semmi baj, toljuk csak a megtévesztő dumát az összfogyasztásról. De ha ezen az úton akar járni, akkor ajánlom figyelmébe a Btk. 296/A. paragrafusát:
„…(1) Aki az áru kelendőségének fokozása érdekében nagy nyilvánosság előtt az áru lényeges tulajdonsága tekintetében valótlan tényt, vagy valós tényt megtévesztésre alkalmas módon állít, illetve az áru lényeges tulajdonságáról megtévesztésre alkalmas tájékoztatást ad, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az áru lényeges tulajdonságának minősül az összetétele, használhatósága, az egészségre és a környezetre gyakorolt hatása, valamint a kezelése, eredete, az, hogy megfelel-e a jogszabályi előírásoknak, az állami szabványnak vagy az áruval szemben támasztott szokásos követelményeknek, valamint az, ha az áru felhasználása a szokásostól lényegesen eltérő feltételek megvalósítását igényli.”
Jó környezettel a gödöllői arborétumra gondolt? Mert nehezen tudok elképzelni olyan helyet, ahol ez a hatmilliós beruházás meg tudja állni a helyét…
Kálmán Lacinak!
Hát ez a téma eléggé messze van a savanyú szőlő kérdéskörtől.
Te is tudod, évek óta megkeresnek bennünket csalódott hőszivattyús ügyfelek.
Mehetnének hozzád is, vagy Ellmann Tamáshoz, vagy bárkihez. Szívesen átadnám ezt a keresztet, mármint mások eltákolt munkáit értékelni.
Ez is egy ilyen eset volt.
Közel 40 oldalas anyag született az ügyben a MAHőSZ részére.
Azt gondolom, hogy bőven lehet tanulni belőle mindenkinek, aki nem töltött még heteket ilyen gépek mérésével.
Fúrás és szonda ez esetben nem játszik, elmondom, miért.
A Megrendelő sokallja a 200 eFt-os gázszámlát. Az épület TNM szerint hőtechnikailag nem megfelelő!! Kap ajánlatot 6 millióért, radiátorokat kicserélik nagyobbra (!), padlófűtés aránya 10%.
Néhány éves drága állókazánja megy a MÉH telepre.
Megrendelő óvatosságból beépíttet egy olcsó cirkót is, még elfért a falon.
A következő fűtési idényben kiderül, a 6 elköltött millió nem hozott fűtési számla csökkenést. Annak ellenére sem, hogy a fűtőbetétek is a GEO tarifát használják!
Tél végén már a tartalékként beépített cirkó fűtött, olcsóbban.
Elmondanád, hogy miért nekem savanyú a szőlő?
A felkérés arról szólt, hibás-e a „levegőkazán”, jó-e a rendszerkiépítés, miért nincsen megtakarítás?
Szép feladat, nagyon sok időt töltöttünk el vele. Az elszámolásnál nem volt arcunk pénzt kérni az átvert ügyféltől, társadalmi munkának minősítettük az esetet.
Egy partnercég kérésére a napokban össze kellett állítani egy tárgyilagos anyagot a levegős gépekről a KÖZ okulására.
Gondolom ez elég tárgyilagos, csak az utca/házszám nincs ideírva.
És akkor jössz Te meg az ET, ahelyett hogy örülnétek egy sehonnan sem beszerezhető anyagnak, engem kóstolgattok.
Érdekelne a véleményed, hogyan lehetne a kártékony piaci résztvevőket kiszorítani, mert nem csak a saját piacukat rondítják össze, hanem mindenkiét.
Kíváncsiságod kielégítésére:
Az én rendszereimet megnézheti bárki a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napon pl, tavaly is ott álltam a gépházban két helyszínen szombat/vasárnap.
A Hungarotherm-en beszélgettél az 5. PH tulajdonosával, miért nem kérdezted meg, hogyan működik az Energiakulcs rendszer nála:-)
Kedves Zsolt!
Meghajlok a tudásod előtt, és belevetem magam a szakirodalomba.
Kedves Ellmann Tamás!
„Itt a levegős hőszivattyú van megjelölve bűnösként, és a tervezőről egy szó sem esik.
Javítson ki, de lehet, hogy rosszul értelmezem az eredeti szöveget”
Valóban rosszul értelmezi, vagy kihagyta.
Az alábbi részt érdemes figyelmesen elolvasni még egyszer. Legyen szíves mindenki figyelmesen olvasni, megérteni, és nem belemagyarázni olyasmit, ami nem volt odaírva.
Az ördögnek van ideje olvasást tanítani mérnököknek.
„Jelen pénzügyi/gazdasági/műszaki körülmények között csak abban az esetben szabadna levegős hőszivattyút telepíteni, ha az alábbi feltételek EGYÜTTESEN teljesülnének:
– Nincs lehetőség földgáztüzelésre;
– Nem radiátorok a hőleadók, hanem fal-, padló-, mennyezet-temperálás áll rendelkezésre, esetleg fan-coil-ok;
– Automatikusan üzemelő hűtő-fűtő rendszert szükséges létesíteni;
– Az épület hőszigeteltsége minimum megfelel a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak (7/2006 TNM rendelet), vagy annál sokkal jobb.
A remélt megtakarítás várhatóan elmarad, sőt többletfogyasztásra kell készülnünk, ha:
– A földgáz kazánunk helyére építünk „levegőkazánt”;
– Radiátoros hőleadókkal rendelkezik az épület.”
Kedves Tamás, ebből a felsorolásból légy szíves megkifogásolni BÁRMIT is!
A TE web oldaladon lévő mérési adatokból ugyanez az eredmény vonható le!
Tulképpen miről vitatkozol??
Arról talán ne nyissunk nagy vitát, hogy a minimális nyári üzemórával jól feljavul a JAZ.
Kiszámolhatjuk közös erővel, de kár az időért.
Kedve Feri!
Én nem vitatkozom. Ha az együttállás nincs meg -lásd fent- akkor oda levegős hőszivattyút betenni eretnekség!
De, ha az a szerencsétlen (levegős hőszivattyú) bekerült oda akkor nem a készülék a hibás, hanem aki oda tette.
Nekem az egészből az jött le, hogy a levegős berendezések alkalmatlanok mindenre.
Ennek a rendszernek is meg kell keresni a helyét, és akkor mindenki megelégedésére működik.
Kedves Tamás! Érzek némi cinizmust a szavaiban. Közzétenné esetleg a lébényi levegős hőszivattyús rendszerének az adatait? A honlapján úgy látom, hogy mérik a dolgokat eléggé korrekt módon, nosza, hadd’ pironkodjunk.
Kedves Tamás!
Már megérte:-) Most már mindenben egyetértünk.
Hálából elmesélek – csak Neked – egy apró érdekességet a szóban-forgó lékkazánról. A berendezés kint mosolyog szerényen a virágoskertben. Monoblokk felépítésű, kint van a kondenzátora is. A fűtési oldal tehát ki van vezetve a talajszint alatt, majd a gépben a felszínre jut, és megfordul a folyadék a kondenzátor hőcserélő vízoldalán.
Tehát meglehetősen fagyveszélyes a kiépítés. Ennek alapján feltételezhetnénk, hogy fagyállóval van feltöltve.
De nem, tiszta fűtővíz kering a szabadtérben is.
A fagyvédelem rendkívül furmányos módon lett megoldva: egy 25-80-as szivattyú 0-24-ben járatja a vizet a normál áramtarifáról. Ez havi 7 000 Ft többletvillanyszámla csak a villamosoldalról. Mikor a kert radiátoraként fűt a lékkazán visszafelé, akkor még némi kalorikus veszteséggel is számolhatunk. Megtippelnéd?
Hogy áramszünet esetén mi védi meg a berendezést a szétfagyástól??
Hát az IMA.
A kiépített rendszernek van tervezője is, ha már kérdezted.
Kiváló konstruktív ötletei voltak a magas fogyasztással kapcsolatban, pl:
„Biztosan rossz a villanyóra”
Olyan NAGY EMBER, hogy mi ketten négykézláb sem közelíthetnénk meg 5 méterre, már megkérdezné, hová jártál iskolába, és milyen osztályzatokkal végeztél.
Tudod vannak érinthetetlenek.
Aztán egyszer csak kiderül, onnan lehet a legnagyobbat esni:-)
A következő honlapról letölthető egy garancia megállapodás:
http://www.waermepumpe-strom.de
Két változata van: új épület, meglévő épület.
A megállapodás szerint a hőszivattyús rendszer teljesíteni fogja az alábbiakat:
új épület, talajszonda vagy talajkollektor
éves munkaszám: 4,0
új lévő épület, levegős hőszivattyú
éves munkaszám: 3,5
meglévő épület, talajszonda vagy talajkollektor
éves munkaszám: 3,7
meglévő épület, levegős hőszivattyú
éves munkaszám: 3,3
A megállapodás része, hogy évente rögzítik a mért adatokat: fogyasztott villamos energia, termelt hő.
A németek is követnek el hibákat:
http://www.schwaebische.de/region/wir-im-sueden/baden-wuerttemberg_artikel,-Geothermie-birgt-noch-immer-Risiken-_arid,4046809.html
Még egy adalék.
Megnéztem a világhálón néhány reklám videót. Volt nagyjából tárgyilagos. Megemlítette, hogy a levegős hőszivattyú a nagy hidegben pótfűtést igényel. Volt „rámenős”: a levegős hőszivattyújuk jobb a gázkazánnál, mert „annak hatásfoka nem növelhető korlátlanul”.
Nagy beruházás előtt tessék alaposan tájékozódni!
Kedves Mottl Gábor Úr! Természetesen egy kirívóan rossz rendszerrel kapcsolatban készült a cikk. Ahogy a Kardos Feri írja: elbaltázott hőszivattyús rendszer szondásban, talajkollektorosban és kútpárasban is van sajnos szép számmal. A cikk szerintem nem a levegős hőszivattyúk ellenében készült, hanem azért, hogy kezeljük a helyén a berendezést. Ahogy írja a Pap Richárd: csak abban az esetben szabadna levegős hőszivattyút telepíteni, ha a felsorolt előfeltételek MINDEGYIKE együttesen teljesül. Ellmann Tamás Úr pedig leírta: a fűtési költség az ő általa telepített lébényi referenciamunkáján nagyjából a gázfűtés költségén adódik. Abban az esetben, ha olyan kiemelkedően jó rendszermegoldást sikerül kialakítani, ahol olyan szép számadatok jönnek, mint Önnél, ott tényleg semmi kötözködnivaló nincs, feltéve, ha a értékesítő-tervező-kivitelező triumvirátus (ami akár egyetlen személy is lehet) elmondja böcsülettel azt, amit Ön itt most leírt (legfeljebb a méregzöldek mondhatják, hogy a CO2 egyenérték számításoknál nem biztos, hogy az Ön rendszere jobb, mintha gázkazánnal fűtene, de ez már szőrszálhasogatás).
Ellenben. Mit érdemel az, aki egy meglévő radiátoros rendszerhez illeszt levegős hőszivattyút, pláne a fentebb felsorolt ordító hibákkal, és ezért elkér még hatmillió Ft-ot? Közben megtakarítást ígér? Ön mit tenne, ha kihúznak a zsebéből ennyi pénzt, és közben nemhogy kevesebbet, de inkább többet költ a korábbi költségeihez képest, ráadásul hűteni nem is tud a csodasárkánnyal?
Tisztelt Mottl Gábor!
Bruttó kivitelezési összeg a 6 millió, tervvel, radiátorokkal, helységhőmérséklet szabályozással.
Mivel az éves gázszámla 200 eFt körül volt, 100 %-os megtakarítás elérésénél (0 Ft-os éves fűtési számla) a megtérülés 6 mFt/200eFt= 30 év.
Amennyiben sikerülne 50% megtakarítást elérni (ilyet sem mernék ígérni) már „csak” 60 év megtérülésre számíthatunk.
Itt léphet már érvényre a BZS által említett BTK 296/A paragrafus.
Ez egy sima köztörvényes átverés.
VOLT referencia látogatás a beruházás megkezdése előtt.
A meglátogatott helyszínen a tulajdonos 80%-ot meghaladó megtakarításról tett bizonyságot a földgázos fűtéshez képest.
Ha jól emlékszem, a BTK ezt tettesként definiálja, a kivitelező/tervező csak a bűnsegéd volt.
A MAHőSZ, mint társadalmi szervezet, kötelezővé nem teheti a mérést, de ajánlhatja, és aki vállalja ezt a kontrollt, annak cégét vagy vállalkozását megjelenítheti a honlapján.
Ma délután lesz vezetőségi, fogom javasolni a bevezetést.
Köszönöm az ötletet.
”A megtérülési időről még annyit, amit a megrendelőknek is el szoktam mondani: valaki azért építkezik, mert az igényeinek megfelelő módon szeretne élni. Azt nem megtérülés miatt teszi, mint ahogyan autót sem azért vesz az ember. Akkor miért csak éppen a fűtő-hűtő rendszernél kell ezt bizonygatnunk?”
A magyar villamos energia termelő rendszer átlagos hatásfoka 33% körül van. A hálózati és transzformációs veszteség ennek körülbelül 10%-a, tehát a 100 egység primer energiából körülbelül 30 egység érkezik a felhasználóhoz elektromos energia formájában. Ezt tükrözik alap szinten az árak is, ha a kedvezményes tarifákat nem vesszük figyelembe, 1 kilowattórára vetítve a gáz ára 30%-a a villamos energia árának.
A 30 egység elektromos áramból a 3,5 COP értékkel jellemzett levegős hőszivattyú 3,5×30= 105 egység hőt csinál.
100 egységnyi primer (földgáz) primer energiából egy kondenzációs fali kazán szintén körülbelül 105 egység hőenergiát állít elő.
Bár mind a két megoldást lehet kissé cizellálni, de vélhetően, jól kialakított rendszerek esetében, egy-két százalék eltéréssel, a primer energiára vetítve ugyanazt az eredményt kapjuk. Egyformán szigetelt házban, hasonló hőleadó rendszerrel, és komfort igénnyel, nagyjából pénz az ablakban. A különbség a beruházási költségben van.
Visszatérve a fent idézett autós példára, ha én városi használatra drága, nagy fogyasztású terepjárót veszek, mert ilyen az igényem, a vásárlást nem támogatja az állam, és nem kapok kedvezményes benzinjegyet sem. A kérdés, miért kapja meg ezeket a támogatásokat az, aki levegős hőszivattyús rendszert épít ki magának.
Egy hőszivattyús beruházásnak önmagában kellene megállnia, nem támogatások által.
Utópia: telepítsen mindenki a hőszivattyús rendszere mellé napelemest is, amivel váltsa ki a villamos energia-fogyasztását:) Akkor nem számít a primer energia-igény.
A fentiekben azt az állítást tettem, hogy a támogatás nélküli gáz/elektromos árarány nagyjából megegyezik a primer energia felhasználás arányával. A normál áram tarifa az ELMÜ-nél 48,62 Ft/kWh, a kedvezményes ”H” tarifa 30,01 Ft/kWh.
Az előttem hozzászóló példájában egy 10 éves gázkazánt váltottak ki egy levegős hőszivattyúval. A megtakarítás 30% volt. Mondjuk tavaly fizetett százat, idén hetvenet. Ha nem lett volna a kedvezményes ”H” tarifa, fizethetett volna 70×48,62/30,01= 113-at. Ebben az esetben ez az új, korszerű rendszer 13%-kal lemaradt volna az öregedő cirkóval szemben.
Természetesen a ”H” tarifa létezik, számolnunk kell vele. Ha a kiinduló példában szereplő rendszerért is csak 3 millió forintot kellett volna fizetni a hat helyett, és a 200 ezer forintnak a 30%-át ott is megtakarította volna a tulajdonos, a megspórolt mondjuk idei 0,3×200.000= 60.000 forint akkor is a beruházása 1/50-ed része lett volna. Nem szeretek olyant mondani, hogy ötven év a megtérülés. Ha a komfortnövekedéstől eltekintenénk (padlófűtést gázkazánnal is lehet csinálni), ez sem lenne túl meggyőző befektetés. Persze, ha a 30% megtakarítást nem segítette egyszersmind a homlokzat szigetelése, nyílászárók cseréje is, ha a 3 millióban benne volt a padlófűtés kialakítása is, a járulékos költségekkel (pl. burkolat csere) és volt rajta némi pályázati támogatás is, nem is biztos, hogy rossz üzlet volt.
Tisztelt RS-BER! Tudja, ezek a diagramok MÉRT adatokkal készültek. Innenstől kezdve nem csúsztatás kérdése a dolog. Tudja mit? Én meg a 30%-át nem hiszem! No, ehhez mit szól?
Szerelje fel a hőszivattyús rendszerét loggolásra képes mérőkkel (kifújt levegő, környezeti levegő, fűtés előre/vissza, felvett áram fázisonként, napi elfogyasztott villany, kiadott hő, stb. stb.), mérje legalább egy idényt, majd publikálja. Aztán beszélgessünk. A „H” tarifás melegvíz-készítési tilalom nekem is új.
Tisztelt RS-BER!
Sok érdekes felvetése van, szívesen válaszolok is, amire tudok.
De előbb hadd kérdezzem meg, az RS-BER a keresztneve, vagy a vezetékneve? A korábbi hozzászólóknál ennek megállapítása nem okozott problémát. Látja, még az is odaírta a becses nevét, aki jegyzi az írást, amelynek a hitelességét Ön szíveskedik kétségbe vonni, sőt csúsztatásnak nevez egy mérést, amely 1 hétig ment folyamatosan. Ráadásul a Meteorológiai Szolgálat által mért légnedvesség is feljegyzésre került.
A „H” tarifás észrevételt nem értem, le van írva, hogy GEO, és látható a diagramon reggel 8-tól 10-ig a GEO szünet.
A „posztoló panasza” nekem kínai. A POSZT francia eredetű, jelentése beosztás, felelős állás, tisztség. Másik értelmezése kijelölt hely, őrhely, őrállomás. Mit szeretett volna ezzel mondani?
Az viszont nagyon érdekes kérdés, hogy Önnél -7°C körül nincsen leolvasztás. Azt is mondhatnám, alig hihető. Mondja, hány órát töltött ennek a megfigyelésével? A „meteoprog.hu” oldalon hozzáférhet archív adatokhoz, látható, hogy fagyos időben sincsen szinte soha 50% alatti páratartalom, sőt, jellemzően 80-95% a gyakori érték. A páratartalom viszonylagos állandósága még azt is elképzelhetővé teszi, hogy egyes gyártók óraprogramhoz járatják a leolvasztást. Meglepő információ számomra is, de nem merném lebecsmérelni a módszert egy hosszabb méréssorozat nélkül.
Előző télen felmerült a gondolat fejemben, hogy talán azért van olyan sok levegős hőszivattyú Skandináviában, mert esetleg ott fenn északon, sokkal alacsonyabb a relatív páratartalom. Egy darabig el is hittem, hogy ez lesz a magyarázat. Napokig néztem az interneten svéd városok levegőjének páratartalmát erősen fagyos időben. Ugyanúgy 80-90% körül mozgott, mint Budapesten. Kiderült, páratartalom az van, földgázvezeték meg nincsen náluk:-) Ez a magyarázat.
Talán csak Önnek van olyan szerencséje, hogy Európa legszárazabb utcájában lakik.
A 30% megtakarítás elérhető úgy is, ahogy Ön elérte, én készséggel elhiszem.
Meg elérhető úgy is, ahogyan egyik kollégánk tette. A 20 éves állókazánját korszerű elektronikával látta el, alacsony hőmérsékleten üzemel, pufferre dolgozik, és helyiségenkénti hőmérséklet-szabályzást épített ki.
Ez viszont messze nem 3 millió forint, még 1 sem. Mi következik ebből? Nem is tudom miért említettem.
Talán azért, mert gondolkodni, kísérletezni, analizálni mindig érdemes.
Tavaly, néhány esős hétvégét kihasználva, készítettem egy excel táblázatot Budapest 10 éves, órai szintű felbontású időjárási adatairól, benne a hőmérséklet és a relatív nedvesség értékekkel (www.za958.extra.hu engedélyezési tervhez/ Met_adatok). Ennek az első oldalán található ”az adott hőmérséklettartományhoz tartozó relatív nedvesség előfordulási gyakorisága, 10 év átlagában, óra/év, illetve %” címet viselő 12. táblázat. A hőszivattyú leolvasztás szükséges gyakoriságával kapcsolatos kérdésben ez talán némi segítséget nyújthat.
Stimmeljünk már lécci, mint az új hegedás:-)
2010. 12.27.-én Budapesten a legalacsonyabb RH 68% volt, délután 14 és 16 óra között. A hőmérséklet aznap -3 és -11 közt változott (meteoprog.hu).
A Te mérésed milyen térségben történt?
Járjunk már egyszer rendesen a végére ennek a kérdésnek.
Amikor a loggert beépítettük – 2010.12.08.-án reggel- 10 órakor megérkezett a GEO tarifás villany. +2°C volt a kültérben, a gép a „menetrendszerű” leolvasztását 10 óra után 8 perccel végezte. Akkora gőzfelhőt terített el a kertben, hogy fel sem tételezhettük, hogy nincs értelme annak a leolvasztásnak. Nincs az a jégréteg vastagság, amely javítaná a hőátadást az Alu lamellák és a levegő közt.
A loggolt grafikonok jól mutatják, hogy nem a leolvasztástól borul fel az energetika. A villamos betéteknek nem kellene bekapcsolniuk. Ez viszont a radiátoros hőleadás következménye.
Mottl Gábor kérdésére:
Az épület 11.7 kW-os, de két szintre oszlik el, 110 nm körüli össz. alapterülettel. A felület/térfogat arány kedvező, más egyéb nem annyira….
Valóban, a hőszivattyú nem tehet semmiről, ezért is nem említettem típust és gyártót, mert nem itt van elhantolva a lényeg. Nem volt pályázati pénz, nem volt energiatanúsítás.
Csak egy ügyfél „lenyúlása” történt meg. Erre nem is lehetett volna pályázati forrást kapni.
Nekem is elfogadhatatlan, hogy a hozzászólók nem olvassák el a cikket, és olyat állítanak, amely nincsen benne:
Most másolom ide másodszor:
„Jelen pénzügyi/gazdasági/műszaki körülmények között csak abban az esetben szabadna levegős hőszivattyút telepíteni, ha az alábbi feltételek EGYÜTTESEN teljesülnének:
– Nincs lehetőség földgáztüzelésre;
– Nem radiátorok a hőleadók, hanem fal-, padló-, mennyezet-temperálás áll rendelkezésre, esetleg fan-coil-ok;
– Automatikusan üzemelő hűtő-fűtő rendszert szükséges létesíteni;
– Az épület hőszigeteltsége minimum megfelel a jelenleg érvényes épületenergetikai előírásoknak (7/2006 TNM rendelet), vagy annál sokkal jobb.
A remélt megtakarítás várhatóan elmarad, sőt többletfogyasztásra kell készülnünk, ha:
– A földgáz kazánunk helyére építünk „levegőkazánt”;
– Radiátoros hőleadókkal rendelkezik az épület.”
Erre vonatkozóan írta ide néhány hozzászólással feljebb Ellmann Tamás:
„ellmannt 2011. augusztus 24 – 17:08:43
Kedves Feri!
Én nem vitatkozom. Ha az együttállás nincs meg -lásd fent- akkor oda levegős hőszivattyút betenni eretnekség!”
Ez olyan mint a gyerekeknél a szelektív hallás. A gépész uraknál felnőttkorban szelektív olvasásra változik.
Így aztán lehet vitatkozni vég nélkül.
Ne abból induljunk ki, hogy a saját rendszeren sok munkával a radiátorok ellenére sikerült korrekten működő üzemet elérni. Olyat javasolj, amely szériában kivitelezhető minden érdeklődőnél. Ezért nem ajánlatos radiátoros megoldást megengedni, mivel nagy részük nem fogja hozni az elvárásokat. Akkor inkább jelentsük ki kategorikusan: radiátorral NE!
Magad írtad, hány órát töltöttél azzal, hogy gazdaságosan üzemelővé szabályozd a rendszeredet. Ezt nem szokták az ügyfeleknél megtenni a kivitelezők, pedig sokszor lehetne jobbítani az elsőre elért eredményen.
Semmit nem jelentettem ki ex-katedra, elolvastam a hivatalos budapesti adatrögzítés páratartalom sorát.
Minden esetre az kiderült, milyen mérési grafikont érdemes legközelebb közkinccsé tenni.
Elpár. hőmérséklet, külső hőmérséklet, páratartalom, mindezt elpár. hőmérsékletről indított vezérléssel.
Ha nem is a cikkből, de egy általánosítás bizton levonható: A szakma jelentős része kereskedelmi érdek-vezérelt, másik jelentős része még nem mélyedt el a témában.
A többiek közül meg néhányan itt vitatkoznak:-)
Kedves Tamás!
Sehol sem írtál ilyet. Azt sem értem hirtelen, hogy miért kérdezed. Két helyről idéztem szöveget, de azok idézőjel közt vannak.
RS-BER írására válaszoltam utoljára, talán az volt félreérthető.
Bocsi.
Kedves M3 Hellrot!
Az alábbi elérésen a WPZ minősítőintézet által mért hőszivattyú adatokat lehet megtekinteni.
http://www.ntb.ch/fileadmin/Institute/IES/pdf/WPZ%20Bulletin%2001-2010%20DE.pdf
A 6. oldalon található a Daikin Altherma mérése – ezt a készüléket azért már jegyzik a piacon – amely +7°C-os külső levegő hőmérsékletnél és 35/30 fokos fűtővíznél 3.9-es COP értéket „tud”.
Az Ön készüléke irigylésre méltó, ha az egész télre vonatkozó átlag munkaszáma (JAZ)mégis 5,5, ráadásul mindezt még jóval magasabb kondenzációs hőmérsékleten teszi, mint az Altherma.
Elárulná az Ön masinájának a típusát, azonnal vennék kettőt!
Tudja, mi a realista csodavárók kasztjához tartozunk, előbb mérünk, aztán hiszünk.
Múlt hónapban volt szerencsénk egy kavitációs kazánt – vagy hőszivattyút, ahogy tetszik – mérni.
Az ígért 4,7-es COP helyett 0,85-öt mértünk.
Mondja, Ön szerint ez hogyan fordulhat elő??
Nem hiszem, hogy mi volnánk az „elavultak”, és a csodákat ígérők/várók lennének a naprakészek fizikából.
Állításai sokkal hitelesebbek lehetnének, ha a teljesítményt kW-ban, az energiamennyiséget pedig kWh-ban definiálná.