Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata

Írásunkban a Magyar Épületgépészet szaklap legújabb számának tartalmát ismertetjük, illetve a fenti című cikket teljes egészében leközöljük.

LX. évfolyam, 2011/11. szám


TARTALOM:


Prof. Dr. Garbai László – Radnai Norbert: A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai


Both Balázs – Goda Róbert: Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén


Dr. Kajtár László PhD – Móczár Gábor: Az épületgépészet oktatása a Műegyetem Gépészmérnöki Karán 13


Kápolnás József – Molnár Gábor: Minőségi levegő – minőségi levegőszűrővel


Épületgépészek oktatását támogatja az LG


Bővíti VRF kínálatát a Panasonic


Gál Zsolt: Profi tájékozódás az áramlásban. Csúcstechnológia a klíma- és légtechnikai mérésekben


Szűcs Péter: A 21. század családi háza a Siemens-től


ifj. Szemerédi György: Az AISIN-Toyota gázmotoros VRV rendszer egy szállodai installációban


Kecskeméthy Géza – Kovácsay István – Szücs Balázs – Vezér Szilárd Tamás: Kéménybélelés Furanflex® technológiával


Dr. Kalmár Ferenc: Tiszteletbeli docensek a Debreceni Egyetem Műszaki Karán


Krémer Péter: Fűtéskorszerűsített panelépületek fűtési energiafogyasztása és költségosztása


A BSH újdonsága: az új és innovatív GreenLine ventilátor program


Both Balázs, Goda Róbert: Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén:


Az érintőleges légvezetési rendszerekre (LVR-re) jellemző résbefúvó anemosztátok alkalmazása nemcsak az épületgépészetben, hanem számos vegyipari, élelmiszeripari területen igen elterjedt. Általánosságban elmondható, hogy minden LVR-nél alapvető fontosságú a helyiségbe bevezetett levegőt jellemző sebesség- és hőmérsékletmező ismerete. A résbefúvó anemosztátok jellegzetessége, hogy a levegő legtöbbször sík szabadsugárként hagyja el a kifúvási keresztmetszetet. Az épületgépészeti alkalmazások jelentős részében ezeket a légsugarakat legtöbbször valamilyen felület korlátozza, így egy ún. „tapadási pont”-tól a sugár feltapad a felületre, majd azon „kúszva” halad tovább, növelve ezzel a szellőzés hatásosságát. A hatékony, gazdaságos és komfortos szellőzés biztosítása érdekében ezért lényeges ismernünk a különböző felületek légsugárra gyakorolt hatásait, valamint a tapadási pont helyzetének változását.


Cikkünkben a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének Légtechnikai Laboratóriumában található, résbefúvó anemosztáttal ellátott helyiség áramlási viszonyait vizsgáltuk, különös tekintettel a falfelület légsugárra gyakorolt hatásaira. Az általunk vizsgált függőleges befúvás – mennyezet alatti elszívás konfigurációhoz jelenleg igen kevés a referált szakirodalom, így a problémamegoldására első körben a méréses vizsgálati módszert alkalmaztuk.


A TELJES CIKK ITT LETÖLTHETŐ


Szóljon hozzá

A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.