A Borsod megyei közgyűlésről Holló Csaba MMK alelnök által jegyzett összefoglalóból emeltük ki a gondolatot, miszerint, és itt valószínűleg párhuzam vonható az országos adattal is, öregszik a kamara tagsága. Miért nem vonzó a kamara ma a fiataloknak, de talán bárki számára?
Holló Csaba:
„Sajnálattal vette tudomásul a küldöttgyűlés, hogy a kamara átlagéletkora időarányosan nőtt tovább, és 30 év alatti tagja pontosan ugyanannyi van, mint a 81 év feletti (13-13 fő). 31-40 év között 18,3%, 41-50 év között 18,0%, 51-60 év között 30,3%, 61-70 év között 24,2%, 71-80 év között 6,9% a tagok aránya (2012. május 25-i állapot).
Nem csak a kamara működése szempontjából szükséges a fiatalítás, hanem a fiatalok érdeke is, hogy megismerjék munkavégzésük jogi feltételeit, az idősebb szakmagyakorlókat, akiktől megfelelő szakmai tapasztalatot tanulhatnak és ismertséget szerezhetnek, aminek elengedhetetlen eszköze a kamarai tagság.
A szakcsoport elnököknek és a tervezőirodák vezetőinek az a szomorú tapasztalata, hogy az egyre kevesebb végzős mérnök között is egyre kevesebb fiatal választja a tervezői pályát. Ennek egyik oka, hogy a tervezőkkel való hivatali packázást ők nem kívánják elviselni, a másik pedig a kifizetetlen tervezői munkákból adódó létbizonytalanság, amihez ráadásul egyre bővülő követelményrendszert kell teljesíteniük.
A műszaki pályákról való közvélekedés is elősegíti, hogy a műszaki területen belül is a legtöbb, egyetemre jelentkező ifjú informatikus, műszaki menedzser, minőségbiztosítási mérnök, mérnökközgazdász, esetleg meghatározott műszaki tartalom nélküli környezetvédő, abban is hatósági ügyintéző szeretne lenni.”
Eddig az idézet és most egy rövid komment. Hogy miért választják egyre kevesebben a tervezői pályát – ha ez igazolható -, az összetett kérdés, nem is vállalkoznánk itt az elemzésére. Viszont az könnyebben megközelíthető, hogy miért nem lépnek be a kamarába, akik pedig terveznek. A kamarai tagság kötelező, ha valaki terveket akar leadni – ehhez egy tervezőirodánál elég egy ember. Egyéb előnyökkel jelenleg a tagság nem jár. Az MMK vezetése olyan szakmapolitikai, szakmai feladatokat vállalt fel és visz, amelyeknek érezhető hatása a tagságra nincs, lásd Duna stratégia, együttműködés önkormányzatokkal, MÉDI stb. E feladatok, még ha eredménnyel zárulnak is, közvetlenül nem éreztetik hatásukat. Egyszerű: én akkor akarok tag lenni valahol, ha a tagságom olyan előnyöket biztosít számomra, amelyeket egy nem-tag nem kap meg. Lehetőségek vannak: jogi, szerződéskötési szolgáltatás (a Budapesti Szakcsoport kezdeményezése, ami fél éve az illetékesek asztalán „intéződik”), szabványhasználat stb.
Veresegyházi
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.