A 2017-ben építeni kezdett, 45 milliárd forintot felemésztő, ám még most is csak 80 százalékos készültségű épület kicsit nagyobb, mint fele része nyit meg július 1-én. Dr. Sós Endre, a Budapesti Állat- és Növénykert főigazgatója beszélt az épület fűtésének, energiaellátásának helyzetéről is.
Legutóbb 2019 decemberében tartott az intézmény bejárást a sajtó részére az épületben, azóta csupán néhány időszakos rendezvényre kerül sor, ám ezeken is több mint 300 ezer látogató járt már az épületben – mondta el a Biodómban tartott sajtótájékoztatón Sós Endre, az Állatkert főigazgatója.
Kiemelte: kollégáival az első pillanattól fogva azon dolgoztak, hogy az épület a tetszhalott állapotból felébredve végre működhessen, ezért 2024 augusztusában megnyitották a külső kifutókat is, és beköltöztették oda a tevéket, bár ezeknek az állatoknak nem ez lesz majd a végleges helyük. A főigazgató kiemelte, hogy jelenleg az épület július 1-jei megnyitása a fő projektje az állatkertnek.
Sós Endre elmondta, hogy a Biodóm-projekt jelenlegi fejlesztése nagyjából 350 millió forintba kerül, amelyből 300 millió az intézmény tavalyi, saját működési bevételéből származik, további 50 millió forintot pedig a Fővárosi Önkormányzat nyújt támogatásként.
Az épület eredeti koncepciója a miocénkori Magyarország megjelenítése volt, de ez az elmúlt években jelentősen megváltozott, és az új tervek alapján az ember és természet együttélését fogják itt bemutatni, valamint helyet kap a térben számos kifutó, sőt egy dínókiállítás is, ahol 30 különböző dinoszaurusz szobor lesz látható. Köztük olyanoké is, mint a Brachioszaurusz, amely 22 méter hosszú és 10 méter magas lesz. A helyszínen alapvetően ázsiai, afrikai fajokat láthat majd a közönség, nemcsak növényeket, hiszen lesznek teknősök, különböző hüllőfajok, gekkók, gyíkok és madagaszkári békafajok is. A Biodómba kerülnek át az állatbemutatók is a Varázshegyből, így a térben például szabadon repülő madarakat is lehet majd látni.
Az épület fenntartásáról szólva úgy fogalmazott: „Ez egy abszolút gazdaságos épület” – hiszen 2025-ben összesen 42 millió forintot fizettek a Biodóm fűtésére, amelyet részben termálgőzzel oldanak meg, és csupán négy hét volt a téli időszakban, amikor távfűtésre kellett váltani.
A villamosenergia-felhasználás 2025-ben az egész állatkert területén 347 millió forintba került, ennek 70 százalékát a történeti állatkert, 30 százalékát a Biodóm használta fel.
Az igazgató szerint ez az arány a Biodóm megnyitásával meg fog fordulni, valószínűleg 60-40 arányban, azonban tárgyalásokat folytatnak már napelemek felszerelésről, amellyel további 10 százalékot tudnának az előzetes becslések szerint megtakarítani.
Az épület szellőztetését tetőzsaluk segítségével, a hűtést a nyári időszakban speciális árnyékolók felszerelésével igyekeznek megoldani, további klimatizált hűtésre éves szinten két hónapra kalkulálnak. A mostani időjárási adatok alapján úgy számolnak, hogy nagyjából 200 millió forint plusz forrásra lesz szüksége az intézménynek félévente, de bíznak menne, hogy a Biodóm miatt megemelkedő látogatószám kitermeli majd a megemelkedett fenntartási költségeket.
A Biodóm gépészeti kivitelezése 2017 és 2020 nyara között zajlott. A teljeskörű épületgépészeti és energetikai kivitelezést az ENSI Kft. végezte.
Néhány adat a gépészeti megoldásokról:
- Az épület hűtéséről 6 db 1,5 MW hűtőgép gondoskodik,
- 7,5 MW távfűtéssel van ellátva az épület, illetve a Széchenyi Gyógyfürdőből hőcserélőn keresztül 1 MW energia érkezik,
- 33 db légkezelővel 800 000 légköbméter levegőt kerül befújásra,
- a látogatói útvonal padlófűtéssel, rejtett befúvással van ellátva,
- a kupolák körüli területet sugár-fúvókákkal látták el,
- az állatházak energiáját felületfűtéssel biztosították (padló, fal- és mennyezeti elemek beépítésével)
- az emeleti étteremben fan coil-os kialakítást alkalmaztak, és ugyanilyen rendszert telepítettek a külön épületben lévő jegypénztárba és a shopba is.
A munkálatok már hónapok óta zajlanak a Biodómban. A növények számára már korábban kialakított 150 ültetűvályúba 276 köbméter üveghab drénréteg, illetve 1650 köbméter speciális termőközeg kerül. Az összes ültetőfelület 2950 négyzetméter, amelyen mintegy 13 ezer trópusi és szubtrópusi növény pompázik majd. Ezek közül 101 lesz az 5 méternél magasabb, fatermetű nővények száma. Készül a mintegy 400 négyzetméter növényzettel fedett zöldfal, az 528 négyzetméter műgyanta alapú, illetve a 664 négyzetméter cementbeton alapú műszikla dekoráció, illetve az 1584 négyzetméter dekorációs festés is.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.