A kollégákat egyre több építész tervező és adott esetben építtető keresi meg azzal a kéréssel, hogy készítsék el nekik a az épületgépész rendszertervet, ami kötelező része az egyszerű bejelentéshez szükséges dokumentációnak, viszont az építész már nem csinálhatja meg, mint régen. Egy az épületgépészek számára is nagyon tanulság levelet kaptunk villamos kollégától.
Egyszerű bejelentéssel kapcsolatos, aktuális kérdések
1. Rendszerterv vagy kiviteli terv I.? „7 kW-os szabály”
Az 1997. évi LXXVIII. törvény alapján, egyszerű bejelentéshez a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet szerint meghatározott kivitelezési dokumentáció szükséges, melynek egyik eleme az Épület műszaki berendezéseinek rendszerterve. Ezen belül, ami minket érint, az a villamos berendezések rendszerterve. Ez így még egyértelműnek is tűnik. Egyszerű bejelentés esetén nekem a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletet kell figyelembe vennem és az MMK által kiadott 300nm alatti lakóépületek kivitelezési tervdokumentációjának tartalmi követelményeialapján kell dolgoznom. Ez így egyértelmű. Viszont gyakran kerültem szembe olyan megrendelői kérésekkel, hogy ne legyen a villamos teljesítmény 7kW feletti, mert akkor kiviteli tervet is készíttetniük kell. Ezzel kapcsolatban a következő információim vannak:
• 2017. 01. 01-ig a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22§ 4-es pontja egyértelműen kimondta, hogy 7kW felett kell kiviteli terv. (bár az e-villamoson ennek ellenére azt írták, hogy nem kell http://e-villamos.hu/?action=show&id=5030). Ezt én akkor úgy értelmeztem, hogy egyszerű bejelentésnél nekem a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet az irányadó és nem kell a 191/2009 ezen pontjával foglalkozni. Úgy véltem a cikk is ezt az álláspontot követte. Ennek ellenére nagyon sokan hivatkoztak erre a pontra, ami engem is elbizonytalanított.
• 2017. 01. 01-től a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet22§-ból, a villamos 7kW és a gépész30kW mint teljesítményhatár kikerült. Az új előírás szerint teljesítménytől függetlenül mindenhova kell villamos és gépész kiviteli terv. Itt megjegyzem, hogy az elmúlt 1-2 hétben kb. 10-15 tervezővel és szakmabelivel beszéltem, akik közül mindegyik hivatkozott a 7kW-os szabályra és megdöbbent mikor megemlítettem, hogy ez 2017.01.01-től nincs hatályba.
Kérdés:
Az én értelmezésem szerint 2017.01.01-től minden esetben kötelező villamos kiviteli tervet készíteni, kivéve egyszerű bejelentés esetén. Egyszerű bejelentés esetén a teljesítménytől függetlenül, csak és kizárólag a villamos berendezések rendszertervét kötelező elkészíteni, a 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet és az MMK által kiadott 300nm alatti lakóépületek kivitelezési tervdokumentációjának tartalmi követelményei alapján. Természetesen amennyiben a megrendelő igényes munkát szeretne, és hajlandó emiatt nagyobb költséggel számolni, lehetősége van kiviteli tervet készíttetni, de ez teljes mértékben az Ő kívánalmának a függvénye. Rendszerterv minden esetben kötelező, de igény esetén ez kiváltható kiviteli tervvel. Jól értelmezem a jogszabályt?
2. Rendszerterv vagy kiviteli terv II.?
Ha az előző pontomban felvetett felvetéseim helytállóak, akkor az tisztázódott, hogy egyszerű bejelentésnél csak rendszerterv kell és nincs kötelezettség villamos kiviteli tervre. De…és most a nagy de. A191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet22§ a.) és b.) pontja meghatározza milyen esetekben kell kiviteli tervdokumentáció, amelynek már a villamos kiviteli terv is része kell, hogy legyen. Itt az érdekes a b.) pont, amely felsorol számos építész kitételt, amely a következő mondattal kezdődik: az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet -, amely esetében. Kiemeltem a legérdekesebbet. Ezek alapján a villamos kiviteli terv szükségességét építész szempontok határozzák meg. Ha bármelyik b) pontban felsorolt feltétel teljesül, akkor egyszerű bejelentés esetén is kell kiviteli tervdokumentácó, melynek része a villamos kiviteli terv is.
Kérdés:
Ki dönti el, hogy rendszerterv vagy kiviteli terv legyen? A A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22§ b.) pontjában lévő feltételek teljesüléséről csak az építész tud nyilatkozni. Ezek alapján, az építésznek kell eldöntenie, hogy villamos rendszerterv vagy kiviteli terv kell? Ha nem az építésztől, hanem az építtetőtől kapom a megbízást rendszertervre, akkor kell kapnom egy állásfoglalást az építésztől, hogy aAA 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22§ b.) pontjában lévő feltételek közül egy sem áll fenn?
3. Kiviteli terv rendszerterv helyett
Ez a kérdésem kicsit bután hangzik, de már ebben sem merek egyértelműen állást foglalni.
Kérdés:
Ahogy az előző pontomban is leírtam, én úgy értelmezem, hogy kötelező a rendszertervet elkészíteni, ha akarják, ha nem, a kiviteli terv pedig lehetőség. Amennyiben a megrendelő kiviteli tervet kér, feltételezem, hogy nincs szükség külön rendszerterv készítésére is. Nem lenne logikus. Ebben az esetben az egyszerű bejelentési dokumentációba a rendszerterv fejezet helyére becsatolható a villamos kiviteli terv? Ez így megfelel a tervdokumentáció követelményeinek annak ellenére, hogy nem az előírásnak megfelelő rendszerterv című rész kerül, bele, hanem egy jóval szakmaibb és részletesebb kiviteli terv című fejezet?
4. Kiviteli terv a rendszerterv?
Az én értelmezésem szerint a Villamos berendezések rendszerterve nem kiviteli terv, csupán egy ismertető a villamos rendszerről.
Kérdés:
a. Minek kell tekinteni a Villamos berendezések rendszertervét? Kiviteli tervnek, ami alapján a kivitelezőnek dolgoznia kell (véleményem szerint ez lehetetlen, mert egy műszaki leírás alapján nem lehet kivitelezni), vagy egy iránymutatásnak kell tekinteni?
b. Gyakorlatilag 100%-os meggyőződéssel állíthatom, hogy soha nem fog és nem is tud a rendszerterv alapján elkészülni a kivitelezés. Kiviteli terv esetén sem történik mindig 100%os egyezés.Viszont kiviteli terv esetén megvan a lehetőség a megvalósulási terv elkészítésére. Magyarul, a rendszerterv esetén a terv és a megvalósult állapot nem fog 100%-osan egyezni (sőt..). Ilyenkor mi az elképzelés. Ugyanis a tulajdonosnak majd lesz egy villamos rendszerterve, ami nem egyezik a valósággal, így gyakorlatilag nincs semmi valóságnak megfelelő információja és valós képe az épület megvalósult villamos rendszeréről.
c. Van arra lehetősége az építtetőnek, hogy a rendszertervtől eltérjen, vagy az abban leírtakat kötelezően tartania kell? Pl. ha én a villamos tervet mondjuk 3x16A lekötésre tervezem (kisebbet egy mai családi házra nem érdemes) és az építtető csak 1x32A-re készítteti el, mert nem akar többletköltséget. Ez gyakori eset. Van erre lehetőség az építtetőnek, a „rendszerterv nem kiviteli terv” elven, vagy tartania kell a magát a rendszertervhez?
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
A téma felvetése valós és jogos, de….mi az, hogy „rendszerterv”? Szerencsére az MMK sok év után 2014.-ben kiadta az
„ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI – ÉPÍTÉSI MűSZAKI KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓK TARTALMI ÉS FORMAI KÖVETELMÉNYEI SZABÁLYZAT” c kiadványt, ami tekintve, hogy „Szabályzat”, alkalmazása kötelező.Értelmezésem szerint csupán arról van szó, hogy az eng. terv szakági fejezeteit, melyet korábban az építész, általában semmitmondó sablonok alapján készített el, (inkább töltött ki) a szakági (tűzvédelmi, ép-gép., ép villamos, energetikai) tervező, illetve tanúsító készíti-készítheti el. A kiviteli terv egy komolyabb kérdés. Véleményem szerint egy komoly, saját felelősségi körét ismerő kivitelező e nélkül már egy bonyolultabb (pl. felületfűtés, hőszivattyú, szellőztetés) gépészeti-így villamos- rendszerű családi házak kivitelezését sem vállalja kiviterv nélkül, függetlenül attól, hogy az kötelező-e, vagy sem.