Szabványok

MMK Szabványügyi Bizottság

A kamarai szabványügyi tevékenység átláthatóbbá, egyes területeken rendezettebbé, néhány vonatkozásban eredményesebbé is vált. Jelentős előrelépés várható például attól a tagozati szinten kibontakozó munkától, amely a tervezési szabványok és a termékszabványok több szakterületen megállapítható (EU-szinten is fennálló) összehangolatlanságának felszámolását célozza. A tagozatok mindegyikének van szabványügyi referense, aki az elnököt a szakmai érintettség és érdek sajátosságainak megfelelően támogatja, és folyamatosan együttműködik a Szabványügyi Bizottsággal.

Szélesedik a tagozatok által az MSZT Műszaki Bizottságaiba és Csoportjaiba delegált kamarai képviselők köre. Öt területi kamara tagként csatlakozott a Magyar Szabványügyi Testülethez, közülük három (Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok) delegáltakat is küldött az MSZT munkabizottságaiba és – csoportjaiba. A delegáltak neve és a Műszaki Bizottságok listája elérhető a központi honlapon is.

Napirenden lévő feladat a területi és az országos kamarai képviselet összehangolása. A szakmai tagozatok referensei számára a SZB ajánlást készít a delegáltak tevékenységének szervezéséhez, ez kiterjedhet a területi delegáltakkal történő együttműködés mikéntjére is. Készülőben van egy kisokos, amely a tagság szabványügyi tájékozottságának javulásához kérdések-válaszok formában járulhat hozzá.

Az MSZT által 2011. március 1-től indított on-line hozzáférhetőségi rendszer egyelőre nincs tekintettel a felhasználói kör inhomogenitására, és fontos használati igények kielégítésére nem tud vállalkozni, de megkönnyíti a szabványok létezésére, hozzáférhetőségére és tartalmára vonatkozó tájékozódást, kiterjed
– az érvényben lévő szabványok jegyzékére,
– a szabványok változásainak naprakész követésére,
– az elektronikus olvashatóságra,
– a szabványügyi (közlöny-jellegű) tájékoztatás könnyű hozzáférhetőségére.

Kifogásolható, de tartalmat tekintve korrekt az olvashatóság technikai megoldása, és ésszerű érvek miatt az ICS (International Classification System) használata sem kárhoztatható. A díjszint magas (a vártnál kevesebben jelentkeztek be a használatra), távol vagyunk még az ideális állapot – saját számítógépen korlátlan hozzáférés szakmai specifikációhoz elfogadható áron – elérésétől, de létrejöttek olyan lehetőségek, amelyek a szabványhasználat kultúrájának hosszabb távú fejlődését segítik:
– a területi kamarák előfizethetik az online hozzáférést, olyan saját számítógépes munkaállásról, amelyet tagjaik számára is elérhetővé tesznek;
– a rendszer előfizetői közé lépett közkönyvtárak, információ-szolgáltatók meghirdetik a kamara tagsága számára is elérhető, alkalomszerű használat lehetőségét.

A kamara testületeiben folytatódó munka legfontosabb rövid- és középtávú céljai:
– a szakmai szabvány-alkönyvtárak tartalomjegyzékének kialakítása tagozati szinten,
– a fordítási igényekre vonatkozó prioritási lista összeállítása, frissítése,
– a felismert jogszabályi ellentmondások listázása, kiküszöbölésükre vonatkozó javaslatok összeállítása,
– a szabványhasználat gyakorlatát támogató, szerzői-jogi szempontból kifogásolhatatlan kamarai kiadványok gyarapítása,
– az on-line rendszerének továbbfejlesztésére vonatkozó kamarai javaslatok megalapozása (az Etikai-fegyelmi Kódex kiegészítése, a fizetőkész használati igény pontosabb felmérése stb.).

A kamara szabványügyi tevékenysége elérte azt az intenzitást, amely már nem tartható fenn a tagozatok tagságának rendszeres közre- és együttműködése nélkül. Emellett a referensi feladatok ellátása (tagozatuk méretétől és „szabványhasználati kitettségétől” függően) havi 2-12 órás, az MSZT-delegáltaké évente 10-30 órás elfoglaltsággal jár, dologi költségek is felmerülnek. A tennivalók elvégzésének eddigi, szerény és alkalomszerű tiszteletdíjakkal történő elismeréséhez képest nagyságrendi többletigényt támaszt a rendszeres és szakszerű munka. „Társadalmi” ellátására vonatkozó illúziókat lehet, de nem érdemes táplálni. A Szabványügyi Bizottság becslése szerint évente 12-15 millió Ft előirányzat hiányában (amely egészen biztosan nem „csoportosítható át” a jelenlegi keretek rovására) nincs esély a tervezett tevékenység tartalmas és színvonalas ellátására. Küldöttgyűlési döntés tárgya lehet az ezzel összefüggő állásfoglalás.

Az MMK Szabványügyi Bizottság munkájában részt vevő kollégák:
Az SZB elnöke Dr. Scharle Péter, a tagok Sipos László, Vígh László Gergely, Dr. Dalmy Dénes, Kása László, Dr. Liska András.

Emlékeztető a Magyar Szabványügyi Testület 2011. évi közgyűléséről

A közgyűlésre az MSZT székházában 2011. május 18-án került sor, 46 tagszervezet képviseleti joggal rendelkező delegáltja jelent meg. A napirenden a 2010. évi tevékenységről szóló beszámoló, a 2010. évi mérleg és eredménykimutatás, a 2011. évi pénzügyi terv főbb előirányzatai és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 2011. évi munkatervének jóváhagyása szerepelt.

Az ülésanyagokat az MMK időben megkapta, azokra vonatkozó vélemény (1. melléklet) készült, ennek alapján alelnöki értekezlet határozott a képviselendő álláspontról (2. melléklet). Az MSZT-tag területi mérnöki kamarák (Békés MMK, Hajdú-Bihar MMK, Jász-Nagykun-Szolnok MMK, Szabolcs-Szatmár MMK) közül a jász-nagykun-szolnoki szervezet képviselőjeként Virág Lajos vett részt a közgyűlésen, vele az ülést megelőzően lehetőség nyílt véleményegyezetésre is.

A megjelentek a beszámolót, valamint a mérleget és eredménykimutatást egyhangúlag jóváhagyták. A jelenlegi helyzettel, gondokkal és lehetőségekkel, valamint a 2011. évi tervekkel foglalkozó hozzászólásokban az alábbi vélemények hangzottak el.
– Az állami szerepvállalás csökken. A magyar nyelven megjelenő nemzeti szabványok arányának romlása ezért fájdalmas, de rövid távon nem megfordítható folyamat. Azokon a szakterületeken elfogadhatóbb a helyzet, ahol erős piaci helyzetű vállalatok, vállalatcsoportok finanszírozzák a szabványfordítást és fejlesztést.
– A forráshiányos, esetenként jogalkotói szinten is szakszerűtlen működés nem csak a szakmai munkát nehezíti, de a közigazgatási és jogi környezetben is (fogalomértelmezési, szóhasználati, eljárásrendi) zavarokat okoz. Szükség lenne olyan fórum megteremtésére, amelyen a bíróságok és a jogalkotók is megjelennek.
– A szabványhasználat bírósági megítélésnek gyakorlata tájékozatlanságot is tükröz – kevesen ismerik fel és el a kikényszerítés tévhitével szemben az önkéntes szabványhasználat költségcsökkentő hatásának jelentőségét.
– A szabványok széles körében csökkenti a hazai költségvállalási készséget a nemzetközi vállalkozások tartózkodása – ezek a hazai székhelyükön tett hozzájárulásukkal tekintik teljesítettnek méltányos kötelezettségeiket.
– Egyes akkreditációs eljárások nem átláthatóak és indokolatlan, ismételt követelményeket támasztanak a vállalati körben.

Az MSZT tisztségviselői által adott válaszokból, magyarázatokból kitűnt, hogy
– a testület maga is fontos prioritásnak tekinti a magyar nyelvre fordítást. Évente félszáznál több megkereséssel folyamodik kormányzati forrásokért, sikertelenül. A beadványok többsége válasz nélkül marad, a válaszok pedig elutasítóak. A lemaradás következményeiről szóló hatástanulmány hatása nem éri el az ingerküszöböt. A Széchenyi Terv sem vesz tudomást a szabványügyről.
– Nincsenek olyan pályázatok, amelyekben az MSZT eséllyel indulhatna – a testület kész arra, hogy más szervezetekkel közösen pályázzon befogadásra nyitottabb alkalmak megjelenése esetén.
– Az on-line rendszerre eddig mintegy félezer előfizető jelentkezett, vannak fogékony területek, de az érdeklődés a reméltnél és az igényfelmérés idején valószínűsítettnél alacsonyabb (az éves díjbevétel 20 MFt körüli összeg). A jogalkotók díjtalan hozzáférést kapnak, de még így is előfordulnak jogalkotói tévedések, szabványügyi fogalomértelmezési hibák és zavarok.
– Az on-line könyvtár szakmai tagolása érthető, de az MSZT által nem vállalható karbantartási és kiválasztási felelősséget feltételező igény.
– Az MSZT meghirdette a létező nyersfordítások befogadását és alacsony önköltség-szinten történő szabvánnyá fejlesztését – a közeli hónapokban kiderül, hogy a szabványhasználók élnek-e ezzel a lehetőséggel.

Az MMK képviseletében felszólalva
– javasoltam, hogy az MSZT tájékoztassa tagjait sikertelen forrásszerzési kísérleteiről, amelyek ismeretében a szakmai szervezetek a kormányzati látogatások alkalmával konkrét elutasításokra hivatkozva vethetik fel a szabványüggyel összefüggő igényeiket, ezzel szélesebb támogatást adva az MSZT kormányzati forráskereső lépéseihez;
– felhívtam a figyelmet arra, hogy fordítási igények differenciáltabb kezelés indokolt, mert a szabványok szerepe más a versenyszférában, mint a közjavak (kitüntetetten a közhasznú infrastruktúra) körében, ez a különbség a vállalati finanszírozás lehetőségére is kiterjed, felismerését és figyelembe vételét kormányzati szinten is szorgalmazni kell;
– jeleztem, hogy az on-line rendszer használatának továbbfejlesztését az MMK napirenden tartandó kérdésnek tekinti;
– bejelentettem, hogy a 2011. évi pénzügyi terv elfogadását az MMK a közvetlen szabványfordítási és fejlesztési kiadások feltüntetésének hiánya miatt nem fogja támogatni;

A hozzászólások összességükben tükrözték azt a belátást, amely szerint az MSZT lehetőségeit (és ezzel a hazai szabványügyekben esedékes, költségigényt támasztó lépéseket) elsősorban a kormányzati források szűkössége korlátozza, és javulás legfeljebb középtávon várható. Ez a hangulat tükröződött abban, hogy a 2011. évi pénzügyi terv főbb előirányzatainak tervét a közgyűlés egyetlen ellenszavazattal (MMK) fogadta el (a.PEB 2011. évi munkatervét pedig ismét egyhangúan).

Budapest, 2011. május 23.

Dr.Scharle Péter
elnök, MMK SzB