Az AI robbanásszerű terjedése nemcsak az energiahálózatokat terheli meg – egyre inkább a vízellátást is. Egy tanulmány szerint az AI-ipar vízigénye 2050-re 129 százalékkal nő: az adatközpontok hűtése, a chipgyártás és az energiatermelés együttesen évente mintegy 30 ezer milliárd liter extra vizet igényel majd. Miközben Magyarország is aktívan törekszik arra, hogy adatközpont-befektetéseket vonzzon az országba, a vízgazdálkodási következmények egyelőre kevés figyelmet kapnak a stratégiai tervezésben.
A tiszta, vezetékes vízhez való hozzáférés világszerte a gazdasági és a társadalmi fejlődés egyik alappillére. Az Egyesült Államok hagyományosan élen járt e tekintetben, az utóbbi évtizedekben azonban aggasztó trend kezd kirajzolódni. A kutatások szerint a vezetékes vízhez való hozzáférés hiánya ma már nem kifejezetten a vidéki, szegény térségek problémája, hanem a nagyvárosokban is jelentkezik, ráadásul aránytalanul nagy mértékben érinti a kisebbségekhez tartozó lakosokat.
A magyarok többsége csapvizet iszik, de a megkérdezettek harmada nem tudja, milyen vezetéken keresztül érkezik a poharába a legfontosabb természetes folyadék – derült ki egy kutatásából. Pedig nem mindegy, hogy azbesztcementből, gyengébb minőségű PVC-ből készült, vagy esetleg hő- és vegyszerálló, többrétegű cső fut a falakban.
A klímaváltozás Európa más mediterrán országaihoz hasonlóan Görögországot is jelentős feladatok elé állítja. Becslések szerint 2050-re az országban átlagosan 2 Celsius-fokkal lehet melegebb a mostaninál, a csapadék mennyisége pedig akár 10-30%-kal is lecsökkenhet. Emiatt a következő 20 évben a görög területek közel 30%-a elsivatagosodhat. Ez különösen azért lehet nagy probléma, mert az országban az ivóvíz 40%-a a talaj vízzáró rétegeiből származik.
Ahhoz, hogy Magyarország vízben gazdag ország maradhasson, nem elég a természetes adottságokra hagyatkozni – korszerű, intelligens technológiákra is szükség van. A szennyvíz újrahasznosítása nem a jövő ígérete, hanem a jelen egyik legkézenfekvőbb válasza a fokozódó vízhasználatra. Ennek egyik kulcsa lehet a digitális iker technológia, amelynek alkalmazását már több országban sikerrel vezették be.
2025. július 1-jén megjelent az MSZ EN ISO 4064 szabványsorozat 1. része Vízmérők hideg ivóvízhez és meleg vízhez. 1. rész: Méréstechnikai és műszaki követelmények (ISO 4064-1:2024) és 2. része Vízmérők hideg ivóvízhez és meleg vízhez. 2. rész: Vizsgálati módszerek (ISO 4064-2:2024).
A cikk egy forráshatékonyan működtethető lakópark víz- és energiahatékonyságot segítő megoldásait mutatja be és elemezi, a Pécsi Tudományegyetem létesítményenergetikai szakmérnök képzés szakdolgozatának tömörített és kiegészített változataként. A téma rendkívül fontos és aktuális, két legfontosabb erőforrásunk, a víz és az energia lakókörnyezetben felhasznált mennyiségének csökkentéséhez kedvező a közösségben gondolkodás, előnyösebb gazdasági mutatókat tudunk elérni, mint kisebb felhasználószám mellett. A cikkben a felvezető ismeretek személyes hangvétele is érzékelteti a főszerző téma iránti elkötelezettségét, a későbbi okfejtések a témában szerzett gyakorlatias ismereteit igazolják. Az elméleti fejtegetéseket a tapasztalati értékek táblázatos összefoglalása és annak elemzése teszi kerekké, az olvasók számára elgondolkodtatóvá és megfontolhatóvá az írást.
Egy vízminőséget vizsgáló projektben az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatásokat tártak fel a vízkivételtől a fogyasztóig, vagyis a dunai vízbázistól egészen a csapig. A hosszú időn át, rendszeresen végzett mérések és kockázatszámítások egyértelműen igazolták, hogy a budapesti csapvíz megfelel a minőségi követelményeknek.
Immár egy éve kezeli a zsámbéki szennyvíztisztító telep új egysége öt Pest vármegyei település (Budajenő, Telki, Perbál, Tök és Zsámbék) szennyvízét. A modern létesítmény, ami a több mint 30 éves elődjét váltotta fel, napi 2500 köbméter, csatornahálózaton keresztül érkező szennyvíz és napi 30 köbméter szippantott szennyvíz tisztítására alkalmas.
Egy rendeletmódosítás nyomán hatékonyabban fognak tudni fellépni a víziközmű-szolgáltatók azok ellen, akik illegálisan vezetik a területükre, például a házuk tetejére hullott esővizet a szennyvízcsatornába – adta hírül a VGF&HKL szaklap. Korábban, ha a szolgáltatók bármit is ellenőrizni akartak a felhasználónál, azt 15 nappal előtte be kellett jelenteniük, vagy ha bejelentés nélkül érkeztek, tudomásul kellett venniük, hogy a tulajdonosnak jogában áll elutasítani a vizsgálatot. Mostantól viszont nincs szükség sem bejelentésre, sem tulajdonosi együttműködésre olyan esetekben, amikor az ellenőrzés illegális csapadékvíz-elvezetés felderítésére irányul, amennyiben az a közterületről is elvégezhető úgy, hogy annak menetéről bizonyító erejű kép- vagy videófelvétel készül.
Az épített környezet és a klímaváltozás miatt felforrósodó, poros levegő idén nyáron is erősen igénybe veszi majd a városlakók szervezetét, az egyre szélsőségesebb időjárásnak köszönhetően pedig hol a csapadékvíz elvezetése, hol éppen annak hiánya okoz majd gondot.
Az Egy hely csapata ezúttal a Gellért-hegy gyomrában található két – egyenként 40 000 köbméter térfogatú – ivóvíztároló medencét látogatta meg. A mérnöki mestermű építésén párhuzamosan 200 ember vett részt, a medencéket egyenként 106 feszített betonoszlop tartja, a 10 méteres pillérek valóságos erdőt alkotnak a betonkolosszus belsejében.
Egy épület belső szennyvíz elvezetésének tervezése, kivitelezése során az anyagválasztás, a hálózatkialakítás és a méretezés mellett épület típust és méretet figyelembe véve foglalkozni kell a zajcsillapítás és tűzvédelem kérdés körökkel is. A RAUSILENTO kifejlesztése során az első osztályú anyagválasztástól a rendszerkialakításig minden szempontot figyelembe véve történt, így bátran kijelenthetjük, hogy egy új korszak a szennyvízelvezetésben a minden szempontból optimalizált lefolyórendszer.
A víz világnapja alkalmából rendezett nemzetközi vendégeket felvonultató kerekasztal-beszélgetés 2022-ben is visszatér és új témával jelentkezik: Fenntartható vízgazdálkodás a jövőben címmel.
Épületgépész tervező kollégánk, Csanád Bálint a Fővárosi Vízművek műszaki munkatársaival való egyeztetés nehézségeiről, költségeiről és az ügyfélkezelés elégtelen mivoltával kapcsolatban írt nyílt levelet, amellyel kapcsolatban várjuk olvasóink véleményét.
A főváros egyik kulcsfontosságú főnyomócsövének cseréje is megvalósul a rakparti felújítások során. Ennek elvégzése nem tűrt már további halasztást, a munkálatok augusztus 23-án kezdődnek.
Napjainkban egyre inkább tapasztalható Európában is, hogy az építőipari beruházások bizonyos esetekben rohamosabb ütemben fejlődnek, mint a kész épületeket kiszolgáló infrastruktúra. Értjük ezalatt leginkább az elektromos hálózat hiányosságait. Jelenleg a meglévő elosztóhálózatok, nem minden esetben képesek kiszolgálni a modern VRF-rendszerek elektromos csatlakozási teljesítmény igényét.
Napjainkban egyre inkább tapasztalható Európában is, hogy az építőipari beruházások bizonyos esetekben rohamosabb ütemben fejlődnek, mint a kész épületeket kiszolgáló infrastruktúra. Értjük ezalatt leginkább az elektromos hálózat hiányosságait. Jelenleg a meglévő elosztóhálózatok, nem minden esetben képesek kiszolgálni a modern VRF-rendszerek elektromos csatlakozási teljesítmény igényét.
Tizenhárom ország szabályozói gyakorlatát összegezte egy felmérés, hogy a koronavírus-járvány idején a hatóságok milyen lépéseket tettek a víziközmű-szolgáltatás és a fogyasztók biztonsága érdekében.
Tizenhárom ország szabályozói gyakorlatát összegezte egy felmérés, hogy a koronavírus-járvány idején a hatóságok milyen lépéseket tettek a víziközmű-szolgáltatás és a fogyasztók biztonsága érdekében.
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény és a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény alapján a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elkészítette a 2020. évi ellenőrzési tervét.
A szokatlanul meleg és hosszan elhúzódó ősz sok ingatlantulajdonos éberségét elaltatta, és a folyamatos figyelmeztetések ellenére is folyamatosan érkeznek bejelentések elfagyott mérőkről – áll a Fővárosi Vízművek tájékoztatójában.