A Genex csoport klímagyára a Borsod megyei kistelepülésen 2009 végén nagy sajtónyilvánosság mellett nyitotta meg kapuit, 2011 végére viszont annál csöndesebben zárta be azokat. A miértekről Sajti Andrást, a komplexum igazgatóját kérdeztük.
– 2006-2007: tervezés,
– 2008: hitelszerződés,
– 2009 vége: átadás,
– 2010 eleje: a gyártás megindulása,
– 2011: a felszámolási eljárás megindulása.
Ezek a perkupai 0 energiás, modern klímagyár történetének mérföldkövei. A gyárban működése során még a nyitókészletet sem sikerült teljes egészében összeszerelni, mert nem volt rá igény. Sajti úr szerint a minimálisan tervezett teljesítmény mindössze egytizedét sikerült „leadnia” a komplexumnak a válság miatt.
A szakmában sok pletyka terjedt mindjárt a gyár tervezésétől kezdve arról, hogy valójában az egész klímagyár egy nagy humbug, ami arra szolgál, hogy állami pénzeket vegyenek ki belőle politikusok és a cég tulajdonosai. Ezt cáfolandó Sajti András igazgató adott egy rövid összegzést a megmozgatott összegekről:
– Bódva Ipartelep Kft. (a gyár tulajdonosa): 800 millió Ft önerő, illetve
– 1,9 milliárd kölcsön a Magyar Fejlesztési Banktól;
– Klíma Magyarország Zrt. (az üzemeltető): 700 millió Ft önerő a berendezésekre, illetve
– 165 millió Ft uniós támogatás.
Sajti úr kiemelte, hogy ez utóbbi támogatás kifizetése addig húzódott (húzták), amíg megindult a csődeljárás, így végül inkasszó alá került az összeg, és nem láttak belőle semmit, mint ahogy az MFB-hitel utolsó részletének kifizetésére sem került sor. Az igazgató az állami szervek nem túl konstruktív hozzáállását is megemlítette.
Akármi is az ok, a tény az, hogy a végelszámolás mindkét céggel szemben folyik, a milliárdos értékű gyárépület üresen áll, és újra nincs klímagyártás Magyarországon.
Szóljon hozzá
A hozzászóláshoz be kell jelentkezni.
Egy hozzászólás
A cikk a nulla energiás, modern klímagyárról, és nem a nulla energiás modern klímákat előállító gyárról beszél, tehát a gyár, és nem a terméke rendelkezne ezzel a kiváló tulajdonsággal. A kritika tehát ebben a formájában azt hiszem, nem jogos. Más kérdés, hogy a gyár sem nulla energiás. Mindössze arról van szó, hogy a hőigényt nem gázkazánnal, hanem jellemzően hőszivattyúkkal akarták kielégíteni, aminek az elektromos igénye, primer energiára számítva, valamivel kisebb, mint ha földgázt használtak volna. A hazai erőművek 33-34% átlagos hatásfokkal dolgoznak, a termelt áram tizede út közben elvész, mint hálózati és transzformációs veszteség. Tehát a felhasználás helyén a 100 egység primer energiából lesz 30 egység elektromos energia. Egy éves szinten 4-es munkaszámú hőszivattyú ebből 4×30=120 egység hőenergiát állít elő. Ehhez a 120 egység hőenergiához kondenzációs gázkazán esetén nagyságrendileg 120 egység (20%-kal több) primer energia, földgáz kellene. Kézzel fogható különbség, de a zéró energia azért erős túlzás.
Aminek örülök, hogy Hajtó Ödön, alapító elnök, tartószerkezeti mérnök olvassa a mi gépész honlapunkat, az (e-villamos mellett) egyetlen olyan megmaradt, kamarai kötődésű felületet, ahol fórum jelleggel bárki, egy egyszerű tag is szót kaphat. Örömöm a mostaninál talán csak akkor lett volna nagyobb, ha olyan, itt megjelent írásoknál is megismerhettük volna az alapító elnök úr véleményét, mint a különös kamarai tagdíj, jogosultság meghosszabbítás díj, vagy választási rendszer.
Ki tudja, egyszer még ezt is megérhetjük.